Akkor sem volt B tervük Iványiéknak, amikor már milliárdos tartozásaik voltak

2022. február 21-én adóellenőrök lepték el a budapesti Dankó utca 11–13. szám alatt található épületet, amelyben az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) irodái és hajléktalanellátó intézményei működnek. A NAV annyit árult el a razziáról, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozás, miután a MET 3 milliárd forintnyi járulékot nem fizetett be a dolgozói után 2015 és 2019 között. Mindez pár hónappal az országgyűlési választás előtt történt, így a NAV akciójából politikai botrány lett. Az összes fontosabb ellenzéki politikus a helyszínre sietett, estére pedig pár száz fős tüntetés szerveződött a Dankó utcába.

A NAV házkutatásával vált nyilvánvalóvá, hogy valami nagyon nincs rendben a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnél.

Azelőtt is lehetett hallani pénzügyi problémákról: 2020-ban is volt már hír arról, hogy nem tudják fizetni a gázszámlákat, 2021-ben pedig 246 millióra büntette őket a NAV az elmaradt járulékok miatt. A 3 milliárdos járuléktartozás viszont már más szint.

Azóta sem rendeződött a hajléktalanszállókat, idősotthonokat, iskolákat működtető MET és hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület helyzete. Szeptemberben segélykérő kiáltványt adtak ki a pénzügyi nehézségek miatt, majd határozatlan idejű demonstrációt hirdettek „intézményeik megvédéséért”. Sorra jelentek meg az arról szóló hírek, hogy a tartozásaik miatt éppen mennyi pénzt vont el tőlük a NAV: júniusban például 130 milliót, máskor 125 milliót. Eközben egyik iskolájukban annyi tanár mondott fel, hogy ellehetetlenült az oktatás. Az Index írta meg nyáron, hogy a MET közel 600 milliós közműtartozást halmozott fel, ezért az MVM már azzal fenyegette őket, hogy kikapcsolják náluk a gázt és az áramot. (Ez végül nem történt meg.)

Az Iványi-féle egyház ügye rengeteg kérdést vet fel. Hogyan jutott idáig a MET? Hogyan jött össze a 3 milliárdos NAV-tartozás és a 600 milliós közműtartozás? Az elmúlt években látott több száz milliós felajánlások miért nem segítették ki őket a bajból? Mi lehet a megoldás a MET szorongatott helyzetére?

A hatalommal való szembenállás szimbóluma

Iványi Gábor következetesen azt kommunikálja, hogy Orbán Viktor személyes bosszúja miatt sanyargatják egyházát. A tavalyi NAV-os razziát is politikai üzenetnek nevezte. A lelkész szerint azzal érdemelte ki a miniszterelnök bosszúját, hogy rendszeresen kritizálja a kormány politikáját, illetve a neve felmerült mint lehetséges ellenzéki államfőjelölt.

Azt, hogy valóban így van-e, nem ebben a cikkben fogjuk megfejteni. A kormány egy-két esettől eltekintve látványosan nem foglalkozik Iványi Gáborral és a MET-tel. Nem indult Iványi ellen olyan átfogó lejáratókampány a propagandamédiában, mint például ellenzéki politikusok vagy kormányellenes tüntetések főszereplői ellen. Egyedül az egyik Józsefvárosra szakosodott Facebook-oldal próbálta meg úgy beállítani, mintha ő lenne a nyolcadik kerületi Soros György, aki milliárdokkal húzza le az államot a hajléktalanellátás álcája alatt.

Azért sem könnyű kibogozni az igazságot a MET ügyében, mert Iványi Gábor mostanra a hatalommal való szembenállás szimbólumává vált azok szemében, akik nem szimpatizálnak Orbán Viktorral és a Fidesszel. A MET pénzügyi nehézségei is ebben a narratívában jelennek meg. Nem véletlen, hogy Budapesten és vidéken is az ellenzéki vezetésű önkormányzatok (Fővárosi Önkormányzat, VIII. kerület, Szeged stb.) segítették ki Iványiékat.

Iványi és a MET következetesen azt kommunikálja, hogy önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, a magyar állam miatt halmoztak fel tartozást a NAV-nál és az MVM-nél. Állításuk szerint azért nem tudják kifizetni a tartozásaikat, mert ők sem kapják meg a magyar államtól a nekik járó támogatásokat.

Iványi több helyen is azt nyilatkozta, hogy 10-12 milliárddal tartozik nekik az állam. Ez úgy jöhet össze, hogy az állam nem kötött „közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást” a MET-tel, ezért évek óta nem kapják meg az úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást. Ebből a pénzből közel két évig működhetne a MET. Idén 6 milliárdból gazdálkodhatnak, aminek 50 százalékát az idős- és hajléktalanellátás után járó alapnormatíva teszi ki. Ehhez jönnek még a pályázati források, a magánadományok és az 1 százalékos felajánlások.

Az állam és a MET több mint tíz éve húzódó vitájának középpontjában a MET státusza áll. A MET 2011-ben veszítette el egyházi státuszát az új egyházi törvény nyomán. Hiába mondta ki később a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) és az Alkotmánybíróság is, hogy ez jogellenes volt, azóta sem rendezte az állam a MET helyzetét. 2021-ben ugyan visszakapták a technikai számukat, amivel újra megkaphatják az 1 százalékos felajánlásokat az állami kiegészítéssel (1+1 százalék) együtt, viszont jelenleg is bejegyzett egyháznak számítanak, ami nem azonos a korábbi státuszukkal.

Az egész ügy egyik sarkalatos kérdése, hogy jár-e az egyházi kiegészítő támogatás a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, vagy sem, hiszen Iványiék szerint ez az oka az összes anyagi problémájuknak.

Ki tartozik kinek?

Az egyházi többlettámogatás elvesztése azért volt nagy érvágás a MET-nek, mert addig ez tette ki a bevételeik közel 40 százalékát. „2010-ig nem volt semmilyen tartozásunk az állam felé, mert az alapnormatíva, a kiegészítő egyházi támogatás, a különböző pályázati források és a magánadományok együtt 100 százalékban fedezték a kiadásainkat. Akkor sem tudtunk félretenni, mert az általunk nyújtott szolgálatatások jóval költségesebbek, mint amennyi állami támogatást kapunk utánuk” – mondta a Telexnek Ónodi István, a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE) gazdasági igazgatója.

Ónodi István is azon az állásponton van, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján ez ugyanúgy tartozás, mint a MET tartozása a NAV-nak vagy az MVM-nek. „Ha nem veszik el a státuszunkat, akkor ez a pénz járna nekünk. Akkor ez most tartozás vagy sem?” – mondta. Példaként hozta fel, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is megkapja az egyházi többlettámogatást az állammal kötött megállapodás alapján, holott nem is szerepel a bevett egyházak között.

Nem csak az egyházi kiegészítő támogatást követeli visszamenőleg a MET. Az egyházi státuszuk elvesztésével az egyházaknak járó 1+1 százalékos felajánlásokat sem kapták meg sokáig. „Óriási tételről van szó, ezzel is előrébb lennénk, ha visszamenőleg megkapnánk.” Ezt bírósági úton próbálják elérni, de még ki kell számolniuk, hogy az elmúlt évek felajánlásai alapján mennyi pénzről lehet szó. Ónodi szimbolikusnak tartja, hogy az 1 százalékos felajánlást megkaphatják, mert szerinte ez is azt támasztja alá, hogy a kiegészítő támogatás is járna nekik.

Korántsem biztos azonban, hogy az egyházi státusz visszaszerzésével a MET automatikusan megkapná az egyházi kiegészítő támogatást. Erre jutott a SzocOkos nevű portálon megjelent, Szubjektív: őszintén az Ivány-ügyről című cikkében Meleg Sándor szociális munkás, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. Ebben azt írta, hogy az egyházi törvény szerint az egyházak és az állam együttműködése csupán egy lehetőség. Az állam azzal az egyházzal köt megállapodást, amelyikkel akar, az egyházi státusz önmagában nem kötelezi semmire.

A szakember szerint ebből az következik, hogy az állam pénzügyi-gazdasági értelemben nem tartozik a MET-nek, hiszen megállapodás hiányában nincs olyan pénzügyi kötelezettsége, amit nem teljesített a MET-nek. Meleg Sándor a kérdésünkre elmondta, hogy ezért lehet az, hogy a MET-nek is csak becslései vannak arról, mennyi pénz járna nekik. A jogszabály így fogalmaz:

„A bejegyzett egyházzal az állam határozott időre – legfeljebb 15 évre – megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására.”

Ez összhangban van azzal az Alaptörvénnyel is, amiben az áll, hogy „az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.”

Más kérdés, hogy a kormány a lojálisnak nevezhető egyházakkal minden további nélkül együtt is működik. Elég csak az egyházi hátterű szervezetek térnyerésére gondolni a szociális ellátásban. Joggal sérelmezi az Iványi-féle MET, hogy a kormány (illetve hivatalosan a fideszes többségű Országgyűlés) politikai alapon dönti el, kivel szerződik, és kivel nem. Függetlenül attól, hogy a civil vagy az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan a MET is ugyanolyan feladatokat lát el, mint a kormánynak kedves egyházak, amelyek viszont megkapják ezeket a forrásokat. Meleg Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után sem járt automatikusan az egyházaknak a kiegészítő támogatás, ami szintén rávilágít arra, hogy a kormány politikai alapon szelektál.

Nem volt B tervük

A MET gazdasági igazgatója szerint nem láthatták előre, hogy adósságspirálba kerülhetnek, mivel csak 2017-ben vált világossá, hogy nem fogják megkapni a szóban forgó támogatásokat. Ezért sem készítettek B tervet, de a súlyosbodó anyagi problémák ellenére sem merült fel, hogy a kiadásaik csökkentése miatt lemondjanak valamelyik intézményükről. „Hiánypótló tevékenységet végez a MET. A szegedi iskolánkban például integráltan tanítjuk a gyerekeket, akiknek a 80 százaléka sajátos nevelési igényű. Másrészt az állam semmit nem nyerne azzal, ha a MET átadná az intézményeit egy másik fenntartónak. Arra lenne pénz, hogy más működtesse az intézményeinket, de arra nem, hogy a MET tegye meg ezt? A hitvallásunkból is fakad, hogy mi szeretnénk végezni ezeket a feladatokat.”

Ónodi szerint ennek a felvetésnek akkor lenne értelme, ha az elmúlt években vettek volna át intézményeket, iskolákat, de nem így van. Hozzátette: a fenntartásukban működő iskolákat sem a MET alapította, sok esetben önkormányzati kérésre vették át azokat.

A 3 milliárdos NAV-os tartozás úgy jött össze, hogy bár az egyházi státusz elvesztése miatt megítélt kártérítésekből (a két kártérítés együtt körülbelül 2,1 milliárd forint volt) rendezni tudták a 2016 végéig összegyűlt tartozásaikat, utána megint elmaradásaik keletkeztek, például a NAV-nál. „Mindig, minden járulékot befizettünk, amire volt pénzünk” – mondta a MET gazdasági igazgatója. Volt olyan hónap, amikor nem tudták kifizetni a járulékokat, és volt, amikor igen. Rendszeresen jöttek be olyan adományok, amelyek „átbillentettek minket az anyagi nehézségeken”, és ki tudták fizetni az aktuális tartozásaikat. A 3 milliárdos tartozásból mostanra 1,5 milliárd maradt, több mint egymilliárdot törlesztettek az elmúlt egy évben.

A MET-nél most abban bíznak, hogy a magánadományokkal, az önkormányzatoktól kapott támogatásokkal és az 1+1 százalékos felajánlásokkal egy időre megoldódnak a pénzügyi problémáik. Utóbbiból több mint 810 millió forint jött össze, a szeptemberi segélykérő kiáltványuk hatására pedig 180 millió forintnyi magánadomány folyt be hozzájuk. Az is nagy segítségnek számít, hogy átmenetileg a Fővárosi Önkormányzat vállalta magára a szociális intézmények dolgozóinak bérét, amivel havonta több tízmillió forintot spórolnak meg. (Igaz, a főváros döntése csak a budapesti intézményeket érinti.) Hosszú távon persze csak a kiegészítő támogatás visszaszerzése lenne megoldás, mivel abból a több száz milliós közműtartozásukat is rendezni tudnák.

Az adományok csak elodázzák a csődöt

Jóval borúsabban látja a MET helyzetét Meleg Sándor. A szakember szerint irreális volt azzal számolniuk, hogy meghátrálásra kényszeríthetik a kormányt, és talán egyszer megkapják az elmaradt, megítélésük szerint nekik járó támogatásokat. Nem lett volna szabad erre alapozni az intézmények működtetését, vészforgatókönyvet kellett volna kidolgozniuk, mondta. Főleg, mivel a magas alapkamat miatt évente akár százmillióval is nőhet a MET adóssága.

A rászorulók szempontjából még a fenntartóváltás is jobb megoldás, mint ha végül bezárják az intézményeket, és nem is lenne példa nélküli. Az iskolák esetében még egyszerűbb lenne megvalósítani a fenntartóváltást, mert az államnak kötelessége lenne átvenni azokat. Meleg Sándor szerint már hallani pletykákat arról, hogy az egyik, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló egyházi hátterű szervezet veheti át a MET intézményeit. (A fenntartóváltás lehetőségét a Belügyminisztérium is felvetette abban a kemény hangvételű közleményben, amiben arról írtak, hogy Iványi Gábor „visszataszító és aljas” módon saját személyes harcához használja a rászorulókat.)

Meleg Sándor is csak találgatni tud, milyen okok vezettek a csődközeli helyzethez. Még a szociális szféra alulfinanszírozottsága mellett sem szükségszerű, ami a MET-tel történt, nem tud jelenleg olyan civil fenntartóról, amelyik hasonló helyzetben lenne – mondta. Elképzelhetőnek tartja, hogy azok a szegényeket segítő programok (például ételosztás) vitték a pénzt, amelyek után nem járt állami támogatás, csakhogy a MET gazdálkodásáról nem érhetők el nyilvános adatok. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hivatalos adatokban nem látszik az Iványiék által emlegetett 20 ezer ellátott, mondta.

A rendelkezésre álló pénzügyi adatok alapján Meleg Sándor összességében reménytelennek látja a MET helyzetét. Cikkében ezt úgy fogalmazta meg, hogy a magánadományok és az önkormányzatok felajánlásai egy ideig elodázhatják a csődöt, de az adósságok nagysága miatt hosszú távon fenntarthatatlan a MET működése. „Nem lehet százmilliós volumenű lyukakat közadakozással és szponzorációval lefedni.”