Szisztematikusan csinálják ki az önkormányzatokat

2021. január 14. – 07:24

Szisztematikusan csinálják ki az önkormányzatokat
Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én – Fotó: Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.

„Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a baloldali pártok politikai lövészárkokat ásnak az önkormányzatokban, míg mi az együttműködés lehetőségeit keressük. Szomorúan látom, hogy Ön ezen politikai árokásáshoz, annak az érdekvédelmi szervezetnek a felhasználásával, aminek a vezetésével megbízták, kifejezetten aktívan hozzájárul. Végezetül, a vitára vonatkozó javaslatát természetesen elfogadom. Az esetleges félreértések elkerülése végett viszont egy kikötésemet előre jelzem, s a korábbi válaszában írtak alapján remélem, hogy mindez azért nem tántorítja el Önt: a vitának nyilvánosnak kell lennie” – a többi között ez áll Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár Gémesi Györgynek írt válaszlevelében, miután a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke vitára hívta a kormány neki csak a nyilvánosságban üzengető képviselőjét.

A vita elkerülhetetlenek tűnik, ám a megoldás minden bizonnyal nem e két fél között fog kirajzolódni. Csütörtökön délelőtt 10-kor ugyanis online formában tárgyal a kormány, azon belül is a Belügyminisztérium illetékes államtitkársága az önkormányzatokkal az őket érintő, igen jelentősnek mondható 2021-es forráselvonások és egyéb járványügyi megszorítások esetleges kompenzálásáról.

Orbán Viktor december 19-én jelentette be, hogy 2021-ben elveszi az iparűzési adó felét, amely harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A MÖSZ szerint a kis- és középvállalkozások számára ez a döntés nem jelent érdemi segítséget, de a városok számára beláthatatlan következményekkel jár. Az önkormányzatok súlyos, egy sorozatba illő kormányzati döntési hullám utolsó ütéseként értékelték az elvonást, kiemelve álláspontjukat, miszerint az iparűzési adó megfelezése veszélyezteti a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén.

A kormány 50 milliárd forintot tett félre az idei költségvetés előirányzataiban arra, hogy az idevágó veszteséget kárpótolja – automatikusan, de csak a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést, azaz tárgyalást ígért, illetve egy év végi kormánydöntéssel jelentős pluszforráshoz juttatott néhány, elsősorban fideszes vezetésű várost és megyeszékhelyet – főként meghatározott célokra felcímkézett támogatási összegekkel, de tíz fideszes megyei jogú város működési költségeire egyenként 1,38 milliárd forintban is részesült, míg más önkormányzatok még választ sem kaptak tárgyalási szándékukra.

Mindezt követően a MÖSZ arra jutott:

„az, hogy a működési kompenzáció odaítélésekor a kormány a fideszes vezetésű településekkel kivételezett, nem csak azt jelenti, hogy a kormány kész lemondani több mint 2,5 millió magyar hétköznapi biztonságáról, de ez a döntés ellentétes a közvetett hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényi szabályokkal is. Városaink kifosztása nem kormányzás”

– állt közleményükben december végén. A legtöbb városvezető ugyanis hirtelen azt sem tudta, kivel is kellene tárgyalnia a kieső bevételek pótlásáról, avagy a közszolgáltatások 2021-es fenntartásáról, sőt esetenként az önkormányzata 2021 nyarára prognosztizálható csődközeli helyzetéről. Miközben a Belügyminisztérium – melynek önkormányzatokért felelős államtitkársága van – elodázta a válaszadást, a MÖSZ elnökének nyílt levelére nyilvános Facebook-posztban válaszolt Orbán Balázs. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese azzal érvelt a kritikákkal szemben, hogy a kormány nem von el semmilyen pénzt, az ott marad helyben, a helyi vállalkozásoknál, ezzel munkahelyeket védenek meg, a munkahelyek pedig garantálják az iparűzési adóbevételek megmaradását a jövőre nézve is.

Orbán ugyan elismerte, a magyar gazdaság „2020-ban nem a várt 2000 milliárd forinttal bővült, hanem nagyságrendileg 3000 milliárd forinttal marad el az azt megelőző évi eredménytől. Ebben a helyzetben az egészségügyi védekezés mellett a közhatalom gyakorlóinak, a Kormánynak és az önkormányzatoknak, aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme. Az ehhez vezető út pedig a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése. Az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére.”

Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke – Fotó: Gémesi György / Facebook

De azt is írta, hogy a helyi iparűzési adó (rövidítve IPA vagy HIPA) megfelezése a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében, miközben a 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret.

„Továbbá, az év végén több mint 30 milliárd forint értékű támogatást biztosítottunk több tucat város számára, közte ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak is, mint például Miskolc, Eger, Érd vagy Salgótarján vagy éppen a tatabányai kórház felújítására. Kár, hogy Polgármester úr levelében éppen az ellenkezőjét állítja”

– írta Orbán Gémesinek, aki válaszul nemcsak vitára hívta az államtitkárt, de részletesen érvel amellett, hogy az államtitkár a január 4-én kelt levelében a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseit úgy állította be, mintha azok a lakosság érdekeit szolgálnák. Valójában azonban – mint arra Gödöllő polgármestere is felhívta a figyelmet – a helyi iparűzési adó nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatokat illeti, a városokban bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adója települések egyik legnagyobb bevételi forrása.

Az IPA mértéke eddig a vállalkozások adóalapjának 2 százaléka volt, ami az összes adóterhükhöz képest kevésbé jelentős összeg. Ugyanakkor ennek felére csökkentése rendkívüli érvágás az önkormányzatoknak, főként úgy, hogy e bevételkiesés mellé sorakoznak a további, 2020-as kormányzati elvonások (a gépjárműadó elvonása például), az önkormányzatokat illető díjak és további adók (közterület-használat, parkolás, idegenforgalmi adó) felfüggesztése, valamint a járványügyi többletkiadások. Gémesi arra is emlékeztette Orbán Balázst, hogy amennyiben a munkahelyek védelme a kormány célja a legújabb intézkedésekkel, nehezen érthető, miként feledkezett meg arról, hogy az állam mellett az önkormányzatok a legnagyobb magyarországi munkáltatók, márpedig jelenleg ezeknek a közhivatalnokoknak és a közszolgáltatást végző helyi vállalkozásoknak a jövője éppen hogy az elvonások miatt van veszélyben.

Gémesi, azaz a MÖSZ álláspontja alapján:

  • 1. Az iparűzési adó megfelezése 150 milliárd forint bevételkiesést eredményez az önkormányzati szektorban, ha pedig ebből 50 milliárd forintot pótolnak vissza, az 100 milliárdos veszteséget jelent a városok számára.
  • 2. Miközben nominálisan 126 milliárd forinttal több jutna az önkormányzatoknak az idei költségvetésből, mint a tavalyiból, valójában a kormány a szolidaritási adó megemelésével 122 milliárd, a gépjárműadó elvonásával 35 milliárd forintot vett el a helyi önkormányzatoktól.
  • 3. A 2020-as és 2021-es elvonások és többletterhek mértéke a legtöbb önkormányzat számára megnehezíti a költségvetési tervezést, a jelenlegi pénzügyi keretek között ugyanis, a járvány hatásaival számolva akár már nyárra csődközeli helyzet állhat elő nagyobb városokban is.

Tiltakozás és sötét jövőkép

Noha az önkormányzati lobbierő a 2019-es választások óta visszaszorulni látszik, a járvány hatásait és a kormányzati megszorításokat szó nélkül biztosan nem hagyták a polgármesterek. Budapest főpolgármestere mellett 14 kerületvezető és 23 vidéki nagyváros polgármestere írta alá a kormány forráselvonása elleni nyilatkozatot, december 23-án pedig tiltakozásuk jeléül elsötétülnek a települések díszkivilágításai is.

A kormány döntését az önkormányzatiság kivégzésének nevezte korábban Karácsony Gergely is. Az összellenzéki támogatottságú, párbeszédes főpolgármester szerint Budapestnek teljes kompenzációra van szüksége, miután a főváros – és az ország más önkormányzatai – már így is súlyos költségvetési nehézségekkel néznek szembe: egyrészt a koronavírus miatti pluszfeladatok ellátása következtében, másrészt a járványra hivatkozó kormányzati döntések miatt, amelyek alapján ingyenessé vált a parkolás, elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű- és az idegenforgalmi adót, és Budapest 36 milliárd forint szolidaritási adót köteles fizetni.

A főváros ugyan hagyott 15 milliárd forint tartalékot a decemberben elfogadott, 2021-es költségvetésben, ezt azonban már a tömegközlekedés 23 milliárd forintra becsült jegybevétel-kiesése elviszi. Egyes közlések szerint a főváros pénze novemberre fogyhat el, ha a kormány valóban ellentételezés nélkül felezi meg az iparűzési adót, ami 15-20 milliárd forinttal kurtítja meg Budapest költségvetését. A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel, ám már 2021. január 1-jén 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, holott Budapest 139 milliárd forint iparűzési adóval számolt eredetileg, akkor ez valóban szinte lehetetlen helyzetet eredményezhet.

Az Országház épülete is sötétbe borult 2020. december 23-án az önkormányzatok tiltakozó akciójának részeként – Fotó: Huszti István / Telex

A pontos számokat persze egyelőre sem a főváros, sem a budapesti kerületek, sem pedig a vidéki városok esetében nem tudni, az iparűzési adóval kapcsolatos kedvezményt a cégeknek kell kérniük február 25-ig, ráadásul a felezés nem a teljes összegre vonatkozik, mivel annak számos megkötése van – például hogy 4 milliárd forintos nettó árbevétel alatt vehető igénybe, 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégnél –, de már a 10 százalékos csökkenés is súlyos gondokat okozhat a legtöbb városnak. Főként azoknak, akik már eddig is nehéz körülmények közé szorultak, elsősorban a 2019-es önkormányzati választást követően.

Siófok: Kontraproduktív intézkedések, egyértelmű támadás

A 2020-as évben a gépjárműadóból eredő bevétel kiesés 110 millió forint volt Siófok esetében, számolt be a Telexnek Lengyel Róbert. A független – összellenzéki támogatottságú – polgármester szerint az óriásplakátokra építményadót vetett ki a város egész évre vonatkozóan, hogy ezzel is pótolják a kieső veszteségeket, de ennek beszedési lehetőségét év közben elvették, így 6,2 millió forinttal abból is kevesebb érkezett a kasszába. „További 8,3 millió forint azért hiányzik a kasszából, mert a közterület-használati díjat nem szedhettük egész évben” – sorolta a polgármester, aki szerint a járvány okozta válsághelyzet az elsősorban turizmusból gyarapodó város életét még a nyári lazítások, és a belföldi turizmus felerősödése ellenére is sújtotta:

„Idegenforgalmi adóból 330 millió forintot szerettünk volna látni összesen, azonban 21 millióval kevesebb lett a végeredmény. 47 millió forint összejött addig, ameddig volt mód bevételezni, 267 millió forintot pedig kompenzált az állam. Az üdülőhelyi állami támogatással sokkal rosszabbul jártunk, mivel 210 millió forint helyett 73,5 milliót kaptunk, így a negatív kontó –137 millió lett.”

Lengyel Róbert szerint mindez azért sem jó a város számára, mivel rengeteg vendég fordul meg náluk az év folyamán, igen erős a nyári forgalom, hiszen a Balaton egyik legjelentősebb turisztikai települése Siófok, és sok területen bővebb kapacitással kell rendelkezniük, mint az állandó lakosok száma.

„Ez nagy terheket ró a városra, rengeteg szemét termelődik, a hulladék elhelyezése, szállítása, a szabadstrandok fenn- és tisztántartása jelentős költségeket emészt fel, amelyek például az üdülőhelyi támogatásból fedezhetőek lennének, ha kapnánk”

– mondta.

A siófoki polgármester tájékoztatása alapján is gigantikus érvágás a város számára az IPA megfelezése, ezt szemléltetheti az is: annak ellenére, hogy az iparűzési adó beszedése szempontjából 2020 csonka év volt, a mintegy 2 milliárd forint tervezett bevétel beérkezett ebből a város számlájára. Siófokon egyébként 2020-ban az ingyenessé tett parkolás önmagában nem okozott volna gondot, mert 120 millió forintos bevétellel számoltak eredetileg, és a végén csak 7 millióval maradtak el ettől. „Igaz változtattunk a parkolási zónákon és a díjtételeken is év közben, ebből adódott növekedés” – magyarázta a polgármester.

„A 2021-es év tekintetében azonban már sokkal borúlátóbb vagyok. Egyes adókat végleg elvontak, más adókkal pedig egyelőre nem tudjuk, hogyan számolhatunk” – fogalmazott Lengyel Róbert, aki szerint jelenleg az iparűzési adót sem tudja számolni a város, mert az sem tisztázott, hogy a lakosság számát hogyan fogják az állami szervek meghatározni. „A KSH adatai szerint 25 000 fő feletti lakosú a település, a választásoknál illetékes hatóság viszont eddig 25 000 alá tette, a választások is eszerint bonyolódtak. Így hát nagy a dilemma, hogy hova sorolódik a település” – mondta a polgármester, aki már csak azért sem számít automatikus kompenzációra, mert annak részletszabályai még mindig nem ismertek, így azt még nem tudni, hogy mikor, milyen ütemben és feltételekkel jutnak hozzá a települések az összeghez.

„Nem mindegy ugyanis, hogy folyamatosan vagy az év végén egy összegben juthatunk bevételhez. Utóbbi esetben ugyanis nem tudunk évközi beruházásokat finanszírozni. Sajnos az adóbevétel hiányának eredménye a közszolgáltatások biztosításának veszélyeztetése, mert a kötelező feladataink ellátásához sem kapunk elegendő támogatást, így azok biztosításához is a település bevételeiből kell összegeket hozzáadni. Amennyiben pedig 25 000 fő felettinek minősítik a települést, és egyéni elbírálás alá fog esni, de mondjuk nem kap az államtól kompenzációt, úgy minimum 700-800 milliós veszteség érheti” – mondta.

Lengyel Róbert más nehézségekről is beszámolt, hiszen például az idegenforgalmi adó összegét szerették volna 400-ról 500 forintra emelni, utóbbi összeg a balatoni településeknél már jellemző. De ezt sem tehették meg, így az abból remélt 80 millió forint pluszra sem számíthatnak, miközben a törvény továbbra is kötelezi az önkormányzatokat a közfeladatok ellátására, amelyeket az állam nem fizet ki, vagyis nem teljesen: a közfeladatok ellátása alulfinanszírozott.

Például a helyi buszközlekedésre kapott összeghez Siófoknak évi 80 millió forintot még hozzá kell tenni a saját kasszájából. Az önkormányzati dolgozók bére hosszú évek óta nem emelkedett, így erre 130 millió forintot fordít a város évente. Ha nem fizetné meg a jó szakembereket, akkor elmennének, magyarázta a polgármester, aki szerint az önkormányzatok jelenleg még a költségvetés-tervezés törvényi kötelezettségének is nehezen tesznek eleget, hiszen a kormány nem kommunikál, intézkedései gyakorlati hatásával pedig nem számol. „Ilyen kiszámíthatatlan helyzetben ki, melyik önkormányzat tud letenni egy megalapozott költségvetést az asztalra?” – tette fel a kérdést a városvezető.

Karácsony Gergely és a „szabad városok vezetőinek” találkozója után készül csoportkép a Városházán, 2020. augusztus 24-én – Fotó: Dr. Lengyel Róbert / Karácsony Gergely / Facebook

„Meggyőződésem, hogy a kormánynak nincs szüksége az önkormányzatokra, csak púp vagyunk a hátukon. Nem kell az, hogy bárki is kritikát fogalmazzon meg velük szemben. Ennél a helyzetnél, amiben vagyunk, az is jobb lenne, ha kiállnának elénk, és azt mondanák, hogy nincs szükségünk rátok”

– fakadt ki, hozzátéve, hogy beszélt helyi vállalkozókkal az iparűzési adó megfelezéséről, és ahogyan ő is, ők is osztják a MÖSZ és a Szabad Városok Szövetségének álláspontját arról, hogy az iparűzési adó felének meg nem fizetése nem segít a vállalkozások működésének fenntartásában. „Ha van bevételük, ez a maximum 2 százaléknyi adó, nem ez a legnagyobb adóterhük. A munkaerő folyamatos megfizetése bevétel híján inkább nagyobb gondot okoz számukra” – folytatta Lengyel Róbert. A polgármester szerint tehát a kormány döntése

„egy kontraproduktív intézkedés, az önkormányzatok, az önkormányzatiság elleni támadás. Ez már csak egy lépésre van a tanácselnökök és párttitkárok rendszerétől”.

Szentendre: Politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok

Mindenki azt gondolja, hogy Szentendre gazdag város, és lehet ugyan, hogy az itt élők jelentős része a jobban kereső társadalmi csoporthoz tartozik, ám ez nem jelenti azt, hogy helyben adóznak, valójában – a személyi jövedelem adózás rendje szerint például – adóterheik, befizetéseik nagy része a központi költségvetést gyarapítja – hívta fel a Telex figyelmét az önkormányzatok sajátos körülményeire Fülöp Zsolt.

Szentendre független, Társaság Az Élhető Szentendréért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere emlékeztetett arra: sokan elfelejtik, hogy a személyi jövedelemadóból nem részesülnek a helyi önkormányzatok, amelyeknek az elmúlt évek döntései nyomán saját bevételként kizárólag a helyi iparűzési adót, illetve bizonyos, önkormányzat által kivethető terheket, így például építményadót hagyott meg az állam, miközben a helyhatóságok által ellátott közfeladatok száma folyamatosan nő és nőtt, és most is jelentős terhet jelent számukra, hogy ezen teendők után a kormány nem feladatarányos finanszírozást vállal.

„A kifejezetten állami, de az önkormányzat által ellátott feladatokat átlagosan 40-60 százalékban finanszírozza csak a központi költségvetés, minden továbbit tehát az önkormányzatok saját bevételeikből tudnak csak kifizetni” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, hozzátéve:

„Nem magára költi a pénzt az önkormányzat, eddig is olyan fontos feladatokat kellett finanszíroznia, mint a szemétszállítás, vagy éppen a bölcsődei, óvodai ellátás.”

Éppen ezek kerültek tehát most veszélybe a kormánydöntés következtében. A szentendrei polgármester – aki korábban önkormányzati képviselőként a Fidesz-frakcióban is ült – már január első munkanapján levélben fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy tárgyalást kezdjen az önkormányzat bevételkiesésének kompenzálása miatt, hiszen – ahogy azt egyértelművé tette lapunknak – a karácsony előtt két nappal hozott kormányrendelet gyakorlatilag ellehetetleníti az eddig az önkormányzat által ellátott közfeladatok, közszolgáltatások ellátását 2021-ben. „Nagyjából augusztusig látunk így előre, és ennek nem az az oka, hogy nem terveztünk időben, hanem az, hogy a tavalyi év során is rengeteg elvonás volt, az év végi döntés pedig, amellyel a kormány 2021-ben felére csökkenti a kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adót, ismét súlyos, mondhatom, hogy már kilátástalan pénzügyi helyzetbe sodorja az önkormányzatot” – fogalmazott.

„Nem tudunk mást csinálni, mint hogy életben tartjuk az intézményeket, a bölcsődei, óvodai ellátást, és más közszolgáltatásokat is igyekszünk azonos szinten ellátni, de egyelőre, azt kell mondanom, hogy tényleg az az abszurd helyzet állt elő: csak augusztusig látunk, ha a kormány nem vizsgálja felül elhibázott döntését, és nem kompenzálja az önkormányzatokat a kiesett bevételeikkel arányosan”.

Fülöp Zsolt tájékoztatása szerint békeidőben mintegy 8-9 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat Szentendre, ebből nagyjából 500 millió forintos bevétel a helyi ingatlanadó, az IPA viszont sokkal jelentősebb összeg: mintegy 2 milliárd forint – utóbbi a járvány hatására nyilván csökkent. Ennek megfelezése azonban így is beláthatatlan következményekkel jár, a városnak még a tavalyi adóév számait ismerve, 2019-ből következtetve is legalább 468 millió forint kiesést jelent, miközben az állam már eddig is sorra vonta meg a Szentendrének járó forrásokat, illetve bevételi lehetőségeket a 2019-es önkormányzati választások óta.

A gépjárműadó-bevételek elvonása 120 millió forintos kiesés volt a városnak, az ingyenessé tett parkolás közel 100 millió mínuszt okoz, és az, hogy a járványhelyzet kezelésére – amely egyébként a polgármester szerint éppúgy vis major helyzet, ahogyan például egy árvíz – még csak fel sem merült a helyi önkormányzatok kiadásainak kompenzációja, hasonlóan nehéz helyzetbe hozza a városvezetést. Pedig Fülöp szerint mintegy 80 millió forintos járványkezelési kiadással Szentendre is kivette a részét a védekezésben, és az államközösség elve alapján igenis komoly terheket viselnek az önkormányzatok ezen a téren is, a helyieket képviselve. „Azokat a helyieket, akik éppúgy adófizető polgárok, mint más, akár fideszes vezetésű településeken élők.”

Fülöp Zsolt polgármester lakossági fórumot tart az épülő EuroVelo kerékpáros hídról Szentendrén 2020. január 25-én – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Fülöp Zsolt is tendenciózusnak és pártpolitikai érdekektől vezéreltnek látja a kormányzati intézkedéseket, és osztja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége idevágó aggályait. A polgármester példaként említette, hogy Szentendrének két olyan intézménye is van – könyvtára és múzeuma –, amelyek a megyeszékhellyel nem rendelkező Pest megyében megyei feladatot látnak el, ezeket mégis erőn felül az önkormányzatnak kell fenntartani, nem kapnak ehhez olyan támogatást, ami a tényleges működési költségeket fedezi.

„Abban bízom, hogy a kormány végre felméri, hogy sorozatban fognak csődbe menni ezek a városok, és nem a helyi önkormányzatok lesznek ezért a felelősök. A helyhatóságoknak a járvány kezeléséhez és a működéshez szabad felhasználású forrásokra van szükségük, éppen azért, mert ezeket vette el tőlük Orbán Viktor. Eddig is kézből etette már a kormány az önkormányzatokat, de mostanra olyan helyzet állt elő, amit nem lehet látványberuházásokra megítélt, soha meg nem érkező támogatásokkal orvosolni”

– mondta a polgármester kiemelve, a MÖSZ követelésével egyetértve Szentendre is tiszta, átlátható és racionális kompenzációt vár az elvonások ellentételezésére, méghozzá azért, hogy a több tízezer embert ellátó városok biztosítani tudják a közszolgáltatásokat, mert nem lehetnek politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok.

Hernádszentandrás: Az önrendelkezést akarják végleg elsöpörni

A kistelepülések, az IPA-elvonás automatikus visszapótlása ellenére sem vághatnak neki 2021-nek pozitívabb jövőképpel. A Borsod megyei község, Hernádszentandrás vezetője például már egyenesen úgy látja, évek óta bohózathoz hasonlít a települések költségvetés-tervezése. A mintegy 2000, Hernádszentandráshoz hasonló méretű település többségében a saját döntéshozatal és saját büdzsé szinte nem is létezik: gyakorlatilag átfut a központi költségvetési forrás rajtuk, mondja Üveges Gábor. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, a függetlenként több mint egy évtizede megválasztott polgármester szerint Hernádszentandrás éves költségvetésének 95 százalékát központi források adják, ám a feladatfinanszírozás náluk sem fedezi a kiadásokat: „évről évre kevesebb, ezért minden évben újratermelődik a hiány”, mondja.

Üveges Gábor szerint egy rendszerváltás óta zajló folyamat végére tehet a Fidesz pontot a kisebb önkormányzatok felszámolásával. Az újabb elvonások nyomán ugyanis nem tud másra gondolni, mint hogy ez a cél:

„Ezek már olyan cinikus húzások, amelyekből mindenki számára nyilvánvaló, hogy a helyben választott vezetést, az önrendelkezést akarják végleg elsöpörni. Ha ez a kormány marad, 2022 után nem választhatnak maguknak vezetőt a települések. Hiszen innen már tényleg csak egy lépés kinevezni a központnak megfelelő személyeket.”

A polgármester szerint azonban a kormány rossz lóra tesz a megszorító technikákkal, mert a játék világos: nem lehet az önkormányzatokra hárítani azt a felelősséget, ami egy több mint egy évtizede kormányzó államhatalmat terhel. Az önkormányzatok rossz anyagi helyzete rossz, vagy akadozó közszolgáltatásokat eredményez, de erről nem a polgármesterek, vagy a hivatalok tehetnek. Üveges Gábor szerint 2010 előtt sem volt jó a helyzet, sőt a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan távolodik az önkormányzatiság attól, amire létrehozták. Egyre csorbultak a jogkörök, és szinte olyan mértékben eluralkodott a mindenkori hatalom kiszolgálása, hogy egy bizonyos településméret alatt ma már nem is beszélhetünk sem anyagi, sem jogi vonatkozásban önkormányzatiságról.

A 2020-as év ennek a folyamatnak a gazdasági igazolásaként szolgált a polgármester szerint, aki úgy vélte, az elvonások nyomán még a nagyok is megroppantak, a kicsik – egyéb mozgástér hiányában – végleg megbénultak, a kiszolgáltatottságuk teljessé vált. „Ez rég nem a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvételéről szólt – ami 2012-ig még teljes egészében a településeket illette meg, a helyi szja egy részével együtt –, sokkal inkább arról, hogy már rövid távon sem számol a kormány az önkormányzatokkal, önállóságuk megerősítése helyett, annak teljes megszüntetése a cél” – fejtette ki.

Üveges úgy vélte,

„tetten érhető az az erős, tudatosan létrehozott függőségi rendszer, melyben aki úgy táncol, ahogy fütyülnek, az kicsit haladhat, de legalábbis életben maradhat, viszont aki nem, az inkább ne várjon semmit. Hernádszentandrás például az elmúlt két esztendőben nyolc beadott pályázatból egyet sem nyert meg. A vidéki településeken csakis a fideszesek, vagy a fideszes képviselők kedvére tevők nyerhetnek fejlesztési pénzeket.”

A polgármester szerint a mesterségesen és tudatosan létrehozott önkormányzati csődközeli helyzetet nem lehet nem a nevén nevezni: a vidék meghalasztásáról és kifosztásáról van szó. Üveges Gábor arról is beszélt, hogy nemcsak a forrásokat kellene objektív, feladat- és lehetőségalapon újraosztani, de 2022 után a rendszer újragondolására is szükség lesz: az önkormányzatiságot, a helyi hivatali, hatósági ügyintézés szerepét le kell választani a pártpolitikától, a kistelepülési és más önkormányzatoknak pedig együtt kell mozogni ahhoz, hogy a választott településvezetés érvényesülni tudjon.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!