A magyarok krónikusan fogékonyak a téves és torzított információkra – ez az egyik fő megállapítása annak a kutatásnak, amely közép-európai országokban vizsgálta, hol mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre, a dezinformációra (azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra) és a tényrelativizmusra.

A felmérés kérdőívét a hamis és félrevezető információk elleni küzdelemre alakult hazai együttműködés, a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) dolgozta ki cseh–lengyel–szlovák partnerével, a CEDMO-val. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában kérdezték le a teljes kérdőívet, Bulgáriában pedig ottani partnerükkel egy részét, mind a négy országban reprezentatív mintán. Az álhírek, dezinformáció mellett az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az Európai Unió biztonságpolitikai helyzetéről, geopolitikáról is kérdezték az embereket. A magyarországi adatokat tavaly május 24. és június 2. között vették fel.

Az összehasonlító kutatás szerint a csehek és a szlovákok ellenállóbbak a dezinformációval szemben, míg a másik végponton a magyarok állnak, akik nagyon is fogékonyak rá. Egy másik fontos állítás, hogy a tévhitek egymást erősítik: akik hisznek a dezinformációban, hajlamosak jobban hinni az összeesküvés-elméletekben is, és fordítva. Általános tapasztalat volt, hogy mind a négy országban riasztó szintet ért el a tényekkel és az objektív valósággal szembeni kétely. Magyarországon és Bulgáriában pedig széles azoknak a köre, akik egy külső hatalom választási beavatkozásától tartanak.

Magyarországon a válaszadók 72 százaléka értett egyet azzal teljes mértékben, hogy vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagymértékben befolyásolják a politikai döntéseket. Bulgáriában ez az arány 63 százalék volt, míg a cseheknél és a szlovákoknál nem érte el az ötven százalékot:

A magyarok többsége, 57 százaléka azzal is teljes mértékben egyetértett, hogy az európai őshonos lakosságot egy nagyszabású terv keretében cserélik le bevándorlókra. Eközben a cseheknél és a szlovákoknál a válaszadók harmada sem választotta ezt a lehetőséget, 42 és 40 százalékuk nem értett vele egyet:

Magyarországon külön rákérdeztek a muszlimokra. 60 százalék gondolta úgy, hogy lopakodva ránk akarják erőltetni a kultúrájukat, és olyan nagy eltérés pártpreferenciák alapján sem volt ebben a kérdésben. Az nem meglepő, hogy a Fidesznél volt a legmagasabb, 67 százalékos egyetértés, de a Tisza- és a DK-szavazók sem nagyon maradtak el, náluk 59 és 58 százaléknyian gondolták ugyanezt, a bevándorlóktól és a muszlimoktól való félelem az egész társadalmat áthatja:

A Covid-járvány közben kétségtelenül felerősödött a tudományos eredmények megkérdőjelezése, és ez a szkepticizmus azóta is kitart, legalábbis ezt erősítik „a gyógyszercégek titkolják előlünk a betegségek ellenszerét” felvetésre adott válaszok. Magyarországon és Bulgáriában a válaszadók 67 százaléka értett ezzel egyet, míg Csehországban és Szlovákiában csak 39 illetve 38 százalék gondolkodott így.

Magyarországon kiugróan magas támogatottságot kapott az a nézet, hogy Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen, 62 százalék értett együtt ezzel az állítással, Bulgáriában csak 44, míg a csehek és szlovákok körében ebben a kérdésben is a bizonytalanok és az egyet nem értők voltak többségben.

A kutatás megállapítása szerint Magyarország a tényrelativizmus bajnoka, ami a médiával szembeni kimagasló bizalmatlanságban gyökerezik: a többség inkább véleményként kezeli azt, amit a sajtóban tényként közölnek. Ebben a régió többi országa sem nagyon marad el tőlünk, az emberek több mint kétharmada mind a négy országban megkérdőjelezi a tényként feltüntetett információk hitelességét. A kétely és a pesszimizmus pedig jó táptalajt biztosít annak, hogy az emberek befogadják a dezinformációt és összeesküvés-elméleteket.

Elterjedt volt a megkérdezett magyarok körében az is, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokba külső hatalmak fognak beavatkozni (a mintavétel nem sokkal a választások előtt készült). A legvalószínűbbnek Amerikát (53 százalék) vagy Oroszországot (52 százalék) tartották, de sokan tartották valószínűnek Kína (47 százalék) beavatkozását is. A Fidesz szavazóinak több mint fele szerint lehetett arra számítani, hogy az Európai Bizottság beavatkozik majd a választásokba.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadók szerint az Európai Unió biztonságát milyen külső erők befolyásolhatják. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is a migrációt tartották a legfontosabbnak, de magas volt az Oroszország jelentette fenyegetés érzékelése is. A csehektől és szlovákoktól eltérően Magyarországon nagyon sokan, 76 százalék jelölte meg egyértelmű kihívásként a kínai befolyásszerzést, ezt az orosz agresszió lehetőségével azonos szinten érzékelték.

A kutatás Ukrajna-fáradtságot említ azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy az Európai Uniónak milyen álláspontot kell képviselnie az orosz–ukrán háborúban. A katonai támogatás lehetősége egyik országban sem érte el a 25 százalékos egyetértést, de a nem katonai jellegű támogatás mögé is csak 25–33 százalék állt be, és az Oroszországgal szembeni szankciós politika fokozását sem támogatnák ennél többen.

A csehek és szlovákok is szeretik mi és őkre osztani a társadalmat, legalábbis a politikai szereplőket, de a legerősebben Magyarországon van jelen ez a gondolkodás. Nálunk 41 százaléknak egyértelműen fontos, hogy a társas környezete politikai nézetei megegyezzenek az övével, a kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak is fontos, hogy olyan véleménybuborék vegye őket körül, amelyik megegyezik a saját politikai nézeteikkel. 36 százaléknak volt már feszültsége családon belüli politikai kérdés miatt, és 38 százalék gondolja úgy, hogy a politika a jó és a gonosz harca.

A felmérés arra is kitért, hogyan értékelik a különböző országok egymást szociálisan, politikailag és gazdaságilag. A magyar és szlovák válaszolók 57 százaléka szerint Csehország jobban teljesít saját országuknál. Ezzel szemben a cseheknek mindössze 18, a szlovákoknak pedig 28 százaléka gondolja azt, hogy nálunk jobb a helyzet, mint nálunk:

A HDMO együttműködésben is részt vevő Political Capital egy évvel korábban hasonló témakörökben végzett már kutatást, annak is az volt eredménye, hogy a magyarok többsége megkérdőjelezi az objektív, ellenőrizhető tények létezését. Ez a bizonytalanság pedig összefügg azzal is, hogy ugyanazon jelenségre létezhetnek egymást logikailag kizáró „alternatív tények”.

Korábban írtunk arról is, hogy az álhírek, a dezinformáció és a propaganda terjedése nem kifejezetten a közösségi média hibája – az, aki egyébként nem fogékony az összeesküvés-elméletekre, nem is fog egy Facebook-poszttól megtérni, aki meg fogékony, az amúgy is megtalálja az ilyen tartalmakat. Probléma igazán akkor van, ha azok kezdik el terjeszteni a dezinformációt, akiknek hatalmuk és pénzük van rá, és ezeknek a hiedelmeknek megfelelően is kezdenek el cselekedni.