Decemberben az előző havihoz képest 0,9 százalékkal nőtt a magyar ipari kibocsátása a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint, de az egész évben így is 3,2 százalékkal kisebb volt az ipari termelés volumene, mint 2024-ben.
Decemberben éves alapon a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal bővült, munkanaphatástól megtisztítva viszont 1 százalékkal visszaesett az ipari termelés.
Részletes adatokat még nem közölt a KSH, csak annyit, hogy a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kis-, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a villamos berendezés gyártása nagymértékben bővült.
A gyenge ipari adat nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2025-ben mindössze 0,3 százalékkal bővült a magyar GDP az egy évvel korábbi szinthez képest.
A német statisztikai hivatal, a Destatis közben azt közölte, hogy a német ipari termelés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,9 százalékkal csökkent novemberhez képest, éves alapon pedig 0,6 százalékkal csökkent.
A magyar adat megjelenése után kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium ismét az orosz–ukrán háborút és a német gazdaság gyengélkedését tette felelőssé a gyenge ipari teljesítmény miatt. A közlemény szerint viszont
a kormány „békegazdaságot épít” és mindent megtesz, hogy erősítse a hazai ipart.
Ilyen támogató intézkedésként sorolja fel a közlemény a Demján Sándor Programot, a fix 3 százalékos kkv-hitelt, az 1+1 programot, a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési programot, valamint a 150 új gyár programot. „A magyarországi ipar fellendítéséhez az is hozzájárul, hogy a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro” – írja a minisztérium.
