Az ausztráliai bozóttüzek annyi füstöt juttattak a légkörbe, mint egy nagyobb vulkánkitörés

2021. március 19. – 09:39

Másolás

Vágólapra másolva

A 2019-ben és 2020-ban Ausztráliában pusztító bozóttüzek annyi füstöt juttattak a sztratoszférába, mint egy nagyobb vulkánkitörés. Mindez súlyos következményekkel jár a környezetre nézve – derül ki a Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból.

„Hatalmas meglepetés volt számunkra, hogy ilyen jelentős hatása volt a bozóttüzeknek. Soha nem láttam ilyen (füst) injekciót a sztratoszférába jutni” – mondta az AFP-nek Ilan Koren, a tanulmány társszerzője, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet professzora. Kutatásuk szerint a tűz által a légkörbe juttatott füst mennyisége összehasonlítható azzal, amennyit a Fülöp-szigeti Pinatubo-vulkán 1991-es kitörése okozott. Ez volt a XX. század második legnagyobb vulkánkitörése.

A füst Ausztráliából kelet felé sodródott, majd két hét múlva nyugat felől visszatért ugyanoda, vagyis megkerülte a Földet. „Láthattuk, hogy a füst két hét alatt tette meg a teljes körforgást. Korábban soha nem tapasztaltam, hogy egy ilyen esemény ennyire gyorsan terjedjen” – mondta Koren. A tanulmány szerint a nem hétköznapi jelenség három fő tényezővel magyarázható:

  • A tűzesetek nagyon hevesek voltak, gyorsan terjedtek.
  • Ausztrália déli részén fordultak elő, ahol a troposzféra és a sztratoszféra közötti távolság kisebb, mint másutt.
  • Ráadásul a tüzek erős viharok közelében alakultak ki, amelyek elősegítették a füst magasabb légtérbe jutását.

Az a tény, hogy a füst 20 ezer méternél is magasabbra, a légkör második rétegéig elért, megdöbbentette a kutatókat. Általában a bozóttüzek füstje csak néhány napig vagy hétig marad meg a légkör alsó rétegében. „De miután a sztratoszférába került, ott hónapokig, vagy akár évekig is megmaradhat” – magyarázta Koren.

Bozóttűz Ausztráliában 2020. január 10-én, Új-Dél Walesben – Fotó: SAEED KHAN / AFP

A szél ebben a rétegben erősebb, így a füst nagyobb területen és gyorsabban oszlik el, mint a troposzférában. „Alapvetően egy nagyon vékony füsttakarót kapunk, amely hosszú hónapokig lefedi az egész déli féltekét” – mondta Koren.

A kutatók műholdas megfigyeléssel hat hónapon át, 2020 januárjától júliusig tanulmányozták a sztratoszférába került füstöt, ám egy idő után már túl nehéz volt elkülöníteni az ausztrál bozóttüzekből származó füstöt a más forrásokból a sztratoszférába kerültektől. „De a legvalószínűbb, hogy a sztratoszférában ma is megtalálható ez a füst” – mondta Koren.

Az ilyen sokáig a légkörben maradó füst hatása, hogy visszaverheti a napsugárzást. Koren szerint ennek összességében hűtő hatása van, különösen az óceánok felett, amely potenciálisan megzavarhatja az olyan folyamatokat, mint a fotoszintézis.