Már Karácsony Gergely jogköreiről sem tudtak megállapodni a Fővárosi Közgyűlésben

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének összesen 11 nyilvános napirendje pontja volt, de a legfontosabb a kérdésről nem sikerült dönteniük. A főváros működéséhez fontos szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) nem sikerült elfogadniuk a képviselőknek, így egyelőre a 2019-ben elfogadott marad érvényes, a következő ülésig kell majd megegyezniük az újról.

Döntöttek viszont több fontos kérdésről is. Megválasztották a négy fővárosi szakbizottság elnökeik, alelnökeit és tagjait is. A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot Vitézy Dávid vezeti majd, az Emberi Erőforrások Bizottságában Keszthelyi Dorottya (MSZP-DK-P) lett az elnök, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságot a független, de a Kutyapárt listavezetőjeként bejutó Baranyi Krisztina vezeti majd, a Tulajdonosi Bizottság élére a tiszás Orbán Árpád került.

Elfogadtak egy olyan határozati javaslatot, ami tartalmazza, hogy a főváros a következő években sem alkalmazza majd a rabszolgatörvényt, illetve több éves bérmegállapodás megkötésébe is kezdenek a fővárosi cégekkel. Módosítással, de elfogadták Szentkirályi javaslatát arról, hogy mérjék fel a hajléktalanság helyzetét Budapesten. Egy fideszes módosítással pedig arról döntöttek, hogy az Iványi Gábor féle Oltalom intézményeinek átvételéről is.

Részben, de átment a közgyűlésen a Kutyapárt több javaslata is. Az átláthatóságról szóló javaslatnál abban egyeztek meg, hogy a közgyűlés felhívja a főpolgármestert, hogy az antikorrupciós civil szervezetek és szakértők bevonásával kidolgozásra kerülő intézkedési tervben foglaltak szerint terjesszen a főváros intézményeire vonatkozó átláthatósági rendelet tervezetét. Azt a javaslatot is elfogadták, hogy vizsgálják meg a 2020-ban bevezetett közösségi költségvetés projektjeit, illetve az is, hogy azok miért valósultak meg késve. Döntettek még emellett az állatvédelemről és egy állatvédelmi központ terveiről is.

A Fidesz javaslatai közül megszavazták a képviselők azt, hogy a rendőrség és a közterület-felügyelet több közös járőrözést végezzen. Emellett arról is Szentkirályi Alexandra javaslata alapján megszavazták, hogy tegyék vissza a korábban leszerelt kukákat. Vitézy Dávid számára fontos eredmény, hogy bár Karácsony Gergely módosítóival, de elfogadták a BKK-rendészetről szóló javaslatát. Ez egy 365 napos, 24 órás készenléti szolgálatként jönne létre a Fővárosi Önkormányzati Rendészet létszámbővítésével legkésőbb 2025. január 1-jétől. Emellett például napszakonként szükséges mértékű állandó járőrt biztosítanának a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira, kiváltva a BKK által megbízott magántulajdonú biztonsági szolgálatok tevékenységét is.

A Tisza Párt biztosan nem szavazza meg Kiss Ambrust, mondta a Telex kérdésére Ordas Eszter, a párt budapesti frakcióvezetője a párt sajtótájékoztatóján a közgyűlés után. Ordas szerint a Tisza sikere, hogy nem ment át a szervezeti és működési szabályzat a pénteki ülésen a jelenlegi formájában.

Magyar nem hiszi, hogy Budapest lakosainak fontos lenne, ki a főpolgármester-helyettes vagy önkormányzati főigazgató. A Tisza Párt elnöke szerint Kiss Ambrus és Tordai Csaba jogi tanácsadó megtestesíti azt a régi baloldali világot, amire a fővárosiak nemet mondtak a júniusi választáson. Kritizálta a főjegyzőt is, szerinte sokszor kiesett a szerepéből a Fővárosi Közgyűlés ülésén.

A Tisza Párt nem vesz részt dealekben, és Magyar Péter átlátható működést ígért. Azt pedig külön viccesnek tartotta, hogy a közgyűlésben pont a Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra volt kormányszóvivő kérte számon az átláthatóságot és az antikorrupciós tevékenységet a fővároson. „Jó, ha vannak Szentkirályi Alexandrák az ülésen, mert legalább nem unatkozunk” – mondta Magyar, és azt is elárulta: őt már letiltotta a Fidesz frakcióvezetője Facebookon.

Nem tervez Magyar Péter részt venni a Fővárosi Közgyűlés többi ülésén. Azt tapasztalta, hogy sok „marketing” előterjesztés volt, és neki nagyon lassú volt a döntéshozatal. Ennyi idő alatt szerinte Kína két atomerőművet felépítene.

„Nagyon elégedett voltam a frakciónkkal, és kicsit unatkoztam ott hátul” – mondta a Tisza Párt elnöke. Azt reméli, hogy változni fog a mentalitás.

Magyar Péter a főpolgármester-helyettesekkel kapcsolatban elmondta, hogy ők várják Karácsony Gergely javaslatát, de azt is, hogy milyen hatásköröket kap majd a helyettes. „Karácsony Gergelyre és Vitézy Dávidra a budapestiek 95 százaléka szavazott” – Magyar szerint ezért sem lehet a főpolgármester-helyettesek kérdésében Kiss Ambrust (Karácsony Gergely jelöltjét) és Vitézyt összehasonlítani.

Ordas Eszter, a Tisza Párt frakcióvezetője az szmsz-módosítással, illetve annak leszavazásával kapcsolatban elmondta, hogy a főpolgármester az ő javaslataik többségét elfogadta, de volt egy olyan fontos pont, amit Karácsony nem akart befogadni. Ez a főpolgármester és a közgyűlés közti jogkörmegosztást érintette.

A fővárosi bizottságok kiosztásáról elmondta, hogy ők azokban is vállaltak feladatot: egy elnököt és két alelnököt adnak. Ordas szerint a főpolgármester-helyettes állítás nem az ő dolguk, de a bizottságokban és a tanácsnokságban részt vesznek.

Magyar Péter és a Tisza fővárosi képviselői sajtótájékoztatót tartottak a közgyűlés után. A Tisza elnöke elmondta, hogy azért volt itt az ülésen, mert megtisztelő volt nekik, hogy rengeteg budapesti szavazott a Tisza Pártra, szerette volna személyesen is megnézni az ülést. Magyar szerint szeretnék, hogy „Karácsony Gergely szereltesse vissza mind a 3000 kukát, amit 4 éve távolítottak el”. Magyar szerint Gyurcsány és Szentkirályi jóslata sem jött be, nem állt fel a Tisza–Fidesz- és a Tisza–DK-koalíció sem. Szerinte ezt is bizonyítja, hogy több kérdésben a Fidesszel, míg másokban a többi ellenzéki párttal szavaztak együtt.

Magyar szerint az szmsz esetében nincs szó arról, hogy sarokba szorították volna a főpolgármestert. Múlt pénteken érkezett meg a felhívás, hogy hétfőig nyújtsák be javaslataikat az szmsz-hez. Magyar szerint elképesztő, hogy így kell dolgozni a Fővárosi Közgyűlésben. A párt elnöke arról beszélt, hogy jogkörök tekintetében vissza kell térni a Demszky-korszakban alkalmazotthoz.

Pár perc technikai szünet után zárt üléssel folytatják.

Épp Szentkirályi Alexandra kukákról szóló javaslatáról vitáztak, amikor Magyar Péter több óra eltelte után felállt a helyéről, és kiment a teremből. Ez aztán azt eredményezte, hogy a fél terem ment utána. Még a felszólalások is megakadtak egy pillanatra.

Sok vagy kevés van? Azon vitatkoznak hosszú percek óta a képviselők, hogy mit kezdjenek a budapestiek a szemetükkel. Szentkirályi Alexandra tisztább Budapestet szeretne, és azt kéri, hogy szereljék vissza a leszedett kukákat is.

Vitézy Dávid, a Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP frakcióvezetője a BKK-rendészet létrehozásáról szóló javaslatát nyújtotta be. Ez egy 365 napos, 24 órás készenléti szolgálatként jönne létre a Fővárosi Önkormányzati Rendészet létszámbővítésével legkésőbb 2025. január 1-jétől. Emellett például napszakonként szükséges mértékű állandó járőrt biztosítanának a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira, kiváltva a BKK által megbízott magántulajdonú biztonsági szolgálatok tevékenységét is.

Vitézy javaslatához érkezett egy kormánypárti módosító is, ami gyakorlatilag teljesen átírja, leegyszerűsíti az eredeti javaslatot. Ők azt kérték volna, hogy a főpolgármester készítsen a Fővárosi Önkormányzat Rendészet Igazgatóságának fejlesztéséről egy helyzetelemzést, ami külön foglalkozna a BKK-n és az aluljárókban szolgálatot teljesítők jelenlétével. Ehhez jövőre a költségvetésben forrást is biztosítottak volna. Ezt a képviselők leszavazták.

Az eredeti javaslatot – amit kiegészítettek Karácsony Gergely módosításaival – a közgyűlés jelentős többsége elfogadta.

A kampány egyik legfontosabb témája a BKK-rendészet felállítása volt. Vitézy Dávid rögtön az alakuló ülésre be is nyújtotta a javaslatot. Arról beszélt, hogy a BKK-rendészet felléphetne a tömegközlekedési eszközökön agresszívesen viselkedőkkel és a trolibuszt akadályozó autókkal szemben is.

A BKK-rendészet az 365 napos, 24 órás készenléti szolgálatként jönne létre a Fővárosi Önkormányzati Rendészet létszámbővítésével. Emellett például napszakonként szükséges mértékű állandó járőrt biztosítanának a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira, kiváltva a BKK által megbízott magántulajdonú biztonsági szolgálatok tevékenységét is.

Vitézy szerint ez nem egy hajléktalanellenes intézkedés, a hajléktalan embereknek szociális ellátást kell biztosítani.

A Fidesz támogatja Vitézy előterjesztését. Gulyás Gergely Kristóf arról beszélt, hogy fontos a főváros közbiztonságával foglalkozni, és növelni a budapestiek biztonságérzetét a tömegközlekedési eszközökön. A fideszes képviselő egy módosítást nyújtott be Vitézy javaslatához, hogy készüljön egy helyzetelemzés a Fővárosi Rendészet fejlesztéséről és igényeiről. Vitézy azonban nem fogadta be a módosítót, mert szerinte nem helyzetelemzésre van szükség, hanem konkrét intézkedésre, a BKK-rendészet mielőbbi felállítására.

Szentkirályi Alexandra szerint nemcsak a BKK-n kell a rendészetet erősíteni, hanem Budapest minden pontján. A Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, az ő javaslatuk sokkal átfogóbb, mint Vitézyé.

A Kétfarkú Kutyapártnak volt egy harmadik javaslata is az alakuló ülésre: Kovács Gergely előterjesztése alapján azt szeretnék elérni az állatvédelemben, hogy Budapestnek legyen egy „21. század elvárásainak megfelelő” állatvédelmi központja. A javaslat szerint erre már jövőre biztosítanák a szükséges forrásokat a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány működési támogatásának csökkentésével.

A Kutyapárt javaslatához Vitézy Dávid is benyújtott egy módosítót, amiben szerepel, hogy az állatvédelmi központ mellett biztosítanának forrást a jelenlegi kapacitáshiányok átmeneti orvoslására is. Arra kérnék fel a főpolgármestert, hogy készíttessen döntés-előkészítő tanulmányt egy olyan állatvédelmi központról, ami alkalmas legalább a Budapest közigazgatási területéről érkező kutyák, macskák, kisemlősök, egzotikus állatok (pl. hüllők), illetve madarak korszerű menhelyi ellátására.

A Fidesz-KDNP képviselője is beadott egy módosító javaslatot: Szalai Piroska azt tanácsolta, hogy ne a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány működési támogatásának csökkentéséből költsenek állatvédelemre, hanem a Budapest Brand Zrt.-éből.

A módosító javaslatokat elfogadták, az így módosított előterjesztést a közgyűlés többsége szintén támogatta.

A járőrözéssel és az utcákon tapasztalható renddel kapcsolatban arra tett javaslatot a Fidesz-KDNP, illetve Szentkirályi Alexandra, hogy kérjék fel a főpolgármestert: készítsen tervet arra, hogy mennyivel kell növelni a közterület-felügyelők számát ahhoz, hogy „a fővárosiak biztonságérzete és a köztisztaság is javuljon”. Emellett felélesztenék a rendőrség és a közterület-felügyelet közös járőrözését. Szentkirályi szerint több ezer órával csökkent a közös járőrözési szám, ami érezhető a budapesti utcákon közbiztonság szempontjából.

A javaslatot végül módosítókkal együtt fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, 31 igen és egy tartózkodás mellett.

Szintén a Kutyapárt javasolta, hogy a 2020 óta működő közösségi költségvetésről készítsenek utólagos hatásvizsgálatot, nézzék meg, hogy a hiányzó projektek miért maradtak el vagy készültek el késve. Ezentúl felkérik a főpolgármestert, hogy az utólagos hatásvizsgálat eredményeire figyelemmel tegyen javaslatot többek közt a program szabályainak módosítására, illetve olyan intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai megfelelő prioritással kezeljék a közösségi költségvetés győztes ötleteinek megvalósítását.

A Kutyapárt előterjesztéséhez érkezett egy módosító javaslat az Podmaniczky Mozgalom képviselőjétől, Szilágyi Annától. Ő többek közt olyan részletekben kért változtatást, hogy kerüljön bele az előterjesztésbe, hogy olyan módosításokat kezdeményezzen a főpolgármester a jövőben, amelyek elősegítik a „valóban fővárosi szintű és hatású egyedi, eredeti projektek nagyobb arányú kiválasztását és megvalósítását”, illetve „a kiválasztás során a területi kiegyenlítés szempontjainak érvényesülését, azaz a külső kerületek fejlesztését” is. A Fidesz is nyújtott be módosítót, ők azt kérték, hogy ne csak magát a közösségi költségvetést és projektjeit, hanem annak minden részletét (informatika, reklám, egyéb fejlesztések) vizsgálják.

A módosító javaslatokat elfogadták, az ezzel módosított eredeti előterjesztést pedig 30 igennel megszavazták, ketten nem voksoltak.

Az eredeti javaslat szerint a jobb átláthatóság érdekében teljesítenék a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó „Ez a Minimum!” elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagját. Ennek legalább 90 százalékát egy éven belül, míg a ciklus végére 100 százalékát teljesítenék.

Az előterjesztést végül darabokra szedték, annak részleteiről egyenként szavazták.

Így csak egy pontot fogadtak el: „A közgyűlés felhívja a főpolgármestert, hogy az antikorrupciós civil szervezetek és szakértők bevonásával kidolgozásra kerülő intézkedési tervben foglaltak szerint terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé a Fővárosi Önkormányzatra, a Főpolgármesteri Hivatalra, valamint a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságaira és a költségvetési intézményeire kiterjedő hatályú átláthatósági rendelet tervezetét”.

Baranyi Krisztina szerint „viccfaktorban abszolút a Fidesz nyert ma, mert mintha csak egy Metropol-cikket olvasott volna fel” Szécsényi Dániel fideszes képviselő. Azt kérdezte a fideszes politikustól, hogy ők a Transparency és K-Monitor helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordulnának-e, hogy megvizsgálják a főváros átláthatóságát.

Ferenváros polgármestere arról beszélt, ha rajta múlik, ők biztosan átláthatóvá teszik a BKK-t.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf úgy reagált, Baranyi itt ült az előző ciklusban is, de „láthatóan nem tett sokat” az átláthatóságért.

Vitézy Dávid politikai látványpékségnek tartja az MKKP átláthatósági javaslatát, hiszen már 2019-ben is elfogadta a közgyűlés az Ez itt a minimum! programot. Az LMP-s képviselő arról beszélt, az elmúlt öt évben a BKK átláthatósága terén semmi nem történt, ma is alig lehet megtalálni a szerződéseket.

Vitézy elárulta, hogy már 17 évesen is a közgyűlés határozatait bújta, és ugyanolyan kereshetetlen most is, mint akkor, Tarlós István vezetése alatt. Nem támogatja, hogy a Városházával összefonódó szervezetekre, többek között az Átlátszóra bízzák az antikorrupciós vizsgálatot, hiszen az Átlátszó volt vezetője, Tordai Csaba ma Karácsony Gergely jogi tanácsadója.

A képviselők hosszan vitáztak arról az előterjesztésről, ami lényegében arról szól, hogy ha kell, akkor vegye át a főváros az Iványi Gábor féle Oltalom Karitatív Egyesület hajléktalanellátó intézményeit. A javaslatot eredetileg Karácsony Gergely adta be, de a Fidesz és a Tisza is módosítókat nyújtott be hozzá.

A Tisza az előterjesztés kidolgozottságát tette szóvá, ezért csak néhány hónapos felhatalmazást adnának ebben az ügyben. A Fidesz pedig azt magyarázta, hogy ők nem akarnak ártani a hajléktalanoknak, csak azt akarják, hogy a főváros lépjen be fenntartóként. Szerintük erre azért van szükség, mert most nem fenntartható a rendszer.

Az összetett szavazáson a Tisza módosítását leszavazták. Vitézy javaslatára a Fidesz módosítójáról tételesen szavaztak, ennek eredménye, hogy megszavazták azt a pontot, amely arról szól, hogy vegyék át a hajléktalanellátást.

A Kutyapárt első javaslata az átláthatóság növeléséről szól, a főbb pontjait Döme Zsuzsanna, az MKKP képviselője ismertette a közgyűlésnek. A javaslat szerint a jobb átláthatóság érdekében teljesítenék a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó „Ez a Minimum!” elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagját. Ennek legalább 90 százalékát egy éven belül, míg a ciklus végére 100 százalékát teljesítenék.

Az LMP-s Gál József felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen határozatot már 2019-ben is elfogadott a közgyűlés. Ha mégis átmegy a javaslat, az annak a beismerése lesz Gál szerint, hogy kudarcba fulladt az öt évvel ezelőtt megszavazott átláthatósági határozat. Az LMP politikusa arról is beszélt: a mai napig nehezen kereshető a közgyűlési döntések, határozatok, és ebben még az Országgyűlés Hivatala is előrébb tart.

A Fidesz szerint fontos az átláthatóság, de ők Soros-szervezetnek tartják a Transparency International Magyarországot. Szécsényi Dániel arról beszélt: szuverenitási kérdés is, hogy felkérik-e a Soros-szervezetet a főváros átláthatóságának vizsgálatára. Ő úgy látja, egyszerűen nem jó az „Ez a Minimum!” program, pedig fontos lenne küzdeni a korrupció ellen. Szécsényi élete első közgyűlési felszólalásában beszélt még Sorosról és a szuverenitásvédelemről is.

Mind a 32 képviselő elfogadta Szentkirályi Alexandra azon javaslatát, ami a hajléktalanság helyzetének felmérését célozza. Az előterjesztésre Karácsony módosítója után bólintottak rá, ami kiegészítette a javaslatot egy a folyamatban lévő, a hajléktalanság helyzetét vizsgáló felméréssel. Ennek eredménye alapján, és a főváros korábbi hajléktalanügyi stratégiáját figyelembe vévé készítenek majd intézkedési tervet.

Szentkirályi Alexandra előterjesztéséről elmondta, hogy az lenne a célja: először mérjék fel a helyzetet, aztán keressenek megoldásokat. A frakcióvezető rendpárti megközelítést alkalmazna a kérdésben. Arról is beszélt, hogy egy olyan városban szeretne élni, ahol anyukaként le tud ülni egy padra, ahol nem kell letakarnia kislánya szemét, ha elsétálnak egy téren. Kiss Ambrus főigazgató arról beszélt, hogy a fővárosban épp most készül a hajléktalanság helyzetével foglalkozó felmérés, ami ráadásul nemzetközi projekt, így összehasonlíthatóak lesznek az eredmények.

Baranyi Krisztina elmondása szerint megütközéssel figyelte ezt a vitát. A képviselő szerint a Fidesz ezt a kérdést törvényben rendezte: a hajléktalanságot nagyjából bűncselekménynek minősítették. Ő attól tart, hogy végül ennek is az lenne a célja.

A hajléktalanságról szóló vitában a Fidesz frakcióvezetője arról beszél: ő egy olyan városban szeretne élni, ahol egy anyuka nyugodtan leülhet a padra a gyerekével, és a tömegközlekedést is nyugodtan lehet használni.

Szentkirályi Alexandra nyújtott be javaslatot, hogy mérjék fel a hajléktalanságban élő emberek helyzetét. Kisebb vita alakult ki a módszertanról és rendpártiságról is.

A közgyűlés hosszabb viták nélkül elfogadott egy olyan, határozati pontokból álló javaslatot, ami a „Budapest-család dolgozóinak védelméről” szól. Ebben szerepel többek közt, hogy

• felkérik a főpolgármestert a többéves bérmegállapodás megkötésének előkészítésére a fővárosi cégekkel;
• a fővárosban továbbra sem alkalmazzák a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóra szabályokat;
• kifejezik az elvi egyetértését azzal a törekvéssel, hogy legfőképpen saját munkaerővel kell működtetni a közszolgáltatásokat, nem tartják elfogadhatónak, hogy „a fővárosi tulajdonú cégek és intézmények partnerek legyenek harmadik országból származó dolgozóknak a kormányzathoz közeli munkaerő-kölcsönző cégek általi kizsákmányolásában”.

Magyar Péter a sajtó elől elzárt, csak a frakciók számára fenntartott helyen nézi a közgyűlést.

A képviselők döntettek a szakbizottságokról és a tanácsnokokról is. Az előterjesztést, amiben a bizottságok tagjai mellett azok elnökeit és alelnökeit is megválasztották, mind a 32 jelen lévő képviselő támogatta.

A fővárosban tanácsnokból most egyet választottak, ezt a pozíciót a Tisza kapta: az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős Bovier György lett. Bizottságokból az új szmsz szerint összesen már csak négy van a fővárosban, ezek közül az egyiket,

• a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot Vitézy Dávid vezeti majd.
• az Emberi Erőforrások Bizottságában Keszthelyi Dorottya (MSZP-DK-P) lett az elnök,
• a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságot a független, de a Kutyapárt listavezetőjeként bejutó Baranyi Krisztina vezeti majd,
• a Tulajdonosi Bizottság élére a tiszás Orbán Árpád került.

Szentkirályi Alexandra jelezte: örül annak, hogy öt helyett csak négy bizottság lesz, de ő akkor lett volna elégedett, ha ezek számát kettőre sikerül csökkenteni.

Karácsony Gergely erre úgy reagált, már egyszer elfogadták a napirendi pontok sorrendjét, de akkor szavazzanak erről újra. A közgyűlés leszavazta Vitézy Dávid javaslatát, így a BKK-rendészetről szóló napirendi pont marad a nyolcadik.

Vitézy indítványozta, hogy halasszák el a szavazást az szmsz-ről, most a kritikákra úgy reagált, nincs egy hete annak, hogy múlt péntek délután megkapták Karácsony Gergelytől azt a levelet, hogy küldjék el a módosításokat az szmsz-hez, az első érdemi tárgyalás erről pedig csak a héten volt. A frakcióvezető szerint „olyan szmsz-t nem tudunk megszavazni, ami konzerválja az eddigi helyzetet”.

A fideszes Böröcz László szerint a főpolgármester jelezte korábban, hogy vagy az alakuló ülésen, vagy az utána következő ülésen lehet szavazni az szmsz-ről, így azzal, hogy az alakulón még nem szavaztak erről, nem követtek el törvénysértést.

A Tisza Párt képviselője, Ordas Eszter arról beszélt: nem igaz, hogy sok idejük volt az szmsz-módosításhoz javaslatokat tenni, hiszen a frakciók hétfőn kapták meg az előterjesztést a főpolgármestertől, és szerdáig tehettek javaslatokat.

Ordas szerint fontos, hogy milyen szmsz alapján működnek a következő öt évben, ezért nem szabad vita nélkül elfogadni.

Óriási hibát követtünk el az elmúlt percekben, amikor sikerült olyan helyzetet előállítani, hogy levettük napirendről azt az szmsz-t, amit az alakuló ülésen felül kell vizsgálni, mondta Déri Tibor, a DK képviselője. Kérdés szerinte, hogy ezzel hogy garantálják a törvényes működést.

A DK-s politikus szerint hiába fogadkozott mindenki a közgyűlés előtt, hogy nem vesz részt hatalmi játszmában, pont ezt tették, amikor arra szavaztak, hogy napolják el az szmsz felülvizsgálatát. A DK támogatja Karácsony Gergelyt, és akár jövő héten is kész megszavazni a főpolgármester javaslatát.

Baranyi Krisztinának nem tetszik, hogy elhalasztották a döntést az szmsz-ről. Ferencváros polgármestere és a Kutyapárt frakciójának tagja szerint a közgyűlés ezután nem csak azért fog jogellenesen működni, mert nem lesz főpolgármester-helyettese, hanem azért is, mert „a saját működési szabályzatunkat sem tudjuk elfogadni úgy”, hogy erről több tárgyalás is volt már erről. Baranyi szerint inkább Budapesttel kéne foglalkozni, nem pedig azzal, hogy kinek milyen jogköre van.

A vitából is az látszik, hogy a közgyűlés többsége más állásponton van, mint a főpolgármester, mondta a szünet után Vitézy Dávid. Azt kérte a főpolgármestertől, hogy engedjen az álláspontjából, és engedjen a képviselőknek.

Vitézy szerint három kérdésben van vita: a cégvezetők kinevezéséről, a két ülés közti döntési jogkörökről, és arról hogy lehet-e erről szavazni.

Vitézy ügyrendi kérdésben azt kérte, hogy fogadják el: az szmsz-vita eredménytelenségét, forduljanak a kormányhivatalhoz jogi véleményért, és napolják el a napirend tárgyalását.

Új szmsz elfogadása nélkül a jelenleg érvényes, a 2019-es ciklus elején elfogadott szmsz marad érvényes.

A közgyűlés 32 jelen lévő képviselőjéből 23 igennel szavazott a halasztásra, köztük a Tisza, a Fidesz és Podmaniczky Mozgalom (Vitézyék). Karácsony, illetve a DK-MSZP és a Párbeszéd képviselői leszavazták a halasztást, Baranyi Krisztina (független) és Döme Zsuzsanna (Kutyapárt) tartózkodtak.