Úgy mozognak a magyar bérek, mint ebben az évtizedben még soha

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére az első negyedévben 6,2 százalékkal volt magasabb, mint 2025-ben – közölte a munkaerő-kölcsönzés mellett más HR-szolgáltatásokat is nyújtó Trenkwalder múlt héten egy közel hétezer ember béradatait feldolgozó elemzés alapján. A munkások bére az elmúlt években elsősorban a munkaerőhiány és a viszonylag magas infláció követésének igénye miatt emelkedett elég dinamikusan, de mostanra lelassult.

Ahogy az infláció mérséklődött, egy év alatt 9,1 százalékról csökkent a növekedés az említett 6,2 százalékra. Ha a január és március közötti havi adatokból, vagyis az 1,4–2,1 százalékos inflációból indulunk ki, akkor így még mindig 4 százalék feletti a reálbér-növekedés, de a Trenkwalder szerint a munkások többsége mégis elégedetlen, mert ennél nagyobb javulásokhoz szokott hozzá az elmúlt években.

A számsor azonban akkor válik igazán érdekessé, ha hozzátesszük az RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. felmérését, amely szerint a 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak béremelkedése ugyanebben az időszakban átlagosan 8,9 százalék volt. A magasabb jövedelműek bére tehát az év első három hónapjában 2,7 százalékponttal nagyobb mértékben emelkedett, mint az alacsonyabb kategóriákban dolgozóké.

Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai igazgatója azt mondja, jóval a koronavírus-járvány, azaz

a 2020 előtti évekre kell visszatekinteni, ha ilyen előjelű eltérést keresünk, azóta ugyanis mindig a fizikai dolgozók bére emelkedett nagyobb mértékben.

Amióta munkaerőhiány van a kékgalléros piacon, szinte definíciószerű volt, hogy a fizikai dolgozók az arányokat tekintve nagyobbat léptek előre (természetesen alacsonyabb bérszintekről) az emelésekkel, mint a fehérgallérosok.

Az is általános jelenség volt eddig, hogy az elmúlt években rendre elég erőteljesen emelkedett a minimálbér, ami elsősorban az alacsonyabb bérkategóriákra gyakorolt nyomást. Nemcsak arról van szó, hogy a minimálbért és a középfokú végzettségűeknek járó garantált bérminimumot keresők fizetéseit automatikusan mindig meg kellett emelni az év elejétől életbe lépő új minimumokra, hanem arról is, hogy emiatt a kicsit magasabb és a közepes szintű béreket is felfelé kellett korrigálni. Ha ezt nem tették volna meg, akkor a minimálbér felett kereső dolgozók „leestek” volna az aktuális minimálbér szintjére, és bérfeszültséget okozott volna, hogy összecsúsznak a bérezési sávok.

Ennek az alulról jövő állandó nyomásnak annál kisebb volt a hatása, minél magasabb bérszintekre nézték. Idén 11 százalékkal emelkedett a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, miközben a tavalyi átlagos 4,4 százalékos infláció márciusra 1,8 százalékra csökkent, ennek ellenére is a magasabb bérszint emelkedett jobban.

„A mostani adatsor alapján azonban még nem beszélhetünk trendfordulóról, csak a további negyedévek mutatják majd meg az irányt” – mondja Nógrádi József.

A jelenség mögött lehetnek egyszeri hatások is. „Míg a magas inflációval jellemzett években a munkáltatók jelentős része egy éven belül többször is korrigálta a béreket, 2025-re ez már nem volt jellemző, csak egyszeri bérrendezésre került sor” – mondja Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. Nógrádi József szerint

„a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a fizikai dolgozóknál sem várható év közben emelés, ez már 2025-ben sem volt jellemző”.

Idén a vállalatok jelentősebb része kezdett el foglalkozni a küszöbönálló bértranszparencia-elvárásoknak való megfeleléssel is, átnézik és rendezik a bérsávokat, az azonos feladatkörben dolgozók körében pedig a nemek közötti bérkülönbségeket is csökkentik, részben ez is magyarázhatja a szokatlan arányokat.

Ahogy Nógrádi József mondja, a betanított munkavállalóknál vagy operátoroknál sokkal kevésbé jellemzők az egyéni különbségek, a bértranszparencia-irányelvnek való megfelelés emiatt a felsőbb kategóriákban indokolhat nagyobb kiigazításokat. Egyes cégek pedig a leépítések nyomán felszabaduló bértömeg egy részét fordítják a megmaradt munkatársak bérének emelésére.

A hamarosan hivatalba lépő új kormány a korábbi választási ígéretek alapján várhatóan 15-ről 9 százalékra csökkenti a minimálbér személyi jövedelemadóját, és mérsékli a mediánbér alatt keresők adóterhelését is, ez pedig abba az irányba hat, hogy nettó értékben ismét az alacsonyabb kategóriák emelkedjenek jobban.