Azt mondták, nem a sajtóról szól, de most megérkeztek

„Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra”

– jelentette ki még tavaly novemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az idei EP- és önkormányzati választások után kilenc nappal az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International is kapott kérdéseket a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, amely „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a két szervezet ellen. Erről elsőként a Magyar Hang írt, a Telex kérdésére mindezt nekünk is megerősítette a lap főszerkesztője, Bodoky Tamás.

Borsot fognak törni

A „szuverenitásvédelmet” tavaly szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett esztergomi frakcióülésén tűzte ki új céljának a kormány.

2023 novemberében nyújtották be a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot, aminek egyik fontos eleme volt a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása. Már ekkor sem volt világos, hogy mit és kit vizsgálhat a hatóság, de a szöveg szerint lényegében szinte bárkit és bármit, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. A szövegezésből egyáltalán nem tűnt úgy, hogy ezt ne lehetne akár újságok ellen is használni, erről ebben a cikkben írtunk.

A kormány kommunikációja kezdetektől fogva zavaros volt azzal kapcsolatban, vizsgálja-e majd a sajtót a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője eleinte arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Kocsis és fideszes politikustársai többször is úgy beszéltek erről a törvényről, mint amivel „borsot fognak törni a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.

Ehhez képest viszont a törvényjavaslatban egyszer sem szerepelt sem a média, sem a sajtó, sem az újság és újságíró szavak. Hollik István tavaly novemberben a Szegeder.hu-nak adott interjújában azt állította: a törvény a médiumokra nem fog vonatkozni, csak a választásokon induló szervezetek, pártok vagy társadalmi szervezetek külföldi befolyásolását vizsgálják.

A politikus meg is jegyezte: „Kíváncsi leszek, hogy a Telex mikor veszi le az El a kezekkel! című hirdetéseket”, amiben a szabad sajtó küszöbön álló befolyásolására figyelmeztettünk. Hollik akkor azt is hozzátette, hogy aki elolvassa a törvényt, az világosan látja, hogy kire vonatkozik és miről szól. A szuverenitás védelmében felállítandó új hivatal nem egy pártpolitikai intézmény lesz – ígérte akkor.

Kocsis Máté egy lakossági fórumon később szintén arról beszélt, hogy a választáson induló politikusokra vonatkoznak majd szigorúbb szabályok, nem a médiára. Mert az újságírók „bár lehet, hogy nem ízléses, amit csinálnak, még az is tény, hogy ugyanabból a kasszából is fizetik őket, mint a politikusokat, de nem indulnak választáson”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ahogy már a cikk elején is idéztük, szintén azt állította 2023 novemberében, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatnak nincsen a sajtót érintő hatása. De azért Gulyás még hozzátette – és ezzel indokolják részben a mostani vizsgálatokat is –, hogy a sajtót technikailag annyiban érinthetik elfogadása után a törvényben megfogalmazottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg vizsgálhatja finanszírozásuk részleteit.

Idegen érdekek

Varga Judit volt igazságügyi miniszter viszont nem egészen erről beszélt a törvényről és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló 2023. november 28-i vitanapon. Varga ugyanis azt mondta: „határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést” – írta a 444.hu.

A Telexen eközben többször, több cikkben is jeleztük, mennyire komoly tétje van a törvénycsomagnak, és mennyire veszélyes lehet a szabad sajtóra nézve. A Fidesz kitette a pisztolyt az asztalra, és azt kéri, nyugodjunk meg – írtuk. Kilenc másik médiummal együtt közös közleményben tiltakoztunk az addigra elfogadott szuverenitásvédelmi törvény ellen tavaly decemberben.

„A törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy ”külföldi érdekeket„ szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, akik az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások” – írtuk akkor.

A közös közleményt a most kérdéseket kapott Átlátszo.hu főszerkesztője, Bodoky Tamás is aláírta.

A kommunikációs zavart csak fokozta, hogy két napra rá, 2023. december 15-én Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mégiscsak a sajtót helyezte a szuverenitásvédelmi törvény célkeresztjébe. A miniszterelnök arról beszélt: ugyan a pártok nem fogadhatnak el külföldről pénzt, de a „baloldali médiát” és a baloldalhoz kötődő NGO-kat meg kell akadályozni abban, hogy külföldi pénzek segítségével befolyásolják a választást. A kormányfő szavai szerint a törvény azért született, hogy ez még egyszer nem fordulhasson elő.

Annak ellenére tehát, hogy sokáig arról beszéltek kormányzati politikusok, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem a médiumokat fogja ellenőrizni, munkájukat ellehetetleníteni, az Átlátszó most mégis ellenőrzés alatt áll.

Bár olyan ígéretek is elhangzottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy független intézmény lesz, annak vezetője Lánczi Tamás lett, aki Orbán Viktor beszédírója volt és asszisztált a civilek listázásához. Lánczi kedden a kormányközeli Nézőpont Intézet médiajelentésének bemutatóján vett részt, ahol beszélt a külföldről pénzelt médiumokról. Erről a Facebookon is posztolt:

„Nevén kell nevezni azokat a szereplőket, akik dezinformálnak és aláássák a magyar szuverenitást, ezzel segítünk a tisztánlátásban és járulunk hozzá a magyar nyilvánosság egészséges működéséhez”

– írta.

Idén a Magyar Sajtódíjat, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének legnagyobb kitüntetését az Átlátszó szerkesztősége vehette át. Az a mindenkori hatalommal szemben kritikus műhely, amelynek alapítója tárta fel a Gyurcsány-kormány idején történt, 2006. őszi rendőri brutalitásokat és visszaéléseket, és amely 2018-ban nyilvánosságra hozta Orbán Viktor magánrepülőzéseit is. Vagy például a múlt évben a fák nélküli területre épített lombkoronasétány botrányát.

Akkor már elkezdődött az Átlátszó vizsgálata a szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva. Több szerkesztőség, köztük a Telex is kiállt a lap mellett. „Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be. Azaz mindenekfelett a magyar érdeket szolgálja” – írtuk a kiáltványban.

Az Európai Bizottság a szuverenitási törvény miatt februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint a törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.