Amikor tavaly Párizsban jártunk a Samsung Galaxy Unpackeden, ahol a Samsung bemutatta a legújabb termékeit, nagyon látványos volt, hogy mindenkit az okosgyűrű, vagyis a Galaxy Ring érdekelt a legjobban. Minket is: nézegettük, tapogattuk, és izgatottan vártuk az első tesztpéldányokat, hogy kiderüljön, való életbeli körülmények között vajon milyen haszna van a szépnek nem igazán mondható, de az okosóráknál mindenképpen diszkrétebb eszköznek.
Ez most, kéthétnyi mindennapos viselés után nagyjából már kezd körvonalazódni: sok mindenre nem a legjobb választás a gyűrű, értelemszerűen butább, mint egy átlagos okosóra, és az előnyeinek egy részét csak az tudja kihasználni, akinek Samsung telefonja van – de azoknak, akik nem akarnak órát hordani, az egészségkövetés érdekli őket, és nem sajnálnak sok pénzt kiadni egy ilyen eszközért, tökéletes választás lehet.
Alapvetően pesszimistán indultam neki a tesztnek, a Samsung okosgyűrűje ugyanis nagyjából 180 ezer forintba kerül itthon, amiért már elég bika okosórákat is lehet kapni, felmerülhet a kérdés tehát, hogy miért vásároljunk ilyen drágán egy olyan eszközt, ami szükségszerűen sokkal kevesebbet tud. Kéthétnyi tapasztalattal felvértezve továbbra is tartom ezt a véleményemet, a Ringnek ugyanakkor vannak nagyon hasznos funkciói, így most már látom, kinek lehet hasznos – kár, hogy én nem tartozom közéjük.
A Galaxy Ring könnyebb és vékonyabb, mint a legtöbb okosgyűrű a piacon, 2,3 grammos verziótól egészen 3,3 grammos változatig árulják, attól függően, hogy mekkora méretet szeretnénk. A legkisebb gyűrű átmérője 15,7 milliméter, a legnagyobbé 22,2. Színeket tekintve titán–ezüst, matt fekete és fényes arany változatban érkezik, ezek közül igazán csak az utóbbi esztétikus azoknak, akik egyébként is arany ékszereket hordanak. Férfiaknak a másik kettő is tetszetős lehet, de szerintem női kézen kifejezetten rosszul mutatnak, ráadásul ezüst ékszerekhez egyik sem passzol igazán. Egy okosórának a tudása miatt az ember megbocsátja, hogy nem túl szép – hiszen a legtöbb tényleg nem az –, de egy ékszerként is funkcionáló gyűrűnél azért ez elég fontos szempont. Az is igaz viszont, hogy a piacon lévő többi okosgyűrű sem túl impozáns. Lehet sejteni azért, hogy a Samsung ki fogja használni ezt a piaci rést, és lesznek majd limitált kiadású változatok, még borsosabb áron, egyelőre azonban ez a három verzió kapható.
Mivel nagyon könnyű eszközről van szó, gyorsabban megszokja az ember a viselését, mint egy okosóráét, azokkal a véleményekkel viszont nem értek egyet, hogy ez óriási előnye lenne az eszköznek: amikor megvettem az első okosórámat, pár hétig küzdöttem vele, hogy ne zavarjon alvás közben, de ma már az okoz diszkomfortot, ha nincs rajtam, tehát ezeket is gyorsan meg lehet szokni. Ezt persze az óra mérete is befolyásolja: egy nagyobb Samsungot biztosan kellemetlenebb alvás közben viselni, mint mondjuk az én közepes méretű Garminomat.
A Galaxy Ring egyik legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy nem kell előfizetés a használatához. A legtöbb okosgyűrű a piacon előfizetéses alapon működik, például az eddig legnépszerűbbnek számított Oura is, ami csak limitált hozzáférést enged az adatokhoz fizetés nélkül. A Samsungnál nincs ilyen kitétel – viszont nem kompatibilis az iPhone-okkal, ami egy elég nagy piacot zár el előle. Az androidos mobilokkal jóban van, egészen addig, amíg az operációs rendszer legalább 11-es vagy annál frissebb, és kitétel még a 1,5 gigabájtos memória is. Ezek nem nagy elvárások, de azért érdemes figyelni arra, hogy a régebbi telefonokkal valószínűleg nem lesz kompatibilis az eszköz. Bár az is igaz, hogy aki 180 ezer forintért okosgyűrűt vásárol, valószínűleg újabb okostelefonnal is rendelkezik.
Az eszköz egy csinos, átlátszó tokban érkezik, ez egyben a töltőtokja is, amit magában is fel lehet tölteni, így egyfajta powerbankként is funkcionál, 361 milliamperórás akkumulátorral. A tokot USB-C kábellel és vezeték nélkül is fel lehet tölteni, és ha le van merülve, és a gyűrűvel együtt bedugjuk, értelemszerűen először az okoseszközt fogja tölteni. A kisebb gyűrűk üzemideje nagyjából négy nap, ezt a tesztidőszak alatt sikerült is tartani. A nagyobbak elvannak egy egész hétig is töltés nélkül, ami sok okosórához képest előny.
Az eszközbe három fő szenzor került: egy gyorsulásmérő, egy pulzusmérő és egy bőrhőmérséklet-mérő. Utóbbi kettő nyilván nagyon hasznos, az előbbit viszont a gyűrű GPS- és giroszenzor hiányában a lépésszám meghatározására használja, nem túl megbízhatóan, jellemzően túlkalkulál, és az edzések eléggé össze tudják zavarni. Volt olyan nap, amikor majdnem hétezer lépéssel többet mért, mint a kontrollcsoportnak használt órám, pedig aznap még csak nem is edzettem, hogy az evezést vagy a SkiErget is sétának számolta volna. Volt olyan is, hogy kora reggel már 11 lépésem volt, annak ellenére, hogy nem viseltem a gyűrűt éjszaka. Ez a pontatlanság nagy hátrány, mert ha valaki általános egészségkövetést vár el egy ilyen eszköztől – nagyjából erre jó a gyűrű ugyanis –, akkor a lépésszám fontos információ.
A pulzusmérő és a bőrhőmérséklet-mérő viszont nagyon pontosan működik, utóbbinak az adataiból a Samsung Health applikáció kiszámolja a menstruáció várható időpontját, ami, az én esetemben legalábbis, tűpontos lett. Számol még peteérést és termékeny időszakot is, ami azoknak nagyon hasznos lehet, akik babát terveznek.
Az alváskövetés viszont – annak ellenére, hogy ezt a két szenzort használja, – megint csak nem túl pontos. A Samsung eszközök egyébként is mindig túlbecsülik az alvásminőséget, nincs ez másképp a Ringnél sem. Egy betegeskedős időszakban egy néhány órás, nyugtalan alvást is megfelelőnek mért, és 60 pontot adott rá, annak ellenére, hogy reggel lázasan keltem, és nem aludtam többet három és fél óránál. Lehet, hogy ez abból következik, hogy a pulzusmérés nem folyamatos, jellemzően tízpercenként, sőt, van, hogy félóránként csekkol, ami azért a pontosságot jócskán befolyásolja.
Maga a Samsung Health egyébként tök jó statisztikákat készít, és még az is lehet, hogy a kissé pontatlan egészségkövetés mellett is van ezeknek hasznuk, ugyanis tendenciákat néznek, nem csak a konkrét adatokat. Megtudtam például, hogy az alvásstílusom alapján a pingvin kategóriába vagyok sorolható (túl gyakran ébredek fel éjszaka), az app pedig erre szabott alvási tanácsadást is nyújt, hasznos tippekkel. Figyeli, hogy mennyire egységes az alvásom, hányszor veszek levegőt éjszaka, mennyit mozgok, és milyen alvásfázisokon megyek keresztül, illetve azt is, hogy mennyit horkolok – bár abban nem vagyok biztos, hogy a férjem horkolását nem érzékelte ilyenkor a sajátom mellett. És ugye azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a hasznos funkciók inkább az applikációnak, mint a gyűrűnek köszönhetők.
Sok influenszer és techújságíró kiemelte, hogy mennyire hasznos funkciója a gyűrűnek az energiapontszám kiszámítása – ez valóban így van, de sokkal pontosabban végzi el ugyanezt ma már a legtöbb okosóra. Az viszont mindenképpen hasznos plusz a Ringnél, hogy a Health applikáció kielemzi, milyen tényezők alapján számolja ezt a pontszámot, és megjelöli, melyik tényezők igényelnek különös figyelmet. Nekem például az elmúlt néhány napban a szívfrekvencia-variabilitásomra kellett volna odafigyelnem, ami az alvás közbeni szívverések között eltelt idő eltérését mutatja. Ez azt jelzi, hogy a szív miként képes a belső és a külső környezet megváltozott terheléseire a szívveréstől szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni, vagyis hogy milyen az általános állapotunk a sok stressz közepette.
A Ring automatikusan követi a sétát, a futást és a biciklizést – ami hasznos lehetne, ha a lépésszámláló nem lenne ilyen pontatlan. Más edzések közben viszont zavar is az eszköz, én súlyemelés és húzódzkodás közben éreztem, hogy inkább zavaró, mint hasznos, ráadásul a ritka pulzusmérés miatt az ilyen edzéseket kevésbé pontosan tudja monitorozni. Ezen felül végig azon izgultam, hogy mikor fog megkarcolódni, kényelmetlen is volt, szóval elég gyakran eljött az a pont edzés közben, amikor úgy döntöttem, hogy leveszem. Karcot két hét alatt így nem sikerült összeszednie, de ehhez hozzátartozik, hogy a matt titán-ezüst verzió volt nálam, és nem vagyok biztos benne, hogy a fényes arany is ennyire megengedő lett volna.
Ahhoz, hogy a gyűrű minden funkcióját ki lehessen használni, Samsung telefon kell, más készülékekkel ugyanis nem működik a szelfimód, vagyis az, hogy a két ujjbegy összeérintésével fényképet tudjunk csinálni a telefonunkkal. Ez persze nem elengedhetetlen funkció, de tök hasznos, és ad egy pluszt a gyűrűhöz, ha az ember a Samsung ökoszisztéma részeként használja. Alapból így is ajánlja a Samsung a gyűrűt: igazán csak akkor lehet kihasználni, ha a cég mesterséges intelligenciáját használó telefonjaival, esetleg Samsung okosórával együtt hordja valaki. Erről nem tudok nyilatkozni, én egy Redmivel használtam, de az elemzések így is hasznosak voltak, és a gyűrűkeresés is működött.
Akkor tehát kinek lehet hasznos a Galaxy Ring? Két hét használat után azt mondom, kevésbé azoknak, akik nem akarnak éjszaka/zuhany alatt/folyamatosan okosórát hordani; inkább azoknak, akiknek nem tetszenek az órák, de szeretnék nagyjából monitorozni az egészségüket, tippeket kapni arról, hogyan javíthatnának a napi rutinjukon ennek érdekében, és nem zavarja őket, hogy nem kapnak mindenről teljesen egzakt adatokat. Az az ideális, ha az ember Samsung órával használja együtt, a Health app ugyanis egyszerre veszi figyelembe mindkét okoseszköz adatait, így sokkal pontosabb képet ad az egészségügyi helyzetéről, és a lépésszámlálással és az edzéskövetéssel kapcsolatos bakik is megoldódnak. Cserébe nem kell egy nagy órával a csuklónkon aludni, hiszen az alvás- és pulzuskövetésre a gyűrű is rendben van.
Az okosórákat ez az eszköz nem fogja kiváltani, de talán nem is az a célja. Mindenesetre azoknak, akik komolyabban veszik a sportot és az egészségkövetést, önmagában édeskevés, amit nyújtani tud, ráadásul drágábban is, mint egy belépő áras okosóra. Persze az okosgyűrűk egyelőre bevezető szakaszban vannak, és évek múltán lesznek ezek még sokkal hasznosabbak is – addig viszont az, aki komolyabban szeretné ellenőrizni, mennyire él egészségesen, vegyen inkább egy okosórát magának.
