Látszatra telt ház volt a Demokratikus Koalíció XIII. kongresszusán vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban, ahol Gyurcsány Ferenc mondott évértékelő beszédet. A DK elnökét az uniós himnusz és archív DK-s felvételek vezették fel, és olyan mondatok, hogy „mi vagyunk az egyetlenek, akik fel tudtak állni a Márki-Zay Péter vezette kudarcból”. Gyurcsány ugyanis már hónapokkal ezelőtt megtalálta a választási vereség egyedüli okát: Márki-Zayt, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét.
A DK a vesztes áprilisi választások óta ezerrel igyekszik érzékeltetni a dominanciáját az ellenzéki térfélen: előbb árnyékkormányt alakítottak (aminek nem kisebb terve van, mint Orbán Viktor megbuktatása), indítottak egy online tévét, a DK TV-t, amiben Dobrev Klára a megváltó, és amit Gyurcsány Ferenc szerint arra akarnak használni, hogy „közvetlenül mondhassuk el a választóknak, hogy mit gondolunk, mit képviselünk”. Az elmúlt hetekben pedig kisgömböcként gyűjtötték be más pártok politikusait – akiket egy csokorba be is ültettek a vasárnapi kongresszusra, hogy egyenként megtapsoltassák őket a néppel.
Mindezekkel a DK-ban arra játszanak, hogy ne legyen szükség előválasztásra a 2024-es önkormányzati választás előtt, mert annak ők maguk értelmét sem látják, de a közös ellenzéki főpolgármester-jelöltről sem így döntenének. Tárgyalóasztalhoz ülnének, ahol elképzelésük szerint jóval nagyobb beleszólásuk lenne a döntésekbe, mint a többi, kisebb pártnak. Akik viszont mostanában gyakran mutogatnak Jászberényre, ahol a DK nélkül is tudott győzni az ellenzék.
Orbán nem szuverén, hanem Putyin kiszolgálója
Az „Elhozzuk a reményt” felirat mögött évet értékelő Gyurcsány szerint békétlenség van az országban, méghozzá azért, mert „nem értünk azzal egyet, hogy Magyarországnak mi a helye a világban: szerintünk Magyarország helye Európában van, a kormány szerint Európa szélén, mi több, azon kívül van”. A DK viszont „nagyon tisztességes, hazafias politikát” űz: magyar érdekeket is képvisel, de európait is, mondta. „Mi nyugatos, demokratikus Magyarországot akarunk, és ebből nem fogunk engedni, erről nem fogunk a Fidesszel vitát folytatni”.
Gyurcsány arra jutott, hogy „ha törékeny a gondolat, az élet, akkor sok mindenre rá lehet venni az embert, a magyart pedig sok mindenre rávették”. Szerinte az ukrajnai bucsai mészárlás után „még mindig nem értjük, hogy nem lehet támogatást nyújtani a szemérmetlen, hazug, gyilkos magatartáshoz, amit a magyar kormány tanúsít”. Bucsa óta ugyanis háborús bűnös Vlagyimir Putyin, „ettől a ponttól kezdve nincs helye mérlegelésnek, ráadásul még csak gazdasági és stratégiai előnyünk sincs” attól, hogy a magyar kormány jóban van az orosszal.
„Magyarország egy bűnössel működik együtt. Orbán Viktor elveszítette önállóságát az orosz elnökkel szemben, Orbán nem szuverén ember, hanem kiszolgálója az orosz hatalomnak, csak nem tudjuk, miért. És ha az ország vezetője nem szuverén, akkor az ország sem szuverén, nekünk pedig szembe kell mennünk ezzel a vezetővel”, mondta Gyurcsány.
Ezután feltehetőleg arra is reagált, hogy a magyar kormány sokszor azt állítja, hogy a keresztény vallás alapjainak megfelelően politizál. Gyurcsány szerint nem lehet eldönteni, hogy „az isteni akarat teremtette az embert, vagy az emberi elme teremtette az Istent. Ezt nem tudjuk. Akkor jár el helyesen az állam, ha ebben nem beszél, nincs álláspontja. A vallás magánügy”.
A DK nem ellenzéke, hanem ellenfele a kormánynak
A pártelnök szerint a kormány két legfontosabb dolga, hogy vigyázzon az országra és az emberekre. Ez a kormány szerinte ezeket nem teljesíti, cserben hagyta az országot és az embereket is. „Magyarország ma magányosabb, mint bármikor az elmúlt évtizedekben, a magyarok ma védtelenebbek, mint bármikor a rendszerváltás óta.”
Aki pedig például arról akarja meggyőzni a Fideszt, hogy a tanárok az egyik legfontosabb rétege a társadalomnak, vagy hogy az akkumulátorgyárakat az embereket nem akarják, akkor az meg akarja tartani a Fideszt. Szerinte nem lehet egyes ügyek mentén megküzdeni ezzel a rendszerrel, mert rendszerproblémák vannak – inkább a rendszert kell leváltani. „Vele vagy ellene. Nincs középút. Aki nincs ellene, az vele van”, mondta.
Gyurcsány szerint van legalább kétmillió ember, aki más Magyarországot akar, ezeknek az embereknek a teljes szembenállást ajánlotta, „minden lehetséges törvényes eszközzel” gyengíteni kell ezt a kormányt, aki „a haza ellenfele. Ez a kormány törvénytelen, erkölcstelen, becstelen, bűnöző kormány. Nem ellenzéke vagyunk mi ennek a kormánynak, hanem ellenfele.
Ezt a rendszert szolgálni pedig nemhogy szégyen, hanem bűn”.
Úgy nagyjából rendben vagyunk
Az úgynevezett „árnyékkormányról” is szót ejtett Gyurcsány, ami szerinte „a holnap Magyarországának reménye”, aki vigyáz az emberekre, az országra. A pártelnök arra jutott, elég jól tették, hogy ezt megalakították, sőt, még jobban, hogy Dobrev Klárát tették meg úgynevezett árnyék-miniszterelnökké.
Gyurcsány bejelentette, hogy a DK arra kérte az árnyékkormányt, hogy őszre dolgozza ki és mutassa be a „holnap Magyarországának programját”, hogy az ország újra becsületes otthona lehessen valamennyi magyarnak.
Magáról a DK-ról sokat nem akart mondani, mert „úgy nagyjából rendben vagyunk”. De négy dolga azért van a pártnak szerinte:
- A DK legyen az otthona az Orbán-kormány ellenfeleinek.
- Az árnyékkormánnyal reményt és utat mutatni.
- A „vitathatatlan sikerek” ellenére az országot kell járni, hogy minden településen ott legyenek.
- Őrizni kell a haza tisztességét, mert „Magyarország barát akar lenni, nem ellenfél”.
Megemlítette azt is, hogy nagyon sajnálja, hogy Vágó István és Avarkeszi Dezső többé nem lesznek elnökségi tagok a pártban – a pártban azért maradnak.
Ahogy himnusz nyitotta, úgy himnusz is zárta Gyurcsány beszédét: a zárásra a magyart játszották le.
A párt tisztújításának eredményei alapján a DK elnöke természetesen Gyurcsány Ferenc, ügyvezető alelnöke pedig Molnár Csaba lett. A DK alelnökeinek a tagok Vadai Ágnest, Varju Lászlót, Gy. Németh Erzsébetet és Ara-Kovács Attilát választották.
A DK elnökségi tagjai Kálmán Olga, Cserdiné Németh Angéla, Arató Gergely, Gréczy Zsolt, Rónai Sándor, Ráczné Földi Judit, László Imre, Barkóczi Balázs és Varga Zoltán lettek. A párt etikai bizottságának elnökévé Nemes Gábort választották.
