Csökkentette az ING a növekedési előrejelzését 2026-ra a friss GDP-adatok után
Kijött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss becslése, 2025-ben a GDP a nyers adatok esetében mindössze 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal tudta felülmúlni az előző évit. Az év utolsó negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint mindössze 0,6 százalék volt a növekedés.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a keddi adathoz fűzött kommentárjában azt írja, 2022 óta nem volt képes érdemi növekedésre a magyar gazdaság, a GDP volumene azóta az akkori szint körül ingázik. Virovácz szerint a vártnál gyengébb utolsó negyedévi teljesítmény oka a szolgáltatások gyenge teljesítménye, mindössze 0,1 százalékos bővülést tudott mutatni a szektor negyedéves alapon.
Virovácz szerint gyenge ünnepi szezon is megjelenik, „minden szempontból”. „Sem a kereskedők, sem a turizmus nem mutatott erős növekedést az ünnepi szezonban, hiszen ezen a területen mindösszesen 0,3 százalékos volt a negyedév/negyedév növekedés. A lakástámogatási program elindulása ellenére az ingatlanügyletek ágazata sem tud elrugaszkodni. Az elmúlt nyolc negyedévből mindösszesen egyet zárt növekedéssel, azt is a lehető legalacsonyabbal. Összességében a szolgáltatások növekedésének trendszerű lassulása eléggé borússá teszi a következő negyedévek kilátásait.”
Felhasználási oldalon viszont van némi ellentmondás a termelési oldal mutatóinál: a háztartások tényleges fogyasztása ugyanis az elmúlt évek egyik legerősebb növekedését mutatta a maga 1,4 százalékos növekedésével, bővült a közösségi fogyasztás is. Így a végső fogyasztás 2022 eleje óta nem látott tempóban, szűk 2 százalékkal nőtt negyedéves bázison. „Az, hogy mindennek semmi nyoma a szolgáltatások területén, az mindenképpen érdekes. Ráadásul még azt sem mondhatjuk, hogy a fogyasztás dinamikus bővülése importforrású lenne, hiszen az import összesen 0,2 százalékkal csökkent negyedéves alapon 2025 utolsó negyedévében. Hasonló visszaesést mutat egyébként az export is.”
Hogy „ennyire gyatrán” sikerült az évzárás, a készletek hektikus változásának tudható be az elemző szerint, itt is komoly a visszaesés. „Míg a beruházások minimális zsugorodást hoztak, a bruttó felhalmozás (a beruházás és készletváltozás együttese) 7,7 százalékos negyedéves zuhanást jelez.
Továbbra is bizton állíthatjuk, hogy az adatminőséggel komoly problémák vannak és meglehetősen nehéz a friss adatok alapján egy koherens képet felrajzolni a magyar gazdaság teljesítménye kapcsán.”
Ami az előretekintést illeti, Virovácz szerint a magyar gazdaság kilátásai a részletes adatok alapján némileg borúsabbnak hatnak, „hiszen egyszeri tényezők, mint a mezőgazdaság vagy az építőipari teljesítmény segítették a negyedik negyedévet, míg a legfontosabb szegmens, a szolgáltatások gyengülő teljesítményt mutatnak. Ráadásul az eddig látott év eleji mutatók akár a munkaerőpiac, akár a külkereskedelem kapcsán csak tovább erősítik a borús képet. A közel-keleti háború okozta energiaár-emelkedés pedig szintén negatív irányban befolyásolhatja a magyar gazdaság idei teljesítményét.”
Az ING Bank a 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa lefelé módosult, a korábbi 1,9 százalék helyett csupán 1,7 százalékos növekedést jelez előre.
„A negatív revíziót részben az energiaár-sokk, részben a negyedik negyedév gazdasági teljesítményének szerkezete okozza. Ebből a növekedésből az úgynevezett áthúzódó hatás (carry-over effect) 0,3 százalékpontot magyaráz. Vagyis, ha az idei év folyamán minden negyedévben stagnálna a GDP volumene a megelőző negyedévhez képest, akkor az éves GDP-bővülés 0,3 százalék lenne” – írja a kommentárban a szakértő. „Az éven belüli növekedési dinamika a fogyasztás – kormányzati intézkedések vezérelte – növekedésének, a beruházási dinamika minimális fordulatának és a továbbra is negatív nettó exportnak az eredője.”
2027–2028-ban a tovább élénkülő belső kereslet és a végre beinduló külső kereslet 2,7–3,0 százalék körüli GDP-növekedést hozhat az elemző szerint. „A tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni.”
