A nyitás ellentmondásai: ha azt lehet, akkor ezt miért nem?

2021. április 29. – 12:48

frissítve

A nyitás ellentmondásai: ha azt lehet, akkor ezt miért nem?
Egy szórakozóhely terasza az nyitás napján 2021. április 24-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

3,5 millió beoltottnál életbe lépett Magyarországon a nyitás első fázisa: ennek értelmében szombattól este 11-re tolódott a kijárási korlátozás kezdete, és kinyithattak a vendéglátóhelyek teraszai.

A vezető politikusok által is népszerűsített sörözős nyitás igazi örömünnep volt sokaknak, Budapest forgalmasabb részein fesztiválhangulat uralkodott egész hétvégén (az más kérdés, hogy egyelőre nem tudjuk, lesz-e böjtje a mulatozásnak). Ugyanakkor pontosan ennek fényében merül fel a fokozatosság jegyében zajló nyitás jó néhány ellentmondása. Ha ezt lehet, akkor amazt közben miért nem, miközben nem látszik veszélyesebbnek? És miért tűnik úgy, mintha bizonyos csoportokat direkt szívatnának? Ezeket a furcsaságokat szedjük most össze.

Terasz vs. utca

Aki részt vett a hétvégi spontán utcabálon, vagy csak látott róla képeket, annak mindjárt szemet szúrhat az, hogy míg a vendéglátóhelyek teraszain ülőknek nem kell maszkot viselniük (csak a felszolgálóknak), addig az utcán továbbra is kötelező mindenkinek. Anélkül hogy állást foglalnánk abban, milyen helyzetekben lehet indokolt vagy éppen teljesen felesleges a közterületi maszkviselés, azt biztosan kijelenthetjük: olyan szintű zsúfoltság és a vírus terjedését lehetővé tevő szituáció nem szokott adódni sima utcán sétálás közben (még egy forgalmas helyen vagy tömött buszmegállóban sem), mint ami egy vendéglátóhely teraszán csúcsidőben elő tud állni.

Az emberek itt asztaloknál ülnek egymáshoz közel, huzamos ideig, folyamatosan beszélgetnek, cigarettáznak, ha még alkoholt is fogyasztanak, nyilván könnyebben lankad a figyelem. Az természetesen igaz, hogy nem túl nagy élmény úgy sörözni, hogy két korty között az embernek vissza kell vennie a maszkját, de hát az sem volt nagy élmény, hogy egy éven keresztül kisebb-nagyobb megszakításokkal komoly korlátozások között éltünk, szóval nem ez lenne a legrosszabb, ami történhet. A másik oldalról viszont ha a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, ami alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a szabadtéri társasélet zsúfoltsággal együtt sem veszélyes, akkor furcsa, hogy közterületen továbbra is maszkolnunk kell.

Az Erzsébet tér a terasznyitás napján 2021. április 24-én – Fotó: Bődey János / Telex

Esküvői buli szabadtéren sem

Házasodni ugyan lehetett a járvány legdurvább periódusaiban is, lagzit ugyanakkor nem volt szabad tartani teljesen érthető módon. Télen eleve nem jöttek szóba kültéri események, tavasszal viszont már más a helyzet, simán elképzelhető lenne egy szabadtéri sátras, vagy akár egy vendéglátóhely kerthelyiségében tartott kisebb esküvői buli – ha egyébként szombattól már akárhányan összezsúfolódhatnak maszk nélkül a teraszokon, ezt miért nem lehet továbbra sem? – teszik fel sokan a kérdést, akik idén tavaszra tervezték az esküvőjüket.

A csütörtöki kormányinfón kiderült: a lagzikat 5 millió beoltott után lehet majd megtartani. Mindeközben 4 millió oltott emberrel már teljes kulturális nyitást tervez a kormány: ekkor már zárt terű mozik, színházak nyithatnak ki, de mehet majd a meccsre járás is többek között (oltási igazolvánnyal). Olvasói jelzésekből és házasodni készülődőket tömörítő Facebook-csoportokból az látszik, hogy az esküvői bulik kompromisszummentes ellehetetlenítése (miközben más, hasonló veszélyfaktorúnak tűnő tevékenységek mehetnek) igencsak kiverte a biztosítékot az érintettekben.

Kijárási korlátozás: most már tényleg minek?

Az esti kijárási korlátozás eddig is furcsa madár volt, sokadszori végiggondolás után is maximum annyi értelmét lehetett látni, hogy az emberek ne járkáljanak át egymáshoz tömegével bulizni, iszogatni esténként, ha már kocsmázni nem lehet.

Amióta este tízre kitolták a korlátozás határát, még különösebb az egész, ez ugyanis már a fenti tevékenységet sem igazán gátolja meg, de 3,5 millió oltottnál újabb lazítás következett: szombattól akár tizenegyig is mászkálhatunk kutya nélkül az utcán. De miért pont tizenegyig? Mi történik 23:01 perckor? Miért veszélyesebb késő este közterületen tartózkodni, vagy fél tizenegynél tovább maradni vendégségben valahol, ha már az egész estét amúgy is ott tölthettük? Megannyi kérdés, amire nehéz választ találni, miközben egyre fojtogatóbb érzés lehet sokaknak, hogy az állam ilyen szinten (és más intézkedésekkel furcsán disszonáns módon) korlátozza a személyes szabadságot még a nyitás első fázisaiban is.

A TEK egységei járőröznek a kijárási korlátozás életbelépése után egy budapesti aluljáróban 2020 novemberében – Fotó: Huszti István / Telex

Vendégként kötelező, dolgozóként nem

A 4 milliós határ átlépése után jön a már említett kulturális nyitás, mozik és színházak mellett vidámparkok, állatkertek, sportesemények (és más egyebek) is látogathatók lesznek – de csak védettségi igazolvánnyal. Már arról is megoszlanak a vélemények, hogy a szabadságjogok tiszteletben tartásához ez hogyan viszonyul, de ha ettől a vitától most eltekintünk, akkor is marad a kérdés: miként lehet az, hogy az oltás megkövetelése csak a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatókra vonatkozik, az alkalmazottakra azonban nem?

Tehát még egyszer: akik csak betérnek valahová ügyfélként, azoknak kötelező felmutatniuk a védettségi igazolványt, de akik egész nap ott vannak alkalmazotti minőségben, azok lehetnek akár oltatlanok (mindezt azután, hogy már mindenkinek elérhető a vakcina, aki akar oltatni).

Aztán ott van még egy hasonló probléma: igazolvány nélkül elvileg továbbra is csak kültéren lehet tartózkodni (mondjuk egy vendéglátóhely esetében a teraszon), ám mivel a mosdók bent vannak, az oda igyekvő oltatlanok mindenképpen be fognak menni – még ha csak átmenetileg is – a zárt terekbe.

Érettségi és focimeccs

A szóbeli érettségik elmaradásáról még április elején született döntés. Ez önmagában még rendben van, azzal viszont már nem koherens, hogy ugyanabban az időpontban, amikor a szóbeli vizsgákra sor került volna, telt házas futballmérkőzések lesznek majd Budapesten. A meccsekre ráadásul a 18 éven aluliakat védettségi igazolvány nélkül is beengedik az UEFA döntése értelmében.

Mindeközben ráadásul kiderült az is, hogy a pedagógusokat soron kívül oltják, és hogy az érintett korosztály, a 16–18 évesek is felvehetik a vakcinát. Őket Pfizerrel oltják be, júniusig minden bizonnyal sorra kerül közülük mindenki, aki oltatni szeretne.

A csütörtöki kormányinfón az érettségi vs. meccs felvetésre Gulyás Gergely úgy reagált, az összes szakmai szervezettel teljes volt az egyetértés, hogy csak az írásbeli érettségikre kerüljön sor. Mint mondta, ennek nemcsak a járvány elleni védekezés az oka, hanem a tavaly lebonyolított érettségi is emellett szól.

Külföldön oltottak = :(

Jelen pillanatban úgy fest: kibabráltak azokkal, akik éppen külföldön tartózkodnak huzamosabb ideig, ezért ott kaptak oltást, de később hosszabb-rövidebb időre hazajönnek. A kormány döntése értelmében ugyanis hiába tudja valaki bizonyítani, hogy védett a más országban kapott vakcina révén, nem fog magyar oltási igazolványt kapni, így nem részesül az azzal járó engedményekben sem.

Ha tehát valaki külföldről hazalátogat nyárra, és beülne a haverjaival egy sörözőbe, akkor ezt csak a teraszon teheti meg. Na és mi van, ha elered az eső, és beülne a társaság a fedett részre? Hopp, az szívás, külföldön oltott barátunk – amennyiben mindenki betartja a szabályokat – maximum az eresz alá húzódhat be.

Az oltás után kapott védettségi igazolvány – Fotó: Bődey János / Telex

Plusz egy: az örök veszélyhelyzet hozadékai

A veszélyhelyzeti jogrendet április 22-én meghosszabbították őszig: ettől még korábban is vissza lehet vonni, ha a kormány úgy látja jónak, de erre jelen pillanatban nincs semmi garancia. A veszélyhelyzetből potenciálisan csomó minden következhet (az erről szóló gyorstalpalónk itt érhető el), újabb intézkedésekről most ne spekuláljunk, de már a jelenlegiek közül is több olyan van, ami igen nehezen indokolható a járványhelyzettel – és a hatályos törvények alapján a veszélyhelyzet végéig kitarthat.

Vegyük például az ingyenes parkolást, a magyar kormány leginkább unortodox járványügyi csodafegyverét. Ez az intézkedés jókora bevételkiesést okoz a fővárosi kerületeknek, és boldog-boldogtalant autóhasználatra ösztönöz, ezzel növeli a forgalmat Budapesten. Sok panasz van amiatt is, hogy a belvárosi lakosoknak őrjítően sokáig tart parkolóhelyet találni a lakásuk közelében, mert az ingyenesség miatt az is behozta a városba a kocsiját, aki eddig jellemzően máshol tárolta. Télen még lehetett akár azzal érvelni, hogy a tömegközlekedésnél eggyel biztonságosabb az autózás járványügyi szempontból, azt meg nem életszerű elvárni, hogy 0 fokban biciklire pattanjon mindenki – áprilisban viszont már tényleg indokolatlannak tűnik az ingyenes parkolással ösztönözni a környezetileg és közösségileg leginkább káros egyéni közlekedési módot.

A rendkívüli állapot hozadéka az is, hogy már november óta (és lehet, hogy még őszig) az önkormányzatiság normál működése ellehetetlenült Magyarországon. Veszélyhelyzet alatt ugyanis testületi ülésekre, bizottsági ülésekre nem kerülhet sor, a képviselő-testület feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja. A településeken tehát egyfajta polgármesteri szintű abszolutizmus működik, amivel adott esetben vissza is lehet élni. Erre láthattunk már példákat a veszélyhelyzet elrendelése óta: Gyál polgármestere magának szavazott meg milliós jutalmat (így tett Balatonalmádi polgármestere is, aztán végül visszafizette), Tata vezetője egyedül döntött a nagy botrányt kavart szállodaberuházásról.

Szintén a veszélyhelyzet miatt nem lehet például tüntetni (az ezzel járó tömörülés valóban nem szerencsés járványhelyzetben, de a teraszozás mellé téve már nem látszik a kettő közti hatalmas különbség). Egy másik antidemokratikus hozadék, hogy az érvényben lévő rendkívüli jogrend alatt egy időközi választást sem megtartani az országban; időköziből még a november elején elrendelt veszélyhelyzet előtti időszakra sűrűsödött be több, de azóta is akadt néhány önkormányzati szintű pozíció, ami valamilyen okból megürült. Meghalt Izsák és Bodok polgármestere, és több települési önkormányzatból is hunytak el képviselők, Nyírpilis polgármesterét pedig börtönre ítélték. Nyárra már lesznek olyan települések, amelyekben egy éve nincs polgármester, és ha őszig marad a különleges jogrend, akkor addig nem lesz lehetőség időközit tartani. Ezeken a helyeken addig is alapesetben az alpolgármester kormányoz.

Hasonló probléma a népszavazásoké: mint egy olvasónk cikkünk megjelenése után jelezte, hogy Tatán például azért nem tudják elmondani véleményüket az Öreg tónál készülő szállodaberuházásról a helyiek, mert veszélyhelyzet alatt nem tűzhető ki népszavazás.