Orbánnak sem esett jól az árstop, elvből ellenzi az árszabályozást

A magyar gazdaság kilátásairól és a válságkezelésről beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényén Orbán Viktor. Beszédének elején leszögezte, hogy a jövőben sem lesznek „szocialisztikus intézkedések” a gazdaságban. A magántulajdonban hisznek, hogy mindenkinek legyen saját háza, megtakarítása, földje, ezután is ezt fogják támogatni. A magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy nyakló nélkül vegyünk fel hitelt, fogalmazott a miniszterelnök.

Infláció

Az inflációról azt mondta: nem néz ki jól, a magyar még úgy-ahogy. „Nem mindig szurkolok neki, de kivételesen remélem, igazuk lesz” – mondta az uniós inflációs előrejelzésekre utalva. Ebben 5,6 százalék szerepelt, ami Orbán szerint még kibírható. Elvárható, hogy év végére 6 százalék alá szorítsák idehaza az inflációt, tette hozzá. A nemzetközi környezet nem segít ebben, Orbán szerint Brüsszel gazdaság- és klímapolitikája csak tovább növeli az árakat és az inflációt. Büntetéssel sújtaná az EU, akinek lakása és kocsija van. Ez ellen még küzdenek, 50 százalék esélyt lát a győzelemre.

Nem akarják visszaállítani az árhivatalt, nem esett jól a négy stop, vagyis árstopok politikája, mondta Orbán.

Elvből ellenzik az árszabályozást, mivel hosszú távon magasabb árakat eredményez, de a válság miatt be kellett avatkozni. Az inflációs helyzet javulásával fogják kivezetni az árstopot. (A benzinárstopról itt írtunk legutóbb, az élelmiszereket érintő árstopról pedig ebben a cikkben.)

Válságkezelés

Gyors, erőteljes és V-alakú volt a kilábalás a válságból, ami annak is volt köszönhető, hogy jó állapotban érte a válság a magyar gazdaságot, jelentette ki Orbán. A magyar gazdaság komplexitása is segített ebben, új ágazatokban is erősek vagyunk, ilyen a hadiipar. Orbán példaként említette, hogy „egy magyar tőkés csoport” nemrég megvásárolt egy katonai repülőgépeket gyártó cseh vállalatot. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje vásárolta be magát a cégbe.

Ki kell használni Magyarország földrajzi fekvéséből fakadó előnyöket. „Tranzitország vagyunk, az az érdekünk, hogy minden rajtunk menjen keresztül, leszámítva a háborút.” A Belgrád-Budapest vasútvonalnak is ez a célja. Aki ezt támadja, azok a legrosszabbat kívánják az országnak, és az ellenfél kezére dolgoznak, hiszen valaki majd meg fogja csinálni helyettünk, jelentette ki. A jó válságkezelést mutatja az is, hogy az államadósság nem ment 80 százalék fölé, nem borult fel a költségvetési egyensúly, nem nőtt a munkanélküliség.

„A koceráj, a gépház rendben van, a kassza csörög, nem kell pályát módosítani” – foglalta össze a magyar gazdaság helyzetét a miniszterelnök.

Az adózásról azt mondta: vannak csoportok, amelyeknél az adóék már jóval az uniós átlag alá került, itt a 25 év alattiakat és a sokgyermekeseket említette példaként. Viszont a gyermektelenek kimaradnak ezekből a kedvezményekből, ezen a téren adócsökkentésre lesz szükség, de konkrétumokat nem mondott Orbán.

Helyreállítási alap

Beszélt a helyreállítási alapról is. Orbán szerint ezeket a forrásokat meg kellett volna kapnia az országnak, de végül nem így lett, mert közben elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, vagyis politikai okok állnak emögött. (Varga Judit igazságügyi miniszter hasonlóan kommentálta a jogállamisági perben született ítéletet a szerdai kormányinfón) Még huzakodnak ezen, de a törvényt nem fogják módosítani. Oda kell adniuk ezt a pénzt, ez jár a kormánynak, jogilag és erkölcsileg is igazuk van.

„Mindenki úgy tudja, hogy vesztésben vagyunk, de ez nem így vagy. Az igaz, hogy mi nem nyertünk, de ők veszítettek”

– mondta Orbán a bírósági ítéletre hivatkozva, ami szerint azt mondja ki, hogy az általános politikai szempontokat nem lehet összekötni az uniós támogatásokkal. Vagyis nem mondhatják azt, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, és ezért nem adják oda a pénzt. Abban bízik, hogy időben részben vagy egészében megkapják ezeket a forrásokat. A jogállamisági perben született ítéletről itt írtunk részletesen.

Export

Pozitívnak tartja Orbán, hogy egyes gazdasági szektorokban növekedett a magyar tulajdon aránya. Hármat emelt ki: a bankszektor, a média és energetika. Hasonló javulásra lenne szükség még a távközlés, az építőanyag-kereskedelem és a biztosítószektor területén, jegyezte meg.

Nem vagyunk elég erősek, nincs teljes foglalkoztatás, de ettől még javítani kell a magyar cégek exportképességét. Óriási mértékben nőtt az exportképes magyar vállalkozások száma az elmúlt tíz évben: 2 ezerről 12 ezerre. Viszont az árbevétel 80 százalékát még mindig külföldi cégek produkálják, tette hozzá. Kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok. Ez a Balkán és Kína, ezeket kell megcélozni. Többek között a Molnak és a Balkánon terjeszkedő 4iG-nek is gratulált a külföldi beruházások miatt.

Vidék

A vidéket is fejleszteni kell, a vidék lemaradása a magyar gazdaság egyik csapdahelyzete. Az Alföld az uniós fejlettség 47 százalékán áll, míg Budapest 150 százalékon. Érdem vagy hiba, hogy Budapest ennyire előreszaladt a fejlettségben? – tette fel a kérdést Orbán. „Falusiként” azt mondja erre, hogy szükségünk van legalább egy olyan városra, ami világszenzáció, ezért kellett először Budapestet fejleszteni.

„Felcsúton is lenne helye annak a pénznek” – jegyezte meg a közönség derültségére.

Az a terv, hogy 2021-2027 között 4265 milliárd forintot fordítanak vidékfejlesztésre, ami háromszorosa annak, amennyit korábban költöttek a vidékre. Orbán szerint a magyar falu civilizációs érték, harcolni kell érte.