Főnöke a főnökeinek? A kuratórium elnöke beosztottként is dolgozik a pécsi egyetemen

Csütörtökön kiderült, hogy az Európai Unió nyomására visszalépnek, avagy önszántukból lemondanak a miniszterek a hazai alapítványi egyetemek kuratóriumaiból. Az ilyen egyetemek működésében azonban így is marad elég sok furcsaság. Olyanok, amiket más szervezeteknél igencsak kétkedve figyelnénk.

Képzeljék el például a következőt: mi lenne, ha egy vállalat igazgatótanácsának elnöke, tehát a legfőbb vezető, a vállalat két részlegében is beosztott munkavállalóként dolgozna? Az egy dolog, hogy az igazgatói fizetése mellett mind a két másik helyen is kapna bért. Az viszont már sokkal érdekesebb kérdés, vajon a két plusz munkahelyén az ottani közvetlen főnöke mennyire tud kontrollt gyakorolni felette, mennyire kérheti számon például, ha elégedetlen a munkájával. Ebben az esetben ugyanis ez az igazgató végső soron a saját főnöke főnöke, de a hierarchiában legalábbis mindenképpen bőven felette áll.

Ugyan mindaz, ami itt most olvasható lesz, a hazai jogszabályok alapján teljesen legális, annak eldöntését mégis az olvasóra bízzuk, hogy mindezt rendjén valónak találja-e.

Az egyetemek alapítványi átalakítása, azaz az úgynevezett modellváltás igencsak furcsa személyi összefonódásokat eredményezett például a Pécsi Tudományegyetemen.

• Felsőoktatási államtitkárként annak idején Bódis József vezényelte le az egyetemek alapítványi átalakulását.
• Bódis József még államtitkár volt, amikor a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnökévé nevezte ki Palkovics László miniszter.
• Bódis ma már ugyan nem államtitkár, de amellett, hogy kuratóriumi elnökként az egyetemet fenntartó közérdekű alapítvány legfőbb vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is.
• A professzor mindhárom helyen fizetést kap.

Vajon ilyen viszonyok között hogyan válnak el egymástól a felelősségi körök, a döntéshozói és végrehajtói szerepek, nem ütköznek-e egymással érdekek és vezetői hatáskörök?

Kitüntették

Tavaly november 14-én ünnepséget tartottak a Pécsi Tudományegyetemen. Itt az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetői Szentágothai János-díjjal jutalmazták Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét. Tehát egy szervezeti egység kitüntette az egész egyetem tulajdonképpeni legfőbb vezetőjét. A hivatalos indoklás szerint

„a díjjal a kutatóközpont vezetése és Tudományos Tanácsa elismerését szeretné kifejezésre juttatni Bódis József kutató munkájáért, eredményes publikációs aktivitásáért, tudományos vezetői tevékenységéért, különösen a humán reprodukció területén elért hazai és nemzetközi sikereiért”.

A díjjal azt is szerették volna kifejezni, hogy hálásak Bódis Józsefnek, aki a kutatóközpont létrehozását korábban az egyetem rektoraként, majd pedig később felsőoktatási államtitkárként támogatta.

Az egyetemi átalakulás államtitkáraként lett kuratóriumi elnök

Bódis József szülész-nőgyógyász professzor mögött kétségkívül tekintélyes orvosi és tudományos pálya, egyetemi és politikai karrier áll. Ő végzett Magyarországon az elsők között laparoszkópos technikával nőgyógyászati műtéteket, új műtéti eljárások fűződnek a nevéhez, de kutatta a mellékvesekéreg vagy a petefészek-funkció szabályozási mechanizmusát is.

2010 és 2018 között ő volt a Pécsi Tudományegyetem rektora, 2018-tól aztán előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak volt a felsőoktatásért felelős államtitkára egészen 2022-ig.

Államtitkári tevékenysége egybeesett azzal az időszakkal, amikor a pilotprojektnek tekinthető Corvinus Egyetem után egy sor hazai egyetem került át az államtól közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába. Bódis feladata volt a modellváltás levezénylése, amelynek részeként a Pécsi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba került.

Bódis 2021 őszén, tehát még felsőoktatási államtitkárként került a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának élére.

Az egyetemi kuratóriumok elnökeit nem választották, azokat a miniszter jelölte ki. Ebben az esetben Bódist a közvetlen felettese, Palkovics László helyezte az egyeteme kuratóriumának elnöki posztjára.

Ezeket az ötfős egyetemi kuratóriumokat úgy kell elképzelni, mint egy vállalat legfelső vezetését, a boardot, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja, és kijelöli a stratégiai irányokat. Az egyetem oktatási és tudományos munkájáért felelős rektorát ugyan a szenátus választja meg, amiben képviseletük van az oktatóknak, hallgatóknak, egyetemi dolgozóknak is, de a rektor felett a munkáltatói jogokat a kuratórium mint testület gyakorolja. A kuratórium működését csak a háromfős felügyelőbizottság kontrollálja, amelynek egy tagját az egyetemi szenátus delegálhatja.

Fizetés három helyről

Kérdéseket küldtünk az egyetemnek, hogy szétszálazzuk a hierarchikus viszonyokat és Bódis József különböző beosztásokkal járó fizetéseit. Rögtön az elején szögezzük le: a Pécsi Tudományegyetem válasza szerint minden jogszerű, hiszen jogszabály nem tiltja, hogy a kuratóriumi elnökök más pozíciókat is betöltsenek – akár saját egyetemükön is. Nézzük azért meg közelebbről ezeket a furcsa viszonyokat.

A kuratóriumi elnök – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat az egyetemen beosztottként, ha bizonyos szempontból ő a rektor főnöke? A PTE válasza szerint a rektor felett a munkáltatói jogokat nem egy személyben a kuratórium elnöke, hanem a kuratórium mint testület gyakorolja. Bódis József javadalma kuratóriumi elnökként a rektori feladatok ellátásáért járó bérelem 50 százaléka. A Pécsi Tudományegyetem oldalán található közzétételi lista szerint Miseta Attila rektor „törvény szerinti havi illetménye” bruttó 4 325 000 forint. Ez azonban az egyetem sajtóirodájának válasza szerint nem azonos a „rektori feladatok ellátásáért járó bérelemmel”. A rektori feladatok ellátásáért járó bér bruttó 3 500 000 forint, így tehát Bódis elnöki fizetése bruttó 1 750 000 forint. A hírekből eddig annyit tudhattunk meg, hogy az egyetemi kuratóriumi elnökök általában bruttó 1-1,5 millió forintos járandóságot kapnak. A kuratóriumokból most távozó miniszterek a 2022-ről számot adó vagyonnyilatkozataikban is a bruttó 1–5 millió forintos jövedelmi sávot jelölték be ennél a juttatásnál.

A szülészeti klinika munkatársa – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat egy klinika beosztottjaként, ha ő annak vezetője felett áll? Az egyetem válasza szerint a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársai felett az alapvető munkáltatói jogokat – amibe beletartozik a jogviszony létesítése vagy megszüntetése is – a Klinikai Központ elnöke gyakorolja, a többi munkáltatói jogot pedig az adott klinika igazgatója. A dolog így rendben is lenne, a kuratóriumnak vagy Bódis Józsefnek kuratóriumi elnökként tehát látszólag semmi köze ehhez. Vagy mégis? Lapozzuk fel az egyetem 2022. október 27-i keltezésű, 76 oldalas Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ebben azt olvashatjuk, hogy a Klinikai Központ mint egészségügyi intézmény bizonyos fokú önállóságot élvez a PTE-n belül. A Klinikai Központ elnöke felett a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató gyakorolja (már ami nem az egyetemi oktatói vagy kutatói munkaköreire vonatkozik). Érdemes azonban a következő pontra figyelni: „a Klinikai Központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke”, tehát jelen esetben Bódis József együttesen jogosult.

Ebből tehát mégiscsak az olvasható ki, hogy egy bármilyen munkahelyi konfliktus esetén Bódis Józsefnek a klinika munkatársaként igen komoly eszközök lennének a kezében felettese főnökének (a Klinikai Központ igazgatójának) elmozdítására. Még érdekesebb szál a történetben, hogy az országos kórházi főigazgató jelenleg az a Jenei Zoltán, aki 2015 és 2020 között a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, és végül számára is váratlanul, nem önszántából távozott, helyi forrásaink szerint nem is a legjobb szájízzel hagyta ott az egyetemet. Bódis a PTE közlése szerint napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik a klinikán, és fizetése szakorvosként az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján járó illetmény és a tudományos fokozata szerint őt megillető képesítési pótlék arányos része. Tekintve Bódis József 69 éves korát, a bértábla szerinti legmagasabb, bruttó 2 380 057 forintos alapilletményre jogosult, ami még egy félállában is igencsak komoly, egymillió forint feletti összeg, és még ehhez jön a pótlék.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa – Itt ugyanaz a kérdés merül fel: a kuratóriumi elnök beosztottként nem főnöke-e a főnökének? A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az egyetem önálló szervezete, ahol mesterséges megtermékenyítést végeznek, emellett kutatásokat folytatnak. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban dolgozó kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, válaszolta kérdésünkre az egyetem. A PTE itt sem könnyítette meg a Telex dolgát Bódis fizetésével kapcsolatban. Annyit írtak, hogy Bódis a laboratórium munkatársaként „a FEOR 1413 Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője megnevezésű foglalkoztatás 2021-es béradatai alapján adható bérösszeg 50 százalékát kapja”. Itt csak irányadó összeget tudunk írni: a KSH táblázata szerint ebben a munkakörben 50 év felett bruttó 1 119 497 forint az átlagkereset, tehát Bódis itt is kap még bruttó 560 ezer forintot.

Nem az összeférhetetlenséget szüntették meg, csak a lehetőségét

Az egyetem sommás válasza szerint a fenti esetekben nem áll fenn összeférhetetlenség, mert a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a kuratóriumi tagság nem összeférhetetlen egyéb tisztséggel, megbízatással. És ez valóban így is van. A 2021-ben elfogadott törvénybe (2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) a kormánypárti többség szó szerint ezt írta bele és ezt is fogadta el:

„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet.”

Ahogy egy egyetemi forrásunk fogalmazott, de jure tehát valóban nincs összeférhetetlenség, de facto viszont igenis van. „Annyira zavaros ez a víz, hogy nyugodtan lehet benne halászni.”

Érdemes még rátekinteni az egyetemet irányító kuratórium összetételére, ha bárkinek kétsége lenne afelől, hogy ezek a testületek mennyire függetlenek a kormánytól vagy a Fidesztől. A pécsi kuratórium tagjai, akik – szintén a jogszabályok szerint – életük végéig (!) viselhetik ezt a pozíciót:

• Bódis József elnök nyílegyenesen a Palkovics László által vezetett minisztériumból érkezett;
• Szili Katalin, az egykori szocialista politikus és házelnök, aki a Fidesz oldalán találta magát, és 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett;
• Mikes Éva volt pécsi fideszes alpolgármester, egykori országgyűlési képviselő, jelenleg régiós fejlesztési kormánybiztos;
• Rappai Gábor, a PTE Közgazdaságtudományi Kar doktori iskolájának vezetője, korábban, 2005 és 2011 között a kar dékánja volt;
• Decsi István korábban fideszes alpolgármester volt Pécsen, amikor még a kormánypárt vezette a várost, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének köréhez, Bánki Erikhez sorolják.

Bódison kívül Decsi Istvánnál is megfigyelhető a pozíciók halmozása. Kuratóriumi tagként irányító pozícióban van, kancellárként végrehajtói szerepben az egyetem gazdálkodásáért felelős vezetőjeként és pozíciójánál fogva hivatalból tagja az egyetemi autonómiát kifejező szenátusnak is (ahogy a rektor és a Klinikai Központ elnöke is).

Ezek a külső szemmel nézve furcsa hatásköri és pozíciókeveredések az Európai Uniónak is szemet szúrtak. A jogállamisági eljárás részeként ugyanis nemcsak a miniszterek és politikai felső vezetők részvételét kifogásolták a kuratóriumokban, de azt is, hogy a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjait jogilag kivették az összeférhetetlenségi követelmények alól.

Az EU kifogására azonban a magyar Országgyűlés nem azzal válaszolt, hogy megszüntette a személyi összefonódásokat, hanem csak lehetővé tette ezek elkerülését.

Tavaly októberben mindössze azzal módosították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvényt, hogy akinél fennállhat az összeférhetetlenség, tehát közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) érintett, annak ezt a döntéshozatal előtt írásban kell jeleznie. Ebben az esetben az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.

Ez a kérdés az egyetem szenátusának január 19-i ülésén is szóba került. A rektor javaslata az volt, hogy ezen laza összeférhetetlenségi szabályok szellemében módosítsák az egyetem SZMSZ-ét. Az Univ Pécs beszámolója szerint itt Bódis álláshalmozása nem, de Decsi különböző pozíciói szóba kerültek. „Ha az lehetséges, hogy egy kurátor egyben kancellár és szenátor is, mégis, mi az összeférhetetlenség kritériuma?” – kérdezte a szenátus egyik tagja, Heidl György. Kérdésére Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja igyekezett értelmezni a módosítás alapjául szolgáló törvénymódosítást:

„Ez valójában nem összeférhetetlenségi, hanem kizárási szabály, mely nem pozícióhoz, hanem feladatkörhöz és ügyekhez kötődik.” Kövér Péter kancellári hivatalvezető ehhez hozzátette: „Nincs olyan szabály, mely tisztségre tekintettel tiltaná azt, hogy bárki egy személyben többfélét töltsön be.”

Hogy a magyar kormány valóban nem számolta fel az összeférhetetlenség lehetőségét, az természetesen az uniós intézményrendszernek is feltűnt. Így – mint ismert – egyebek mellett erre hivatkozva január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tavaly decemberi, pénzfelfüggesztést érintő tagállami határozatban az is világosan szerepelt, hogy a magyar szabályozás

„– az Európai Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.

A tagállamok, tehát az Európai Unió Tanácsában az illetékes miniszterek azt is sérelmezve rótták fel, hogy az első bizottsági javaslat után, novemberben a kormány inkább tovább lazított az összeférhetetlenségi szabályokon, mintsem felszámolta volna a visszás lehetőséget.

És még valami. Tavaly az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt. Az egyik új szabály az, hogy az alapítványi, illetve az egyházi és a magánegyetemeken a 70 évesnél idősebb oktatók és kutatók is tovább dolgozhatnak. Bódis József idén júliusban tölti be a 70. életévét.