Csok pluszról, Orbán–Putyin-találkozóról, gázai magyarokról és a szuverenitásvédelmi törvényről is szó volt a szerdai kormányinfón

A szerda esti kormányinfón Gulyás Gergely mellett egy másik miniszter, Csák János is ott volt egy ideig.

• A kulturális miniszter bejelentette a csok plusz részleteit, ami az 5000 fő feletti településeken lesz érvényes a városi csok helyett.
• A kormány 75 milliárd forinttal támogatja a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatóközpontját.
• Gulyás arról beszélt, Gázában továbbra is van 15 magyar állampolgár, négy családról van szó, tíz kiskorúval.
• Magyarország felkérésre vesz részt a csádi katonai misszióban. 2024 tavaszától legfeljebb 200 magyar katona teljesít majd Csádban szolgálatot.
• Mivel tavalyhoz képest már jóval olcsóbb az energia ára, idén nem lesz szükség a közigazgatásban arra, hogy csak maximum 18 fokig fűtsék fel az épületeket.
• November 5-től tárgyal a Fidesz elnöksége a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról.
• A szerdai kormányülésen nem volt téma az Orbán–Putyin-találkozó, de Gulyás szerint az nem is volt olyan jelentős. Azt nem tudta megmondani, ki kezdeményezte a találkozót.

Ennyi volt mára.

A kormány katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasút építését, ezért a kivitelezőnek nem kell betartania bíróság hatályos döntését, amely szerint nem lehet építkezni a területen. Milyen katonai célt szolgál a Déli Körvasút építése? – kérdezte a Telex.

Gulyás erre úgy felelt, az környezetvédelmi célokat szolgál. A miniszter szerint olyan megoldást kellett találni, ami lehetővé teszi, hogy a már fővárossal megegyezett nyomvonalon épüljön meg a Déli Körvasút, ne veszítsék el az erre kapott uniós forrásokat, és hogy így ne károsítsák Budapest levegőjét még jobban azzal, hogy túl sokan ülnek kocsiba.

A Telex röviden arról is kérdezte a minisztert, hogy mi szükség volt a vendégmunkás-törvény visszavonására még az életbe lépése előtt, mire Gulyás úgy felelt, hogy helyette be fognak nyújtani egy olyan törvényt, ami a lehető legszigorúbb lesz, ami biztosítja, hogy legfeljebb annyian jöhessenek ide dolgozni, ahány betöltetlen álláshely van, és ezek az emberek csak három évig maradhassanak maximum.

Mivel tavalyhoz képest már jóval olcsóbb az energia ára, idén nem lesz szükség a közigazgatásban arra, hogy csak maximum 18 fokig fűtsék fel az épületeket, ennél magasabb hőmérsékletre is lesz lehetőség.

Semmiképp nem fogja a kormány visszahozni a járványügyi intézkedéseket, mert a mostani Covid már nem az a Covid, mondta Gulyás.

Věra Jourová, az Európai Bizottság demokráciáért és alapjogok érvényesítéséért felelős alelnöke egy interjúban határozottan tagadta, hogy a testület politikai alkut kötne a magyar kormánnyal, megnyitva a pénzcsapokat a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának elfogadása fejében. A biztos az interjúban arról beszélt, a bizottságnak az volt a célja a kifizetések blokkolásával, hogy Magyarország végrehajtsa a bírói rendszerben és az ügyészség tevékenységében szükséges reformokat.

Erről Gulyás most azt mondta, Jourová szavai „komoly viharokat vertek” a magyar belpolitikai életben, de ő maga Jourovával ért egyet abban, hogy nem alkudozni kell, nem barter-megegyezések kellenek, hanem a kormány akkor kapja meg a pénzt, ha a kiszabott kritériumoknak megfelel.

A Pesti Srácok arról kérdezte Gulyást, hogy érdemes-e Romániát támogatni a schengeni zónához való csatlakozásban, amikor román nacionalisták folyamatosan provokálnak minket az úzvölgyi temető ügyében. Gulyás szerint elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy az erdélyi magyarok érdeke az, hogy határellenőrzés nélkül járhassanak Magyarországra.

„Nem kiemelkedően” drága nagyköveti utakon járt Szőllősi György Gulyás szerint, de pontosabb válaszhoz látnia kéne az információkat az egyes utakról. A külügyminisztérium ugyanis eddig közel 12 millió forintot költött Szöllősi György Puskás-ügyi nagykövet útjaira.

Gulyás nem tudja, ki kezdeményezte az Orbán–Putyin-találkozót, de szerinte ott mindenki találkozott mindenkivel, „ez a rutin része volt”.

Gulyás korábban azt mondta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki megszavazza a svédek NATO-csatlakozását, ezt még tartja most is? – kérdezték a minisztert, aki azt felelte, azóta tovább romlott a helyzet. Ennél konkrétabbat nem tudott mondani.

Magyarország felkérésre vesz részt a csádi katonai misszióban. 2024 tavaszától legfeljebb 200 magyar katona teljesít majd Csádban szolgálatot. Szeretnének hozzájárulni a terrorizmus elleni harchoz, és a tömeges migráció megfékezéséhez.

Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésről számolnak be a kórházak, de a valóságban még ennél is rosszabb a helyzet. A kormány és a hatóságok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, a kiderített és eddig eltitkolt részletekről a Direkt36 írt. Mi a kormány vélemény erről? – kérdezte a Telex.

Gulyás azt felelte, a kórházi fertőzések ellen meg kell tenni mindent, fertőtlenítőszereket beszerezni, takarítani. A baj az, hogy az antibiotikumok hatására baktériumok erősebbek, mint korábban, a kórházi fertőzések növekedése pedig világjelenség.

Orbán Viktor titokban tárgyalt a 4iG nevű cég egyik privát üzletében, és a hivatalosan magántulajdonban lévő vállalat rejtett módon hozzájutott több mint 70 milliárd forintnyi állami befektetéshez is. Erről a Direkt36 írt, ez valóban így van? – kérdezte a Telex, mire Gulyás azt mondta, a tőkealapot kell megkérdezni, ő nem tud róla. Ha van egy pénzügyi alap, annak van egy vezetése, nem az állam dönt. Az ő ismereti szerint nem volt olyan kérdés a kormány előtt, hogy valamilyen alapban vegyenek részesedést.

Ezután a miniszter azt fejtegette, hogy az alapba történő pénzkihelyezésnél „lehetséges” a kormánydöntés, de ezután már nem kellenek kormánydöntések. Tehát ezek az alapok „a meghatározott területen gazdálkodhatnak”, például dönthetnek egy összeolvadásról, de ezekhez már nem kellenek kormánydöntések.

Azt is mondta, „Orbán Viktor a 4iG nevében sohasem tárgyalt, Orbán Viktor Magyarország nevében szokott tárgyalni”, és eladás szándéka nélkül sem szólított fel senkit átadásra a miniszterelnök.

A magyar kormány arról beszélt korábban, hogy egyebek mellett azért találkozott Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor, mert nagyban függ az ország földgázellátása Moszkvától. A Telex felvetette Gulyásnak, hogy Bulgária is legalább annyira ki van szolgáltatva az orosz földgázbeszerzések terén, mint Magyarország, a bolgár kormányfő mégsem ment el Pekingbe, és fogott kezet mosolyogva Putyinnal, mint ahogy Orbán Viktor tette. Gulyás szerint nem volt ez olyan jelentős találkozó Orbán és Putyin között, és mindent meg kell tenni, hogy tűzszünet legyen Ukrajnában.

Miután a Hamasz megtámadta Izraelt, Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország támogatja Izrael önvédelemhez való jogát. Sem békére, sem tűzszünetre való felszólítás nem volt, ebben a konfliktusban miért nem képvisel békepárti álláspontot a kormány, ahogy az orosz-ukrán háborúban? – kérdezte a Telex.

Gulyás azt mondta, annál erősebb konzisztenciát nehéz látni annál, minthogy már a kormányinfón is arról beszélt, hogy el kell kerülni az államok közti háborút. A miniszter szerint ez nem egy államok közti háborút.

Múlt héten a rendőrség betiltott egy tüntetést Budapesten, ami a szervezők bejelentése szerint egy Gáza melletti kiállás lett volna, erről Orbán Viktor azt mondta, hogy az egy terrorpárti tüntetés. A kormánynak akkor az az álláspontja, hogy a kétmillió lakosú Gáza úgy ahogy van, egy terrorszervezet? – kérdezte a Telex, mire Gulyás azt felelte, hogy nem, és Gáza melletti kiállás nem egy terrorszervezet melletti kiállás.

Gulyás szerint november 5-től tárgyal a Fidesz elnöksége a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról, amiről Kocsis Máté beszélt korábban. Részleteket nem tudott mondani.

A miniszter szerint nagyon rossz döntés, hogy a főváros plusz forrásokat von be pénzintézetektől, Gulyás szerint Karácsonyék elherdálták azt a rengeteg pénzt, amit még Tarlós Istvánék gyűjtöttek össze. Úgy véli, a budapesti közszolgáltatások léte veszélyben van.

Nem volt napirenden a szerdai kormányülésen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója, mondta Gulyás, majd elismételte, hogy elítélik az orosz agressziót és elismerik Ukrajna területi integritásához való jogát. De a valóságnak van egy másik oldala is, hogy a magyar energiaellátás ma Oroszország nélkül nem biztosítható.

A miniszter a közmédia kérdésére arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferencékkel eddig sem volt közös az október 23-i ünnep, mert Dobrev Klára nagyapja a forradalmat leverő kommunisták embere volt, Gyurcsány Ferenc pedig ugyan nem akasztatott fel senkit, de szemeket kilövetett 2006. október 23-án.

Csák János távozott is a kormányinfóról, a továbbiakban Gulyás Gergely válaszol a kérdésekre. A miniszter a lengyel választások eredményéről csak azt mondta, az eredményét tiszteletben tartják, és sok sikert kívánnak az új kormánynak.

Csák szerint a csok pluszt „elsősorban édesanyák vehetik fel”, az első közös otthonhoz meg két ember kell, és házasnak kell hozzá lenni. Az új rendszer szerint tehát házasok vehetik fel ezt a csok pluszt.

Ha valaki vállal gyerekeket, de azok nem jönnek össze, akkor a hitelt vissza kell fizetni, és a 10 milliós önerőt már nem tudja levonni belőle.

Az új csok plusz egyébként január 1-jén lép életbe, „hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni”.

Csak a vállalt, még meg nem született, de tervezett gyerekekre lehet a csok pluszt igénybe venni, meglévő gyerekekre nem.

Csák szerint a kormány azt is elfogadta szerdán, hogy további 75 milliárd forinttal támogatják a Krausz Ferenc vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot.

Emellett létrejött a Magyar Kutatósági Kiválósági Tanács, 7 fő vezetésével, elnökségét Krausz Ferenc elvállalta.

Az EU-s költségvetés tervezetéről is beszélt Gulyás, ezzel kapcsolatban egyebek mellett arról beszélt a miniszter, hogy a magyar kormány nem szeretne fizetésemelést adni a brüsszeli bürokratáknak.

Ukrajna támogatását sem tartja a magyar kormány elfogadhatónak ebben a formában. Az teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság négy évre, négy éves programban szeretne finanszírozást nyújtani Ukrajnának. Ezzel csak meghosszabbítják a háborút a miniszter szerint.

A kormány más témákról is tárgyalt, egyebek mellett az izraeli-palesztin konfliktusról. A magyar kormány elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, és együttérez az áldozatok családtagjaival. A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie azért, hogy a konfliktus ne szélesedjen ki, ne terjedjen át más országokra. A miniszter szerint ijesztő, hogy nyugati nagyvárosokban ezrek éltetnek terroristákat.

Gázában sajnos továbbra is van 15 magyar állampolgár, velük napi telefonos kapcsolatban van a magyar külügy. Négy családról van szó, tíz kiskorúval.

Magyarországon van Európa legcsaládbarátabb kormánya, mondta Csák János a kormányinfón, majd a miniszter bejelentette, hogy a kormány szerdán elfogadta a csok pluszt az 5000 fő feletti településeken. Ez így néz ki:

• A hitel a gyerekszám függvényében 15, 30, 50 millió forint lesz. Ennek 3 százalék lesz a kamata.
• Az első közös otthon megvételénél pedig elég 10 százalék önrészt beletenni.
• A hitel futamideje 10–25 évig terjedhet.
• A nők 41 éves korukig vehetik fel, de Csák szerint kétéves átmeneti időszakban azok az „idősebb nők” is felvehetik, akik igazoltan 12 hetes terhesek.
• A hitelt telekvásárlásra nem lehet felvenni.
• Az első közös otthon esetében 80 millió forintos határt húzott a kormány, lakásbővítés és új lakásba költözés esetén 150 millió forint az értékhatár.
• Ha nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, ott viszont 20 százalék önrészt kell majd hozzáadni.
• Az első évben nem kell tőkét törleszteni, csak a 3 százalékos kamatot kell fizetni.
• Ha megszületik a gyerek, a hitelfelvevők 1 éves hitelmoratóriumot kérhetnek.
• Második gyereknél a tőkéből 10 milliót elengednek, megint 10 milliót a harmadiknál, és így tovább a további gyerekeknél.
• A falusi csoknál egységesítették a gyerekek után járó vissza nem térítendő támogatás értékét: 1 gyereknél 1 millió forintra, 2 gyereknél 4 millió forintra, 3-nál 15 millió forintra.

A kormány ugyanis azt akarja, hogy „minden kívánt gyerek megszülethessen”, magyarázta Csák a döntéseket.

Több fontos hír és történés is volt az elmúlt időszakban:

• A zavarban lévő Orbán Viktor a magabiztos orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal találkozott a kínai fórumon, ahova a magyar miniszterelnök egyetlen EU-s politikusként utazott el. Orbán a találkozóról azt mondta, megkérdezte Putyint, mikor lesz tűzszünet, mert már elege van a szankciókból, de a válasz, amit kapott, cseppet sem nyugtatta meg. Putyin pedig úgy jellemezte a magyar miniszterelnököt, mint az embert, aki tudja, hogy kell kitartóan kiállni az érdekeiért.
• Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésről számolnak be a kórházak, de a valóságban még ennél is rosszabb a helyzet. A kormány és a hatóságok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, a kiderített és eddig eltitkolt részletekről a Direkt36 írt.
• Orbán Viktor titokban tárgyalt a 4iG nevű cég egyik privát üzletében, és a hivatalosan magántulajdonban lévő vállalat rejtett módon hozzájutott több mint 70 milliárd forintnyi állami befektetéshez is. Erről szintén a Direkt36 írt.
• Egy komoly hullámvölgy után éppen úgy tűnt, hogy javul a budapesti és a varsói kormány korábban szoros viszonya, de ebbe belerondítottak a lengyel választók. A miniszterelnöki pozíció várományosa, Donald Tusk kulcsszerepet játszott abban, hogy a Fidesz kisodródjon a legnagyobb európai politikai családból. A magyar vezetés így számos kérdésben találhatja egyedül vagy a szlovákokkal együtt gyengébb helyzetben magát az uniós porondon az ukrán gabonavitától kezdve a menekültügyi és jogállamisági vitákon át az uniós jog alapjainak megkérdőjelezéséig.
• Egy gyógyíthatatlan halálos beteg alkotmányjogász, Karsai Dániel pert indított a magyar állam ellen, hogy módosítsák a jogszabályokat, és jogszerűen dönthessen úgy, hogy véget vet a saját életének. A kormány viszont arra kéri a strasbourgi bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai eutanáziára vonatkozó kérelmét.

A szerda esti kormányinfón Gulyás Gergely mellett egy másik miniszter, Csák János is beszél. Pár órával korábban a kulturális és innovációs miniszter is ott volt a Karmelitában azon a megbeszélésen, amin Orbán Viktor Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust fogadta. Ezen szó volt a Krausz vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges intézkedésekről, ez alapján véglegesíti a kormány azt az előterjesztését, amely a kutatások további kormányzati támogatását célozza. Vagyis Krausz várhatóan további támogatást kap a kutatásaihoz.