A kormány törvénytelen, mert a magyar választójog nem szabad

A júniusi választás után azt ígérte, hogy mostantól minden meccset lejátszanak. Mennyi most az állás, hány meccset nyertek meg az elmúlt négy hónapban?

Azt meglátjuk majd 2026-ban. Valójában ez annak a beismerése volt, hogy nem működött az a politikai stratégiánk, amely arról szólt, hogy dolgozunk, dolgozunk, és ‘26-ra majd átrendeződik az ellenzéki térfél, és mi leszünk a gravitációs középpontban. Akkor játsszuk le! Mivel magától nem fog megváltozni a politikai képlet, ki akartuk nyitni azokat a vitákat, amelyeket korábban tudatosan kerültünk.

Bejött ez a taktika?

Az elején vagyunk még. Ez egy viszonylag hosszú és számunkra is szokatlan út. A DK megalapítása óta ugyanazon az úton mentünk előre. Lassabban, mint hittük, de az út elég egyértelmű volt. A korrekcióra most jóval kevesebb időnk van. Ha azt szeretnénk, hogy az ország jelentős része elfogadja az általunk képviselt politikai eszméket és programokat, akkor azt hiszem, jó úton járunk.

A jó út alatt azt a konfrontatív felfogást érti, amivel nyíltan beleállt például a független sajtóba?

Vitatkozunk. A tanulság az volt, hogy egészen egyszerűen nem működik az a típusú elegáns visszafogottság, amivel mi sokszor – talán túl nagy önhittséggel – intellektualizáltunk bizonyos problémákat. Például egyszerűen érdemes beszélni arról, hogy a sajtó, az egyházak és az igazságszolgáltatás függetlensége nem egyenlő azzal, hogy nem lehet őket számon kérni. Ez a három intézmény arra tart igényt, hogy a szélesebb társadalmi közeg ne mondjon róluk véleményt. Láthatólag ijedtséget, riadalmat, ellenszenvet vált ki sokakból, hogy van egy politikai párt, amely azt mondja, hogy veletek ilyen meg olyan probléma van. A függetlenség csak annyit jelent szerintünk, hogy valaki független a kormánytól. Ma már azt gondolom, hogy akkor követtünk el hibát, amikor nem beszéltük meg ezeket a kérdéseket.

Pár hete a Spirit FM-en arról beszélt, hogy sok ellenzéki választó azt érezhette: a DK is unalmas, rendszerkonform ellenzéki párt lett, beleszürkültek a parlamenti munkába, és hiányzik a lendület a pártból. Honnan lesz lendület, hova tartanak most?

Megvan a lendület. Egy dinamikusabb, nyíltabb, szókimondóbb pártot látnak, amely mindenki számára átélhetően osztozik a kormányt széles körben övező felháborodásban. Evidensnek gondoltuk eddig, hogy mi vagyunk a kormánnyal legélesebben szembenálló ellenzéki szereplő. Éhségsztrájkoltunk, élőláncot vontunk a parlament köré, törvénytelennek neveztük a kormányt, és nem kötöttünk kompromisszumot. Mindeközben viszont a parlamenti szereplés, a sajtótájékoztatók képi világa egy új hangú szereplő feltűnése után pillanatok alatt abba a percepcióba tolta a DK-t, hogy hát ezek rendszerkonform urak és hölgyek. A választás egy figyelmeztető jel volt, hogy nem annak látnak bennünket, amik valójában vagyunk.

Azt ígérte a választás után, hogy érezni fogják a választók, miben változik a DK politikája. Milyen jeleket lehet felfedezni mostanra?

Sok minden látszik már. Nyilván az olvasók emlékeznek a múlt heti csörtémre a házelnökkel a parlamentben vagy a keddi konfrontációra az Európai Parlamentben. Ennek a történetnek a része az is, hogy elmondjuk a fiatalabb korosztálynak, hogy Gyurcsány alatt jobb volt. Visszaemeltük a politikai palettánkba azokat az akciókat, amik a párt alapításakor, a virrasztások, éhségsztrájk idején megvoltak. Ez csak egy eleme a DK karakterének. A DK az egyetlen erősen Európa-párti és baloldali párt ma Magyarországon. Azt hiszem, lényegesen több támogatója van ennek az irányzatnak, mint amennyien ránk szavaztak.

A DK képviselői kivonultak a parlamentből, miután Kövér László megvonta öntől a szót múlt hétfőn. Mi lehet az a pont, amikor úgy döntenek, hogy már nem is mennek vissza?

Állandó dilemmája ez az orbáni ellenzéknek. Amikor 2016-ban a Fidesz bedarálta a Népszabadságot, a DK azt mondta, hogy távol maradunk a parlamenttől, és csak akkor megyünk be, ha a szavazatunkkal meg tudjuk akadályozni a kétharmadot. Azt az ódiumot is vállaltuk, hogy a házelnök megvonja a képviselőink fizetését. Mi lett a társadalmi fogadtatás? Semmi. Még a legközvetlenebbül érintett újságírói világ sem mondta azt, hogy tisztességes és erkölcsös volt a döntésünk. A választóinkat pedig egész egyszerűen hidegen hagyta az egész.

A parlamenti kivonulással nem azt üzennék a választóiknak, hogy nem részesei ennek a rendszernek, nem simulnak bele a NER-be?

A kivonulás öt perc hírnév, és közben évekre elveszítjük az egyik lehetséges fegyvert. A mandátum politikai immunitást biztosít, nem tud a hatalom a képviselőkkel olyan könnyen elbánni. Másrészt a parlament egy szűk nyilvánosságot is jelent. Időnként csak be kell jönnie a miniszterelnöknek, és a szemébe mondhatom, hogy maga áruló. Három: a politikai közösségünk kétségtelenül azokból a forrásokból működik, amit a frakció kap a költségvetésből. Nem lehet munkaidő után, délután öttől hétig professzionálisan politizálni. Aki ezt mondja, az hazudik. Azt javasolja, hogy adjuk át a professzionális politizálás terepét Orbán Viktornak.

Korábban többször is kijelentette, hogy törvénytelennek tekintik a kormányt. Ha ezt továbbra is tartja, milyen következményei vannak az állításnak?

Az önkény világában a demokratikus politizálással szembeni elvárásaink csak nagyon kis részben teljesülhetnek. Ez egy súlyos probléma, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kulcsfontosságú kérdés ugyanakkor, hogy minek minősítem a politika egyik szereplőjét. A kormány az alkotmány tartalma szerint törvénytelen, mert a magyar választójog nem szabad, és nem tesz lehetővé igazságos választást.

Mégis felvette a mandátumát, bejár a parlamentbe szavazni, és ugyanúgy elindul a következő választáson is. Van így bármi tartalmi jelentése annak, amikor törvénytelennek nevezi a kormányt?

Hogyne, ezek nem üres szavak. Perdöntő, hogy én hogy határozom meg a kormányhoz való viszonyomat. A politikai küzdelemben azonban mindig azt kell megfontolni, hogy a végeredmény szempontjából mi racionális és mi visz közelebb a végső győzelemhez. Nem leszünk előrébb, ha kivonulunk a parlamentből, inkább távolabb. Erkölcsileg feltétlenül pozitív lépés lenne, de politikai értelemben öngyilkos gesztus.

A törvénytelen helyett most áruló lett a kormány új jelzője?

Fejbevágó, önleleplező az a szöveg, ami Orbán politikai igazgatójának szájából hangzott el. Amikor Orbán Viktor 2009 novemberében 15 percre találkozott Putyinnal, történt valami. A miniszterelnök minden bizonnyal elvesztette a szuverenitását. Erről én többször is beszéltem nyilvánosan, de eddig mindig tagadták. A politikai igazgató nyilatkozata volt az első nyilvános beismerés. Ez arra bátorított bennünket, hogy vonjuk le a konzekvenciát, és állítsuk ki a kormány bizonyítványát. Árulók. Ez a legocsmányabb bűn, amit egy kormány elkövethet.

Arra van bármi bizonyítéka, hogy az orosz elnök megzsarolta Orbán Viktort?

Egy négyszemközti beszélgetésen elhangzottakról a dolog természeténél fogva nem lehet biztos tudásunk. Magyarországon nem sok kormánytól független orosz szakértő van, egy kezünkön meg tudjuk őket számolni. A szakértők állításai és feltételezései támasztják alá azt a politikusi feltételezést, hogy Orbán Viktor nem ura a saját akaratának. Nem találunk más szakmai magyarázatot a miniszterelnök viselkedésére. Hogy történik az, hogy kiutazik Magyarország egyik leginkább oroszellenes politikusa és a leginkább oroszbarát politikusként ér haza?

Ha nincs semmilyen bizonyítéka rá, akkor nem pont olyan ez az állítás, mint amikor egyes ellenzéki szereplők egy titkos Orbán-Gyurcsány paktumról beszélnek?

A különbség az, hogy az egyik állítást egy tényekből levont, logikus következtetés sorozat támasztja alá, a másikat meg nem. Gyurcsány és Orbán, a DK és a Fidesz közötti együttműködésre ön még csak ráutaló jelet sem talál. Ahhoz, hogy két esemény között korreláció legyen, logikai bizonyításra van szükség. A mi esetünkben ilyen nincs, Orbán-Putyin esetében pedig egy oroszellenes politikusból egy kritikátlanul Oroszországot kiszolgáló politikust látunk.

Azt hangoztatják az elmúlt hetekben, hogy Gyurcsány alatt jobb volt. Mi a célja azzal 2024-ben, hogy a 16-18 évvel ezelőtti kormányzásra mutogat vissza?

Amikor nincs más érve az orbáni világnak, amikor szembesítik őket a bűneikkel, akkor az utolsó mentsvár Gyurcsány.

A DK megalapításakor azt gondoltuk, hogy jól kell csinálnunk a dolgunkat, és akkor előbb-utóbb delegitimálódik a gyurcsányozás. Nem ez történt, hanem az ellenkezője – függetlenül attól, hogy három vagy húsz százalékon volt a támogatottságunk.

Másrészt felnőtt egy új generáció azóta, hogy én lemondtam. Azt látom, hogy meglehetősen sok adat van a kezünkben, ami alapján azt tudjuk mondani ‘24 őszén, hogy kérem szépen, a sokat szidott Gyurcsány-kormány alatt könnyebb volt az élet.

Ez azt is jelenti, hogy kívánatosnak tartaná, ha visszatérne az a 2010 előtti világ?

Ilyet senki nem állít 2024-ben. Azt tartanánk kívánatosnak, hogy Magyarország újra Európa többi országával együttműködő, vele nagyobbrészt azonosan gondolkodó, a világ sok kihívására közösen megoldást kereső országként tekintsen magára. Egy olyan országot szeretnénk, ahol természetesnek tekintik, hogy különbözőképpen gondolkodunk, és a független állami intézmények élére független embereket nevez ki a kormányfő. Miniszterelnökként a médiahatóság élére Majtényi Lászlót jelöltem, aki teljesen független volt tőlem, sőt, azt hiszem, hogy túl jó véleménnyel sem volt az én kormányomról. Amikor jegybankelnököt kellett kinevezni, nem az egyik miniszteremet jelöltem, hanem Simor Andrást, akivel életemben kettő percet nem töltöttem el magánviszonylatban. Ezek jó történetek voltak, de nem a 2010 előtti világot szeretném visszahozni.

A Fidesz 14 éve építi azt a narratívát, hogy Gyurcsány alatt rossz volt, és a választások tétje, hogy ne térjen vissza az a korszak. A választók nagy többsége már négy parlamenti választáson mondott igent erre az ajánlatra. Politikailag tényleg jó döntésnek gondolja, ha ezek után elkezd a DK az ön kormányzására mintaként mutogatni?

Valójában nem létezik olyan, hogy szavazó. Vannak olyan szavazók, akik a Fideszt támogatják, és vannak, akik azt támogatják, amit mi képviselünk. A mi első számú hazafias kötelességünk, hogy azt képviseljük, amiben hiszünk. Szerintünk az lenne jó a hazánknak, ha olyan értékek és elvek mellett működne, mint amit mi képviselünk. Ezt akkor is így gondoljuk, amikor húsz százalékon áll a támogatottságunk és akkor is, amikor nyolc.

Nem azt üzenték meg a választók 2010 óta minden egyes választáson, hogy nem kérnek Gyurcsányból?

Szerintem nem. Intellektuális és politikai silányság az ellenzék sikertelenségét Gyurcsány létezésével megmagyarázni. Az ellenzék része volt Gyurcsány 2021 őszén is, amikor, ha hajszálnyival is, de többségben voltunk a Fidesszel szemben. Úgy választották meg a főpolgármestert és több más polgármestert is, hogy pontosan tudták, ott van mögötte Gyurcsány Ferenc. Nem lehetett nem észrevenni, teleplakátolták Budapestet azzal, hogy Karácsony egyenlő Gyurcsánnyal.

Ha az ellenzék átveszi a Fidesz értelmezését a Gyurcsány-ügyben, akkor ne csodálkozzon, hogy arra a sorsra jut, amit a Fidesz szán neki.

Az ellenzék DK-n kívüli része évek óta képtelen kitörni abból a csapdából, amit a Fidesz állít neki. A választók hűen követik a pártjaikat. Amikor a pártvezetők azt mondják, hogy együttműködnek egy másik párttal, a választóik nem vonogatják a szájukat. Valójában a pártelitek intellektuális és politikai, helyenként emberi gyengesége okozza az ellenzék 14 éves vergődésének jelentős részét.

Idén jött Magyar Péter, és olyan eredményt tudott elérni az EP-választáson, amire egyetlen ellenzéki párt sem volt képes 2010 óta. Magyar azt mondja, véget kell vetni az Orbán-Gyurcsány korszaknak. Ön szerint nem erre mondtak igent a választók júniusban?

Az ellenzéki választók kétharmada azt mondta, hogy le kell váltani az eddigi ellenzéket. Ez nagy szám. A ‘22-es csalódás árnyéka, most verték el rajtunk a port. Mit mondtak '22-ben az ellenzéki választók? Azt, hogy nem fontosak az elvek és ideológiák, a liberális párt működjön együtt akár a radikális jobboldallal is. 2024-ben háromból két ellenzéki választó azt mondja, már a pártok sem érdeklik. Valójában nem a Tisza Pártot támogatták, hanem a status quo pártjaival szemben szavaztak. Magyar Péter jó időben volt jó helyen, de továbbra is van sok százezer választó, aki nem hajlandó rá szavazni. Mi őket képviseljük tök legitim módon.

És milyen tanulságot kell levonni a júniusi választásból 2026-ra?

Nem elegendő a formális politikai egység, mint ‘22-ben, és nem lehet egy alapvetően balközép, szabadelvű politikai közösség élére nem kormányzóképes jobboldali jelöltet állítani. Az ellenzék 12 év alatt formálisan eljutott a jó megoldáshoz, létrejött az összefogás. A választási vereség után azonban a pártok jelentős része téves következtetést levonva otthagyta az együttműködést.

Továbbra sincs más alternatíva, mint a közös ellenzéki ajánlat. Magyar ezt egypárti módon akarja megoldani. Ha egypártrendszer van ellenzékben, akkor egypártrendszer lesz abból kormányon is.

Az a kérdés, hogy nincs-e elegünk már az egypártrendszerből Magyarországon. Utat nyitunk-e egy olyan egypártrendszernek, ahol a legfontosabb kérdésekben nincs érdemi különbség Orbán és Magyar között? Nincs nagy különbség köztük az Európához, a jogállamisághoz és az oroszokhoz való viszonyban, mindketten ellenségnek tekintik, ha valaki kritikus velük szemben. Miért kellene ezzel egy gyökeresen ellentétes politikát ajánló pártnak megbékélnie?

Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetője múlt héten ugyanakkor arról beszélt a Partizánban, hogy szerinte át kell kondicionálni a DK-t, és azt kell megcélozni, hogy koalíciós társak legyenek 2026-ra.

Ehhez nem kell átkondicionálni a DK-t. A DK soha nem tört kizárólagosságra az ellenzéki oldalon. Soha, a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk azt, hogy a DK lesz az Orbánnal szemben álló ellenzék kizárólagos képviselője. A rendkívül tagolt ellenzék csak közösen tud érvényes ajánlatot tenni a választóknak, csak egy sokkal őszintébb és szorosabb együttműködésre van szükség, mint ami ‘22-ben volt.

Most úgy néz ki, megkerülhetetlen lesz az ellenzéki oldalon Magyar Péter. El tud képzelni összefogást a DK és a Tisza Párt között?

Ha Magyar Pétert kérdezi, azt fogja mondani, hogy nem, és valójában ez a problémánk. Amikor Magyar bejelentette, hogy a korábbi állításával ellentétben pártot alapít, úgy helyezte el magát a politikai térképen, hogy senkivel nem működik együtt, az akkor még legnagyobb ellenzéki pártnak tűnő DK-val pedig különösen nem. Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni, mert én soha nem mondtam mást, mint hogy mi mindenkivel keressük az együttműködést, aki Orbánnal szemben áll. Soha nem változott ebben a DK álláspontja.

Azok után is együttműködést keresne Magyar Péterrel, hogy az elmúlt hónapokban árulónak, erkölcsileg alkalmatlannak és stricinek is nevezte a Tisza Párt elnökét?

Ez a koalíciós együttműködés természete. Sok mindenről mást gondolunk, és versenytársak vagyunk, de az a választóvonal, hogy valaki az alkotmányos demokrácián belül vagy kívül helyezkedik-e el. Azt feltételezzük, hogy Magyar Péter belül van, míg a Fideszre ez nem érvényes. Hozzáteszem, soha nem a személyt minősítettem, hanem a magatartást. Azt mondtam, hogy ez egy stricitempó.

Hogy fogják hívni Magyarország következő miniszterelnökét? A júniusi választásig önök azt mondták, hogy Dobrev Klára lesz.

Nem tudom önnek megmondani, nagyon messze vagyunk még ettől. Nem tudjuk, hogy egy év múlva ilyenkor kiket fognak támogatni a választók. Ezt a kormányt el kell küldeni a csudába.

Aki ellenzéki, és az alkotmányos demokrácián belül van, legyen olyan drága, hagyja maga mögött az előítéleteit, az összes félelmét, frusztrációját, nyissa ki a szívét és legyen bátor! Tessék együttműködni! Nincs más megoldás.

Mi volt jobb a Gyurcsány-kormány alatt? Mondjon egy döntést abból az időszakból, amit átmentene, ha újra felhatalmazást kapna a választóktól!

Rendkívüli módon transzparensen, teljesítmény alapon költeném el a fejlesztésre fordítható forrásokat, és nem politikai alapon, mint ami most történik. Aki politikai alapon osztja szét a forrásokat, az valójában tönkreteszi a magyar versenyképességet. Magyarország ezért tart itt. Az elmúlt 14 évben politikai alapon dőlt el, hogy ki lehet sikeres az üzletben, nem a tehetség és a képesség számított. Sokszor elmondtam, hogy annak idején miért választottam Bajnai Gordont a pénzek élére. Biztos voltam benne, hogy nem politikai szempontok alapján dönt, és senki nem tudja megvesztegetni.

És mi az a döntés, amit utólag hibának tart, és nem hozna vissza a Gyurcsány-kormányból?

Volt nekem egy joggal kritizálható alapállásbeli problémám. Azt gondoltam, a kormány feladata, hogy erőltetett ütemben gyorsítsa a polgárosodást. Ebben volt egy kritizálható népnevelő szándék. Nem jó, ha egy kormány nevelni akar, még ha az semmi volt ahhoz az evangelizációs törekvéshez képest, mint ami most történik. Az egy vitatható, progresszív szándék volt, ez a mai meg egy rendkívüli módon elutasítandó, ellentmondásos szándék. Engedni kell az embereket élni. A kormánynak abban kell segítenie, hogy az emberek tudjanak, merjenek, akarjanak dönteni a maguk életéről, de nem szabad abba beavatkozni. Ma már visszafogottabb lennék ebben az ügyben. Abban ugyanakkor végtelenül helyesen jártunk el, hogy a politika fő kérdésének az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjat állítottuk. Ma nem hallja a miniszterelnököt ezekben a kérdésekben megszólalni. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, folyamatosan ilyenekről beszélt.

Ha már az emberek életminőségéről van szó, nézzünk egy konkrét szakpolitikai kérdést is. Magyar Péter azt mondta, hogy 2027-től duplájára emelik a minimálbért, és a cél, hogy a kormányzati ciklus végére, 2030-ra 1 millió forint legyen. Erre jött Orbán Viktor, és azt ígérte, hogy 2-3 éven belül 1000 euró lesz a minimálbér, az átlagbér pedig 1 millió forint. Mit mond ön, mi az ígérete?

Egy egyszerű elvet kell szerintem érvényesíteni. Nem lehet kevesebb a minimálbér, mint ami egy ember normális életéhez szükséges. Ebbe beleértjük a lakhatást, a kulturális fogyasztást, a nyaralást és azt is, hogy legyen egy-két hónapnyi tartaléka. Ennyi. Nem rabszolgákat tartunk. Az Egyensúly Intézet friss szegénységkutatása szerint ez ma nettó 450 ezer forint, amit több, mint amiről a többiek beszéltek. Ma szégyenteljesen alulfizetett az egész ország. Az emberek kétharmada nem, vagy csak épp meg tud birkózni 100 ezer forint hirtelen kiadással. Ma kétszer annyit költenek az emberek magánegészségügyre, mint az én kormányzásom végén. Ha meg akarnak gyógyulni ma, kénytelenek elmenni a magánegészségügybe.

Térjünk át Budapestre! Látva a múlt pénteki alakuló ülést mennyi esélyt ad arra, hogy működőképes lesz a Fővárosi Közgyűlés? Többen azt jósolják, hogy egy éven belül fel fogják oszlatni, és új választásokat írnak ki.

Szerintem nem lesz új választás 2026-ig. Senkinek, a Fidesznek és a Tiszának sem érdeke kísérletet tenni arra, hogy feloszlassa a közgyűlést. Azt most még nem tudom megítélni, hogy a parlamenti választás után mi lesz.

Az alakuló ülésen már a főpolgármester jogköreiről, az szmsz-ről sem tudtak megállapodni, ami a törvényi működés egyik feltétele. Úgy tűnik, mintha több frakció mégis a feloszlatásra gyúrna.

Szerintem végtelenül konstruktív volt a DK három képviselője, szóval ez ránk például biztosan nem igaz. A Fidesz ott tesz keresztbe Karácsonynak, ahol csak tud. Ezzel nem kell foglalkoznunk. A Tisza még keresi a helyét. Valójában nem akarják rombolni ‘26-ra az esélyüket azzal, hogy felelősséget vállalnak egy nehezen működtethető városért. Pártos megfontolásból logikus és értem, de a választók azért szavaznak egy jelöltre vagy pártra, mert azt akarják, hogy vállaljon felelősséget. A Tisza kint és bent is szeretne lenni, de hát nem foghat a macska egyszerre kint és bent is egeret.

Egy város üzemeltetése azonban nem a világ legösszetettebb feladata.

Szerintem abban kompromisszum lesz előbb-utóbb, hogy melyik utat, járdát vagy bicikliutat újítsák fel. Aki pedig továbbra is akadályozza ezt, az lesz a troublemaker, és őt majd a választók kérik számon.

Én abban inkább biztos vagyok, mint nem, hogy a főpolgármester úr jól fog tudni ebben a helyzetben manőverezni.

Az előző ciklusban a DK 6 fővárosi képviselője nélkül a főpolgármester nem tudott semmit átvinni a közgyűlésen. Most csak 3 képviselőjük került be a közgyűlésbe, nincs érdemi ráhatásuk a döntésekre. Hogy éli ezt meg?

Akkor lenne ez a kérdés valóban releváns és fájó nekem, ha vissza tudnánk emlékezni olyan nagy csatára, amit úgy tudtunk megnyerni, hogy megzsaroltuk a főpolgármestert. Emlékszik ilyenre?

A legfontosabb döntésekről már a zárt kabinetülésen megállapodtak.

Ennél sokkal több minden kiszivárog ezekről a megbeszélésekről. Nem voltak ilyen csaták. Van itt egy pokoli félreértés. Mi szolgálni megyünk a várost. Milyen különleges igényeink lennének? Tessék nekem elmondani! Nem nekem okoztak rosszat a választók azzal, hogy azt mondták, mostantól csak három képviselőnk legyen a közgyűlésben. Szerintem mi nagyon jó gazdái voltunk a városnak. Nem azért szavaztak a Tiszára, mert azt gondolták, hogy jobban vezetnék a várost. Volt egy politikai hangulat, ez lett a vége. Én nem leszek boldogtalanabb attól, ha egy fővárosi cég élére valaki mást választanak, aki ugyanúgy tisztességesen látja el a munkáját.

Miért érezte akkor szükségét annak, hogy az alakuló ülés előtti viták közepette videósorozatot tegyen közzé a DK által javasolt cégvezetőkről? Arról beszélt például, hogy felhívta egyszer a Budapesti Közmű vezetőjét, és megkérdezte: miért akarják leszedni az utcájukban járó kukásautóról a kukást. Egy másik alkalommal a budapesti gyógyfürdő cég vezetőjét hívta fel amiatt, hogy miért akarják kirúgni Icukát, a masszőrnőt. Nem pont azt a narratívát erősítette meg, hogy erős politikai befolyása volt a fővárosi cégek működésére?

Aki nem vigyáz a saját embereire, nem fog tudni vigyázni az országra sem. Ha nemtelen támadás ér olyan tisztességes embereket, akik rendkívül jól szolgálták Budapestet az elmúlt öt évben, akkor az a dolgunk, hogy megvédjük őket. Jön valaki, és azt mondja, hogy ki kell rúgni mindenkit, aki eddig szerepet vállalt a főváros életében. Miért? Hát a Karácsonyt megválasztották. Miért kéne kirúgni az ő emberét?

Ezekkel a videókkal ön szerint segített Karácsony Gergelynek abban, hogy az új közgyűlés ne akarja automatikusan eltávolítani a fővárosi cégek vezetőit?

Nem volt ilyen szándékom, senkinek nem vagyok a segédcsapata. Arra kaptam megbízást, hogy tisztességes, normális emberként segítsem a várost. Kötelességem megvédeni azokat, akiket nemtelenül bántanak. Azt szokták mondani rólam, hogy befolyásom van, ugye?

Itt van ez a fickó, akinek állítólag van befolyása, és életében egyszer azt kérte az egyik legnagyobb budapesti cég igazgatójától, hogy nézzen már rá, rendesen bánnak-e a masszőrnővel. Szerintem ez az egyik legpozitívabb sztori az elmúlt évekből.

Milyen boldog ország lenne, ha a vezetők arra használnák a hatalmukat, hogy felemeljék a telefont, ha vigyázni kell egy kis emberre! Ha ettől féltik az országot, akkor valami fura elvarázsolt kastélyban élünk.

Ártatlannak tartja a korrupcióval vádolt óbudai polgármestert, Kiss Lászlót?

Igen.

Milyen következménye lesz annak, ha a bíróság bűnösnek találja, és elítélik?

Meg kell ismernünk, hogy mi alapján mondják bűnösnek. Nekem ebben hosszú track recordom van. Amikor a Sukoró-üggyel vádoltak, teljesen nyilvánvalóan börtönbe akartak juttatni. Kénytelen voltam megismerkedni az ügy részleteivel, és a mai napig azt gondolom, hogy ártatlanul csukták börtönbe Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő korábbi vezetőjét. Ha legalább részigazság, hogy a magyar bíróságok egy része nem független, hanem bizonyos elvárásokat teljesít, akkor önmagában az még nem jelent semmit, hogy elítélnek egy politikust. Meg kell ismerkedni az üggyel, az eljárás végére lesz róla majd véleményem.

Ismerkedik már az üggyel?

Nem, még nem. Amikor a Laci környékén elkezdett csapkodni a villám, megkérdeztem tőle, hogy pártelnökként kell-e nekem erről valamit tudnom. Azt mondta, hogy nem, tök ártatlanok, nem érintettek az ügyben. Én továbbra is ennek a szellemében alakítom a viszonyomat hozzá.

Önök azt állították, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy egy magas rangú állami vezető megrendelésére indult eljárás az óbudai polgármester ellen. A nyomozati anyagokból azonban az derült ki, hogy valójában csak egy magát annak beállító, zűrös ügyekről ismertté vált férfi, Mikó István volt a „fedett nyomozó”. Ez nem gyengíti az önök állítását, miszerint politikai alapon vádolják Kiss Lászlót?

Ezt nem tudom, de azt elfogadhatatlannak tartom, hogy egy sok évvel ezelőtti ügyben előzetes letartóztatásba csuknak egy polgármestert. Orbán mellett politikusként meg kellett tanulni az előzetes letartóztatás indokait. Melyik áll itt fenn? Tessék mondani! Kiss László elszökik? Hát elszökhetett volna évekkel ezelőtt, ha azt gondolja, hogy bűnös. Elrejt egy bizonyítékot? Ezt is bőven megtehette volna már. Le kell folytatni az eljárást, ha vannak bizonyítékok, de miért kell becsukni a börtönbe? Valójában az a rendőrség célja, hogy megtörjék a börtönben ülő embereket, és hamis vallomásra kényszerítsék őket. Az előzetes letartóztatásról szóló rendőrségi indítványok 97 százalékát elfogadja a bíróság. Elképesztő, ami Magyarországon zajlik, ez a világ szégyene.

Az interjú végén mindenképp beszéljünk még pár szót az új könyvéről is. Miért írta Kate Vargha álnéven, ha már a megjelenés előtt felfedte magát?

Az jó, ha az olvasók is tudják, hogy Gyurcsány Ferenc írta, ezért mondtam meg. Két okból használok írói álnevet. Részben azért, hogy világosan váljon el, mikor mesélek íróként, és mikor politikusként. Két különböző szerepről van szó. Másrészt így lehetőség volt, hogy anyám neve jobban fennmaradjon. Ez egy tök általános és bevett dolog, lexikon van a magyar írói álnevekről.

Nem azért fedte fel az álnevét, hogy többen vegyék meg a könyvet, és nagyobb figyelmet kapjon?

Az természetes, hogy a könyv részben azért fogy ilyen jól, mert a Gyurcsány írta. Első kötetes szerző vagyok, nem tudom azt mondani, hogy már van öt nagyon jó könyvem, ezért definíciószerűen jó a hatodik is. Ha egy ismert ember megjelenik egy másik területen, nyilvánvalóan sokan érdeklődnek, akik régóta követik a pályáját.

Mikor jelenik meg az a bizonyos „kibaszott jó könyve” a modern magyar baloldalról, amit 2006-ban ígért?

Mihelyst befejeztem a politikai pályafutásomat, erről szólt az ígéret is. Ebben nincs változás 2006 óta. Szerintem egy súlyos sztori lesz, hat-nyolc fejezet már kész van. Eszmetörténeti megfontolások sokaságából bomlik ki a történet, de ahhoz még nagyon sok olvasásra és kutatásra van szükség. Most nemcsak kutatásra, hanem könnyedebb szövegek írására sincs lelkem. Ez egy darálós időszak.

Mégis, mikorra várhatják az olvasók a megjelenést?

Jó esetben a halálom előtt, mert utána már nem fogom tudni megírni.