Homoszexuálisokat megbélyegző pedofiltörvényről, Fudan Egyetemről és az önkormányzati lakástörvényről is szavaznak ma a parlamentben

Sűrű lesz a kedd a parlamentben, ugyanis több fontos törvényjavaslatról is szavaz az Országgyűlés. Szavaznak a többi között

• a pedofilellenes törvényről, amit a kormánypártok melegellenes módosításokkal mostak össze;
• a Fudan Egyetem budapesti megépüléséről, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról;
• az új lakástörvényről, amely szerint az önkormányzatoknak el kell adniuk a tulajdonukban lévő bérlakást, ha a bérlő azt kéri.

Mindháromhoz kétharmados szavazati többség kell. Nézzük sorjában, mik is ezek a törvényjavaslatok.

Melegellenessé eltérített pedofilellenes törvénytervezet

„A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” nevű törvényjavaslatot többek között a fideszes Kocsis Máté jegyzi. A javaslat előkészítése a volt perui nagykövet, Kaleta Gábor gyermekpornográfia-botránya közepette kezdődött.

A Fidesz frakcióvezetője május végén nyújtotta be a régóta ígért, akkor még csak pedofília ellen szóló javaslatait, ezt pedig úgy indokolta, „mi, szülők – és minden jóérzésű ember –, csak egyet tudunk biztosan: bármi áron meg fogjuk védeni a gyermekeinket! Azonnal szigorítani kell a szabályokat, és a lehető legszélesebb körben fel kell lépni a pedofília ellen!” A javaslatban szerepel a név szerint kereshető pedofil-nyilvántartás, és a Btk. szigorítása gyermekpornográfia készítése esetén a jelenleg adható büntetések megemelésével és új minősített esetek (12 év alattival szemben követik el; hivatalos személyként követik el; sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva követik el; különös visszaesőként követik el) bevezetésével. Bővülne az is, hogy milyen munkakörökből tiltanák ki az elkövetőket: az összes olyan foglalkozástól, munkakörtől, ami valamilyen formában gyermekek sportolásával, szórakozási és szabadidős tevékenységével függ össze. Mindezekkel az ellenzéki képviselők is alapvetően egyetértettek.

Júniusban aztán hirtelen több új javaslattal egészítették ki a parlament előtt lévő pedofilellenes törvénycsomagot kormánypárti politikusok. Megtiltanák például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás népszerűsítését és bemutatását, még az ilyet tartalmazó reklámokat is. A szexuális felvilágosításból kizárnák a civilek egy részét, ilyen előadásokat csak nyilvántartásba vett szervezetek és előadók tarthatnának az iskolákban. A javaslat bírálói szerint a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítésének tiltása és a pedofíliával összemosása súlyosan megbélyegzi az LMBTQ-embereket, továbbá lelki sérüléseket okozhat a kamaszok körében, ha a másság létezéséről és elfogadásáról nem lehet nyíltan beszélni az iskolai felvilágosításon. Itt írtunk bővebben arról, hogy a módosító javaslatok az LMBTQ-embereket hogyan érintik.

Hétfőn este több ezren, sokan szivárványos zászlókkal tüntettek a Parlament előtt a pedofiltörvény melegellenes módosításai ellen, civil szervezetek szerint az egész nem más, mint orosz minta alapján indított frontális támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen. A törvényjavaslat elfogadásához az Országgyűlés kétharmada kell. És bár az ellenzék elutasítja a melegellenes módosítókat, mégsem egységesen lép fel: a Jobbik előre jelezte, hogy kedden igennel szavaz, és majd a 2022-es győzelem esetén kiveszik a „témaidegen részeket”, míg a DK, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd képviselői kijelentették, hogy bojkottálják a szavazást, ahogy a Momentumhoz csatlakozott független képviselők is.

A legjobb telkeket kapná a Fudan, kiszorítva a Diákvárost

„A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról” nevű törvényjavaslatot Palkovics László innovációs miniszter jegyzi.

A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.

Ezzel a kedden zárószavazásra bocsátott tervezettel a kormány ingyen átadná a még tervezés alatt álló beruházásnak a fejlesztési terület legértékesebb, Duna-parti telkeit, valamint a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemlék épületeit. Eközben egy másik, szintén kedden megszavazandó törvényjavaslattal a „kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost” áttolják a korábbi tartalékterületekre. A törvényjavaslatok megszavazásához a parlament kétharmada kell.

Június első hétvégéjén a Diákvárosért és a Fudan Egyetem ellen is több ezer ember tüntetett. Ezután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy lehet népszavazás a Fudanról, de csak másfél év múlva, amikor már lesz elég információ. Erről beszélt a csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor is. A kormányzati narratívát árnyalja, hogy a Fudan Egyetemről már eddig is elég sok információ megjelent a nyilvánosságban. Ezután Budapesten konzultációt is tartották a Fudanról, amit több mint harmincezer ember töltött ki. A kitöltők majdnem száz százaléka nem támogatja a beruházást, és nem szeretné, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel vagy költségvetési forrást biztosítson az egyetem budapesti kampuszának megépítésére. Amikor vége lesz a veszélyhelyzetnek, népszavazást is ki akarnak írni az ügyben.

A Fudan építése körül hónapok óta óriási viták zajlanak. A kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy a világ egyik legjobb egyeteméről van szó, amelynek Budapestre településével Magyarország csak nyerhet. Az ellenzék viszont kritizálta a projektet egyebek mellett azért, mert 500 milliárd forintos kínai hitelből építenék kínai cégek, és mert kezdettől nem volt teljesen tiszta, mennyi helyet venne el a Diákváros elől. De azt is gyakran emlegetik, hogy a kínai felsőoktatási intézmények a Kínai Kommunista Párt közvetlen irányítása alatt állnak, így akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet egy ilyen intézmény, és hogy a magyar kormány ezzel a lépéssel is csak Kínához igyekszik láncolni Magyarországot a nyugati orientáció helyett. Utóbbi miatt az USA is aggodalmát fejezte ki.

A fideszes kritikákat is kapó, aztán átdolgozott bérlakástörvény

„A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról” nevű törvényjavaslat a fideszes Böröcz Lászlóhoz fűződik, és amin menet közben szintén módosítottak.

Az első változat még úgy szólt, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, nagyon kedvező áron, amennyiben a benne élő bérlők meg szeretnék vásárolni azokat, valamint azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron. Ide tartoznak a budai Várban bérelt önkormányzati lakások, műemlék házak is, amik az elmúlt hónapokban sokat forogtak a közbeszédben. Ez összesen legalább százezer bérlakást érint.

A fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy így a „magyar családok minél szélesebb körben szerezhetnek lakástulajdont”, és azoknak is segíteni akarnak, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg a lakásukat. Ezután olyan történt, ami ritkán: nemcsak ellenzéki képviselők, de fideszes politikusok is nyilvánosan kritizálni kezdték a Böröcz-féle törvényjavaslatot, szerintük a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhattak volna jól a változtatásokkal.

Böröcz aztán gyorsan módosítani kezdte a javaslatait. Az új változat szerint az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemlék épületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet. Akinek most nincs meg a vásárláshoz szükséges öt év, annak csak ki kell várnia, hogy elérje azt, és akkor is elég benyújtania a vételi kérelmét. A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik. Az árakat is módosították: akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért, 15–25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5–15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát.

Aztán a módosító módosítóját is módosították. A legújabb passzusok szerint

• a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökkent (egyösszegű fizetésnél 5 százalék kedvezmény is jár a vevőnek, ez azt jelenti, hogy akár a becsült forgalmi érték 30 százalékáért kerülhet az ingatlan a cserével bérlőkké váltak tulajdonába).
• Az egyszer már 25-ről 15 évre csökkentett részletfizetési futamidő visszaáll 25 évre.
• Kizárólag a Várnegyedet érintően bekerült a szövegbe, hogy az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakás közül a földszinti elhelyezkedésűeknél a rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható.
• Szintén a Várra vonatkozik az az újdonság, hogy ott nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat.

A törvényjavaslat megszavazásához a parlament kétharmada kell.