Kijöttek a friss számok, alig tudott nőni tavaly a magyar GDP

Kijött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése a tavalyi GDP-ről. Ez alapján 2025 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalék a növekedés az előző év azonos időszakához képest. A minimális növekedéshez a KSH szerint leginkább a szolgáltatások járultak hozzá a leginkább. A harmadik negyedévhez képest a növekedés 0,2 százalékkal emelkedett.

Összességében 2025-ben – az első becsléssel összhangban –

a GDP a nyers adatok esetében mindössze 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal tudta felülmúlni az előző évit.

Ez azt jelenti, hogy a végleges adatok alapján a 2025-ös növekedés valamennyivel alulmúlta az egy évvel korábbit. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt éves alapon.

A KSH beszámolója szerint:

• az építőipar hozzáadott értéke 5,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit;
• az ipar teljesítménye 1,8, azon belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal csökkent;
• a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését;
• a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

Ami a szolgáltatásokat illeti, a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1 százalékkal emelkedett:

• a legnagyobb növekedés (5,9%) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban történt;
• a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 2,2 százalékkal bővült;
• a kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1 százalékkal emelkedett;
• a közigazgatás teljesítménye stagnált, az ingatlanügyletek hozzáadott értéke pedig 2,4 százalékkal csökkent.

A háztartások tényleges fogyasztása 3,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása pedig 2,7 százalékkal emelkedett. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 8,4 százalékkal magasabb lett, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,3 százalékkal nőtt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024 márciusában arról beszélt, 2025-re helyreállítható lesz a kormány által kitűzött 4 százalékos gazdasági növekedés.