2025 végére sem jött el a repülőrajt, stagnál a magyar GDP
2025 negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest a nyers adatok szerint, írja gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal múlta felül a gazdaság az előző év azonos időszakát, az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal bővült. 2025-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal meghaladta az előző évit.
2025 harmadik negyedévében elmaradt a berobbanás, 0,6 százalékos növekedéssel továbbra is csak stagnált a magyar gazdaság. Szinte minden húzóágazat gyengélkedett, az ipar augusztusban ötéves mélypontra zuhant, a kiskereskedelmi forgalom nyáron csak 2,4 százalékkal bővült, és a mezőgazdaságnak sem volt jó éve. Egyedül a szolgáltató szektor ellensúlyozta a többi szektor gyengeségét.
Az elmúlt években a kormány sorra felfelé kerekítette a rövid távú növekedési előrejelzéseit, de a gazdaságpolitikai fordulat és a repülőrajt rendre elmaradt. A 2025-ös költségvetést még 3,5 százalékos GDP-növekedéssel tervezték, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter októberben már 0,5 és 1 százalék közötti növekedést prognosztizált 2025-re, a kormány november végi várakozása pedig már csak 0,5 százalék volt. Nagy Márton novemberben arról is beszélt, hogy az is előfordulhat, hogy a negyedik negyedévben az éves GDP-volumen magasabb pályára kerülhet, és a költségvetést ösztönző politikájának hiánya esetén a GDP-növekedés már rég negatív lenne.
Az Erste elemzői ezzel szemben 0,2 százalékot, tehát lényegében stagnálást jeleztek előre. Az ipari növekedést a gyenge külső kereslet, a mezőgazdaság teljesítményét az aszály fogta vissza 2025-ben, ezt épp csak kiegyenlíteni tudták a szolgáltató ágazatok.
Mi várható 2026-ban?
Az idei várható GDP-bővülésről megoszlanak a vélemények. Az OTP szakértői – több elemzői várakozáshoz hasonlóan – idén 2-2,5 százalékos GDP-növekedést várnak az elmúlt 3 év stagnálása után. Erre részben azért látnak esélyt, mert a várakozások szerint a német gazdaság várhatóan kilép idén a stagnálásból, és az ottani gazdasági élénkítés hatásait Magyarország is megérzi majd. Az általános piaci várakozásnál pesszimistábbak az Equilor szakértői, akik 2 százalékosra becsülték 2026-ra a magyar GDP-növekedést. Ezzel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is felfelé kerekít, idénre 3,1 százalékos GDP-bővülést jósolt.
Virovácz Péter, az ING elemzője az elemzői konszenzushoz hasonlóan egyelőre optimistán látja a helyzetet, a Telexnek azt mondta, 2026-ban körülbelül 2,3 százalékos gazdasági növekedést vár. Az elemző szerint a háromszázalékos növekedés nem tűnik reálisnak, csak abban az esetben kerülhetne sor rá, ha egy különösen pozitív fejlemény jelenne meg a magyar gazdaságban, például a vártnál jobban teljesít az ipar, gyorsabban fut fel az építőipar, vagy még dinamikusabban bővül a fogyasztás. Az elemző szerint 2026-ban továbbra is a fogyasztás marad a húzóágazat, nagyjából 3-4 százalékkal bővülhet idén.
A beruházásoknál pozitívabb kimenetelre lehet számítani, Virovácz szerint a beruházások volumene remélhetőleg nem fog tovább zuhanni, stagnálás vagy talán egy százalék körüli növekedés várható az év egészében. Ha összességében javul a beruházási összkép, annak lesz egy erősebb importigénye, ezen a fronton nagy szerepet játszhat a debreceni CATL és a szegedi BYD-gyár, utóbbi a héten kezdte meg a próbagyártását. Az újonnan belépő exportkapacitások viszont jó esetben is csak tavasszal, de inkább az év második felében kezdenek majd termelni, így ezek az adatok 2026 második felében javíthatják az összképet.
