növekedés
RSS
Ez jelentős javulás, májusban még csak 4,3 százalékot vártak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatot emelt, mert úgy érezte, hogy az eddigieknél erősebb itthon az inflációs nyomás. A szakemberek egy tucatnyi érvet fel tudnak sorakoztatni amellett, hogy ez miért igaz, de amellett is, hogy miért csak átmeneti a nyomás. Az MNB win-win szituációban van: lépésével vagy ügyesen megfékezi az inflációt, vagy ha nem is, legalább időben felismerte, hogy jön.
Összecsúsztak az idén a költségvetési ügyek, hiszen miközben még épp módosul a 2021-es költségvetés, már indul a vita a 2022-esről. Az elemzők szerint Varga Mihály pénzügyminiszter 7,5 százalékos idei hiányterve és 4,3 százalékos növekedési várakozása túlzott óvatosságot mutat.
Valóban kedvezőek a folyamatok, de azért a rekordnövekedés elsősorban a bázishatásnak köszönhető. Tavaly ugyanis az első fertőzések hírére teljesen lefagyott a gazdaság, még az autógyárak is leálltak, most pedig az ipar szinte teljes kapacitással dolgozik. A dübörgésnek azért ára is lehet: a hiány, az infláció és az eladósodottság.
Vagyis a pénzügyminiszter úgy látja, hogy még öntenie kell a pénzt az államnak a gazdaságba, de meglepetésszerűen gyors lehet a gazdaság talpra állása.
Kb. 4500 beszállítónak tartoznak az intézmények, ezek jellemzően kis- és közepes vállalkozások.
Hogyan legyünk gazdagabbak? Az Egyensúly Intézet vitáján elhangzott: az EU még akkor is hasznunkra válna, ha ezért nekünk kellene fizetni. Az egyedi kormánydöntések után megítélt támogatások viszont károsak, akárcsak a búvópatakként előkerülő opciós szerződések.
A Pénzügykutató friss elemzése szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája elhibázott volt 2020-ban, de idén már 3,8 százalékos lehet a növekedés.
A járvány miatt továbbra is csúcson az érdeklődés a videójátékok iránt, a techóriás ilyen típusú bevételei most először érték el az ötmilliárd dollárt.
Londoni elemzők szerint a hatékonyabb kínai járványkezelés már 2028-ra előrehozza a helycserét.
Egy új kutatás megvizsgálta, milyen hatásai vannak a gyakran gazdasági gyógyírként emlegetett adócsökkentéseknek, de csak a negatív hatásokra találtak bizonyítékot. A gazdaság nem pörög jobban, viszont az egyenlőtlenségek nőnek az ilyen intézkedésektől.
