Málta miért olyan sikeres, Bulgária miért maradt le? Nehezen lesz meg a 70 százalékos átoltottság az EU-ban

2021. június 10. – 06:57

frissítve

Málta miért olyan sikeres, Bulgária miért maradt le? Nehezen lesz meg a 70 százalékos átoltottság az EU-ban
Emberek állnak sorba oltásért a szófiai katonai orvosi akadémia előtt 2021. február 21-én – Fotó: Denislav Stoychev/NurPhoto/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is a nyárig szeretnék elérni a 70 százalékos átoltottságot, de Európában sok tagország ettől még messze van. Elég nagy különbségek vannak a tagországok között: az első helyezett Máltán a felnőtt lakosság 65 százaléka, az utolsóként kullogó Bulgáriában mindössze 14 százaléka kapott eddig egy oltást. Számolni kell azzal is, hogy ha a lakosság 50-60 százaléka el is megy oltatni, utána lelassul a vakcinálás. Az egyre gyorsabban terjedő mutációk miatt ráadásul a nyájimmunitáshoz a lakosság 75-85 százalékát kellene beoltani.

Öt hónap telt el azóta, hogy az első, koronavírus elleni vakcinák megjelentek, és Európában elkezdődhettek az oltási programok. Verseny indult a világban: ki tudja minél gyorsabban a lakosság minél nagyobb hányadát beoltani. Ez nem öncélú versengés, hiszen minél hamarabb sikerül immunizálni a lakosságot, annál gyorsabban lehet tehermentesíteni az egészségügyet, beindítani a gazdaságot, újraszervezni az idegenforgalmat és a vendéglátóipart.

Arról már többször írtunk, hogy mely országok hol állnak ebben a versenyben, és arról is, hogy Magyarország az előkelő 8. helyet szerezte meg magának a világ országai között a lakosság átoltottságában. A verseny nemcsak országok, de kontinensnyi méretű államszövetségek között is zajlik, amelyben az Európai Unió nem áll túl jól az Egyesült Államokhoz képest.

  • Június elsején az Egyesült Államok lakosságának 51 százaléka kapott legalább egy oltást, 41 százalék mindkét dózist.
  • Az EU-ban csak 40 százalékos az átoltottság az első dózissal, és a lakosság mindössze 20 százaléka élvez teljes védettséget.

A távlati célok közben hasonlók: Joe Biden amerikai elnök azt tűzte ki, hogy július 4-re, a függetlenség napjára az ország érje el a 70 százalékos átoltottságot. Az EU valamivel óvatosabban jelölte meg ugyanezt a célkitűzést: a nyár végéig szeretnék elérni a 70 százalékot, Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos viszont április végén a To Vima című görög napilapnak júliusi határidőről beszélt.

Minek a 70 százaléka?

Pontosítsunk: az átoltottságnál mind az USA-ban, mind az EU-ban nem a teljes népesség, hanem a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltására gondolnak – ezzel valamelyest lehet szépíteni a számokon.

Az EU teljes lakosságát nézve az átoltottság most 40 százalékos (első oltás). Ha viszont csak a felnőtt lakosság vakcinálását vesszük, akkor az ECDC adatai szerint

a tizennyolc évesnél idősebb korosztály 47,5 százaléka (175 millió) ember kapott legalább egy oltást az EU-ban, és 23,4 százalék (86 millió ember) két oltást. De még így is igencsak távol vagyunk a kívánt céltól.

Így is csak átlagokról beszélünk, közben az USA-ban szövetségi államonként, az EU-ban pedig tagállamonként elég jelentős különbségek vannak a lakosság immunizációjában. Az Egyesült Államokban például a teljes lakosságra nézve 60-70 százalékos az átoltottság Vermont, Massachusetts, Connecticut, New Jersey vagy Maine államban, míg Wyomingban vagy Idahóban csak 37 százalékos (legalább egy dózisból).

Az EU-t a közös vakcinabeszerzés ellenére sokkal nagyobb különbségek jellemzik. Máltán a teljes lakosság 74 százaléka (a szigetország hivatalos adatai elég ellentmondásosak), Magyarországon 54 százaléka, Izlandon pedig 55 százaléka kapott már oltást (Izland nem is tagja az EU-nak, csak az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek).

Közben Bulgáriában a lakosság kevesebb mint 13 százaléka kapott egy oltást, Romániában 23 százalék, Lettországban pedig 28 százalék. Ennek az aránytalanságnak a kiegyenlítésére született április elején az a szolidaritási megállapodás, amelyben az uniós tagországok zöme (19 állam) vállalta, hogy a lélekszámarányosan nekik járó Pfizer–BioNTech-vakcinák egy részét szétosztják Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia között. Kedden pedig az is kiderült, hogy az Egyesült Államok félmilliárd dózis Pfizer vakcinát ad oda száz országnak, még nem tudni, kiknek.

Bulgária mindent egy lóra tett fel

Az országok átoltottsága közötti jelentős különbségeknek különböző okai vannak. A sor végén kullogó Bulgáriának több okból sem sikerült hatékony oltási programot végrehajtania. A bolgár kormány túlnyomórészt AstraZeneca-vakcinát igényelt a közös uniós beszerzési keretből, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-kvótából ráeső résznek is csak töredékét kérte, mivel ezeknek magasabb volt az áruk. Ez a stratégia azonban nem jött be: az AstraZeneca gyártókapacitásai az év első felében nem bírták a hatalmas keresletet, így a szállítások egy időre leálltak vagy késtek, és a nagyon ritka mellékhatásként előforduló trombózisos esetek miatt a cég vakcinája iránti bizalom is drasztikusan visszaesett.

A bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov 2021 áprilisában a vakcinák árára panaszkodott, amikor egy uniós ülés után elsőként kotyogta el, hogy a Pfizer-vakcinák egységára amúgy a korábbi 12 euróról előbb 15,5 euróra nőtt, majd pedig már 19,5 eurós áron kötnék meg a 2022-re és 2023-ra vonatkozó szerződéseket az Európai Unióval. (Azóta tudjuk, a Magyarország által rendelt Sinopharm-vakcina ennél jóval drágább: azt 66 eurós egységáron [két dózis] szereztük be Kínából.)

Bulgáriában a vakcinálás sikertelenségéhez a politikai bizonytalanság is hozzájárult. Áprilisban tartottak választásokat, amelynek eredményeképpen a parlamentben széttöredezett pártstruktúra alakult ki, és a kormányalakítási kísérletek sorra kudarcot vallottak. Emiatt májusban Rumen Radev bolgár elnök megismételt parlamenti választásokat írt ki július 11-re, és ügyvivő kormányfőt nevezett ki.

Málta gyors, szemfüles és határozott volt

Mi volt ezzel szemben Málta sikerének alapja? Egy német elemzés szerint a szigetország három faktornak köszönheti a sikeres oltási programot: a szemfülességnek, a gyorsaságnak és a határozottságnak. Az ország szemfüles volt abban, hogy nemcsak a neki kirótt uniós kvótákra várt, hanem lecsapott minden olyan készletre, amelyet más uniós tagállam nem kért. Ők nem becsülték le a kisebb, néhány ezres, raktáron maradt szállítmányokat sem – elvégre egy 441 ezer lakosú törpeállamról van szó.

Gyorsak voltak a logisztikában és az oltások megszervezésében. Ezt megkönnyítette, hogy 316 négyzetkilométeres, Kecskemét nagyságú területről beszélünk. Ahogy beérkeztek a szállítmányok, azokat egy héten belül be tudták adni a lakosságnak. Aki regisztrálta magát, annak nem kellett sokat várnia a vakcinára. Kemények és határozottak voltak a járványügyi intézkedésekben is. Kezdetben nem is voltak szigorúak az előírások, maszkban bárki elhagyhatta a lakását, de a járvány terjedésével egyre keményebbé váltak az intézkedések, hogy elsődleges érdeküknek meg tudjanak felelni, vagyis ne maradjon el az idei turistaszezon.

Németország különmegállapodásokat kötött

Ha már szemfülességről beszélünk, nem hagyhatjuk ki ebből a sorból Németországot, bár több más tagállam vezetője szerint a szemfüles szó túl finom kifejezés arra, amit a német kormány tett. A tagállamok ugyanis megállapodtak abban, hogy nem kötnek különmegállapodást olyan vakcinagyártóval, amellyel Brüsszel is tárgyal a közös vakcinabeszerzés érdekében. Ehhez képest komoly felzúdulást váltott ki, amikor kiderült, hogy Németország külön is megállapodott a Pfizer–BioNTech párossal 30 millió adag beszerzéséről (az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös vakcinafejlesztését támogatta a német állam.)

Jens Spahn egészségügyi miniszter azzal védte a német különmegállapodást, hogy ők csak a közös uniós megállapodás megszületése után kezdtek el külön tárgyalni, amikor már minden tagállam lekötötte, amennyit szeretett volna. A konfliktus végül rendeződött. Az Európai Bizottság is megállapította, hogy a németek nem sértették meg a közös vakcinastratégiát, mert az extra német adagok az uniós keret kiszállítása utánra szólnak, tehát nem hátráltatják a közös megállapodásban lekötött adagok megérkezését a tagállamokba. Németország ezenkívül Máltához, Franciaországhoz vagy Dániához hasonlóan szintén felvásárolta azokat az oltóanyagokat is, amelyeket egyes tagországok nem kértek a közös uniós keretből, és kétoldalú tárgyalást kezdtek Oroszországgal a Szputnyik V vakcina beszerzéséről is.

Mindez igazolja a magyar vakcinabeszerzési stratégiát is. Április elején Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője azt mondta: „nem jelenti az uniós oltási stratégia végét”, hogy a tagállamok tárgyalnak és megállapodásokat kötnek olyan gyógyszergyártókkal, melyek vakcinája nem szerepel az uniós oltási programban. A magyar kormány vakcinapolitikájával szembeni kritikák azonban nem is arról szóltak, hogy nem szabad venni kínai vagy orosz vakcinát. A probléma az volt, hogy a kormány orosz rulettet játszott, olyan vakcinákkal kezdte oltani a lakosságot, amelyeknek akkor nem volt megnyugtató módon igazolható a hatásosságuk és a biztonságosságuk.

Csökken az oltási kedv

Az EU-nak a 70 százalékos átoltottság megcélzásánál azzal az általános tendenciával is számolnia kell, hogy az 50-60 százalékos vakcináció után jellemzően lelassul az oltási kedv. Így volt ez a világon élenjáró Izraelben, ezt tapasztalni Magyarországon és több más országban is.

A Deutsche Welle beszámolója szerint az Eurofund által végzett felmérés azt mutatta, hogy az Európai Unióban élők 27 százaléka nagy valószínűséggel nem szeretné beoltatni magát. Országonként itt is jelentősek a különbségek, amelyek részben magyarázzák is a fenti összefüggéseket: az átoltottságban sereghajtó Bulgáriában például a lakosság 67 százaléka (!) vonakodik az oltástól, Romániában 41 százalék, Magyarországon 30 százalék. Ezzel szemben Írországban a lakosság 86,5 százaléka tartja fontosnak az oltást, Dániában 86,1 százaléka, Máltában 84 százaléka. A felmérés azt is mutatta, hogy

főképp a középkorosztály szkeptikus az oltással kapcsolatban, és a férfiak inkább elutasítják a vakcinákat, mint a nők.

Az oltási kedv felpörgetésére egyébként vannak ötletei a viselkedéstudománnyal foglalkozó szakembereknek, ahogy ezt Szászi Barnabás és Komándi Krisztián megírták a Telexen, és mi is foglalkoztunk azzal, milyen módszerekkel igyekeznek ösztönözni az embereket a világban az oltásra: van, ahol egyetemi ösztöndíjat, máshol pénzt, mozijegyet vagy éppen lőfegyvert nyerhetnek az oltást vállalók.

A lakosságarányos (!) 70 százalékos átoltottság a sokat emlegetett nyájimmunitáshoz (helyesebben nyájvédelemhez) kell, hiszen minél több ember van beoltva, annál jobban leszűkülnek a vírus terjedési útvonalai. A legújabb számítások szerint azonban a 70 százalék kevés lesz a közösségi védekezéshez. Az újabb vírusvariánsok gyorsabban terjednek, és egyre fertőzőképesebbek. Az indiai mutáció a nálunk is súlyos helyzetet előidéző brit variánsnál akár 40–100 százalékkal fertőzőképesebb lehet. A vírus eredeti változatánál még úgy számoltak (reprodukciós szám), hogy 1 ember 2,5-3 másikat fertőz meg, a brit variáns ezt 50-70 százalékkal megemelte, az indiai pedig még magasabb, így 1 ember akár 4-5 másiknak is átadhatja a fertőzést, ha nincsenek beoltva. Ebben az esetben a lakosság 75-85 százalékos átoltottságával lehet megakadályozni egy újabb tömeges fertőzési hullámot – vezette le korábban a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.