Tízmilliókat érő hipermodern bérlakásokat is bagóért veszíthetnek el az önkormányzatok

2021. május 14. – 20:03

frissítve

Tízmilliókat érő hipermodern bérlakásokat is bagóért veszíthetnek el az önkormányzatok
A XIII. kerületi Klapka Központ, benne bérlakásokkal és üzlethelyiségekkel – Fotó: Tóth József polgármester / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Egy fideszes törvényjavaslat szerint az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, erről itt írtunk bővebben, arról pedig, hogy ezen még fideszes polgármesterek is kiakadtak, itt olvashat részletesebben. Az önkormányzatok bérlakásállománya többségében a rendszerváltás előttről örökölt ingatlanokból áll, azonban az új fideszes lakástörvény-javaslat szerint nem csak ezeket kényszerülhetnek eladni az önkormányzatok.

A bérlők vételi szándéka esetén az utóbbi években épített, hipermodern, környezettudatos lakásokat is kénytelenek lesznek eladni. Ezek olyan lakások, amelyeket az önkormányzatok önerőből építettek, és amelyekkel rászorulók, alacsony keresetű, egyedülálló anyák, fiatal párok és önkormányzati dolgozók generációit szeretnék lakhatáshoz juttatni.

Szerdán írtunk arról a Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslatról, melynek értelmében az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, amennyiben a benne élő bérlők meg szeretnék vásárolni azokat. Több mint 100 ezer lakásról van szó, ezeket a forgalmi érték 10,5-30 százalékáért vehetik meg a bérlők. Azok a bérlők is, akik csak mondjuk fél éve laknak benne, és a javaslat alapján arra is lehetőségük lenne, hogy akár az adásvétel másnapján továbbadják sokszoros áron.

Több ellenzéki városvezető is megszólalt az ügyben, ők attól tartanak, hogy a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhatnak jól a változtatásokkal, és a lakhatási szegénység mélyülését is reális veszélynek tartják.

Lényeges vetülete a témának, hogy az önkormányzatoknak azokat az elmúlt években épített, modern lakásokat is el kellene adniuk, amelyeket saját költségen építettek. Erre a sorsa juthat az ország első 100 lakásos passzívháza is, amelyet 2015-ben adott át Tóth József, a 13. kerület polgármestere. A 2,3 milliárdos beruházás kizárólag önkormányzati pénzből valósult meg, a ház energiafelhasználása több mint 80 százalékkal kevesebb, mint az átlagos házaké. Az épületben van sok 60 négyzetméteres lakás is, a Klapka Központban pedig előfordulnak 90 négyzetméteresek is, amelyek piaci körülmények között sok tízmilliót érnének, azonban a bérlők így negyedáron megvehetnék őket. A kerület húsz éve épít bérlakásokat, több mint ezer család jutott így megfizethető lakhatáshoz.

A fideszes javaslat benyújtása után Tóth József, a kerület MSZP-s polgármestere hangot is adott csalódottságának, azt mondta, „évtizedek óta folytatunk tudatos ingatlangazdálkodást. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az országban példa nélküli módon több mint 600 bérlakást építettünk, a fővárosban a XIII. kerület rendelkezik a legtöbb bérlakással. Mi a lakásállomány folyamatos fejlesztését, bővítését tűztük ki célul, nem pedig az áron aluli értékesítését. Azok a bérlakásban élők, akik napi problémákkal küzdenek, várhatóan ki lesznek szolgáltatva a lakásmaffiának. Az olcsó lakásvétel lehetősége a tehetőseknek kedvez, a rászorulókat adósságba taszíthatja. Indokolatlan és igazságtalan azokkal szemben, akik nem tudtak bérlakáshoz jutni az elmúlt évtizedekben.

A csókosok lakáshoz jutásának érdekében feláldozzák az egész önkormányzati bérlakásszektort.

Ez nem segít a lakhatással küzdők lakáshoz jutásában. Ez a törvényjavaslat, elfogadása esetén az önkormányzati bérlakásrendszer végét jelenti.”

Százlakásos passzív bérház a XIII. kerületben – Fotó: Tóth József polgármester / Facebook

Tűzzel-vassal fognak tiltakozni

1,1 milliárdos beruházással – 600 milliós hitelfelvétellel – épített 71 bérlakást a nyírbátori önkormányzat, a település polgármestere, a szintén MSZP-s Máté Antal a Telexnek azt mondta, „isteni szerencséje” van az önkormányzatnak, mert a tavaly lezárult beruházás után idén január legelején kötötték meg a bérleti szerződéseket. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat szerint azok a bérlők kapnak vételi jogot, akiknek 2020. december 31-e előtt már fennállt a bérleti jogviszonya.

„Így is milliárdos kárral számolunk” – mondta Máté Antal, hiszen így is rengeteg önkormányzati lakás eladására kényszerülhetnek. „Micsoda igazságtalanság, hogy most tud majd valaki 15-20 százalékos értéken önkormányzati lakást venni, a szomszédja meg még mindig nyögi a devizahitelét a szinte ugyanolyan lakásra. Tűzzel-vassal tiltakozunk a javaslat ellen!” – mondta.

Nyírbátorban egyébként nemrég dolgozták át az önkormányzati bérlakásrendszert, most már nem kizárólag a szociális helyzetet veszik figyelembe, hanem egy összetett pontrendszer alapján figyelembe veszik például azt is, ha valaki pályakezdő fiatal, vagy gyerekeit egyedül nevelő anya. „És arra is figyelünk, hogy ne társadalmilag homogén tömbök jöjjenek létre, hanem sokféle helyzetben lévő emberek éljenek a lakásokban, mert hosszú távon ez működőképes, a nyugati példák is ezt bizonyítják” – vezette le Máté Antal. A lakásokat határozott időre, jellemzően 5 évre adják ki, amit adott esetben meg lehet hosszabbítani.

Dézsi: Arra számítok, hogy szűkülni fog a javaslatban lévő ingatlanok köre

Az új lakástörvény-tervezet esetében ritka jelenségnek lehetünk tanúi: nemcsak ellenzéki, hanem fideszes politikusok is nyilvánosan kritizálták a törvényjavaslatot. Székesfehérvár kormánypárti polgármestere, Cser-Palkovics András pénteken a Facebookon azt írta: „Az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről.”

Cser-Palkovicsnál élesebben fogalmazott a szintén fideszes Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere, aki nyílt levelet írt Böröcznek, annak javaslatát pedig egyenesen marhaságnak nevezte. Szerinte így az önkormányzatnak nem marad bérbe adható lakása, és nem tudnak majd segíteni azokon, akiknek anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a bérlést, vagy fiatalok, és még nem spóroltak össze annyit, hogy saját lakásba költözzenek.

A Portfolio gyűjtése szerint a XIII. kerület után Győrben van a legtöbb önkormányzati bérlakás Magyarországon, ezért megkérdeztük Dézsi Csaba Andrást, a város fideszes kötődésű polgármesterét is a javaslatról. A városvezető azt mondta, hogy „nincsenek határozott információi” a témában, nem ismeri az ügyre vonatkozó törvényt részleteiben, most van folyamatban annak az álláspontnak a kialakítása, ami Győr számára megfelelő lenne, kialakítják a véleményüket, és ezt a kormány és a parlamenti képviselő elé tárják majd.

De azt is elmondta, hogy szerinte a javaslat „több pontja is megfontolást igényel”. Nem gondolja, hogy egy benyújtott törvényjavaslat esetében csak arról tudunk beszélni, amit az tartalmaz, hiszen az egy „vitaanyag”.

Azt mondta, arra számít, és abban bízik, hogy szűkülni fog a javaslatban lévő ingatlanok köre.

Szerinte az jogos felvetés, hogy ezeknél az ingatlanoknál bizonyos esetekben a magánszemélyek gondosabb gazdák lehetnek, mint az önkormányzatok, ezt meg kell vizsgálni. „De ha azoknak a pályakezdő fiataloknak, akik önkormányzati bérlakásban laknak határozott idejű, ötéves szerződéssel, odaadjuk ezeket az ingatlanokat, akkor a következő generációnak nem lesz lehetősége ugyanerre” – mondta Dézsi, aki szerint a bérlakásigény Győrben nagyon nagy.

Horváth Csaba: Humanitárius katasztrófát okozhat a javaslat

Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Telex kérdésére azonban azt mondta, ő úgy értesült, hogy már a jövő hét elején a parlament gazdasági bizottsága elé kerülhet a javaslat, amelyet akár már másnap el is fogadhat a parlament. Zuglóban jelenleg épül egy szociális bérház, a projekt korábban Karácsony Gergely kezdeményezésére indult el, a fideszes javaslat – jelenlegi formájában – ezt nem érintené. Ettől függetlenül sokszáz bérlakás privatizációjára kényszerülhetnek ők is.

„Eddig a piaci bérlés és az utca között az önkormányzati bérlakásszektor állt. Az volt az utolsó mentsvár, ahova mielőtt az ember koppanna az utca kövén, be lehetett kopogtatni. Ez egy közösségi vagyon. Ez 124 ezer zuglói polgár közös vagyona. Ugyanúgy, mint a parkok, vagy mint egy kutyafuttató. Ha én sétáltatom a kutyámat, és jön egy jogszabály, akkor mondhatja azt, hogy mivel én voltam éppen ott, az enyém lehet a kutyafuttató, de ez rendkívül méltánytalan a többiekkel szemben” – mondta a polgármester.

Horváth Csaba osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint sok esetben a lakásmaffia járhat jól a döntéssel, „humanitárius katasztrófát okozhat a javaslat, a lakásmaffia áldozatainak száma több tízezerrel nőhet” – mondta. A javaslatban szereplő célok szociális vetülete a leglényegesebb, de említésre méltó az is, hogy az önkormányzatok számára százmilliós nagyságrendű kiadásokkal járna a bérlakásvagyon kiárusítása, hiszen az értékbecslés lakásonkénti több tízezer forintos költsége az önkormányzatokat terheli, és erre még rájön az adásvételi szerződések még ennél is nagyobb ügyvédi költsége – mondta.

És az sem elhanyagolható, hogy a javaslat szerint vevői igény esetén az önkormányzatoknak fél éven belül kell felbecsültetniük az ingatlan forgalmi értékét, ami Horváth Csaba szerint több tízezer ingatlannál ilyen rövid időn beül képtelenség, egyszerűen nincs ekkora szakértői kapacitás erre az országban.