A Trump kegyeit kereső techvezérek szabadabb internetet ígérnek, de ezzel elszabadulhat a gyűlölet

Donald Trump győzelme, sőt, igazából elsöprő győzelme sokakat meglepett. De nem a techóriások vezetőit, akik közül volt, aki már a választás előtt egyértelműen beállt Trump mögé, míg a többiek a háttérben kezdtek el dolgozni a jobb viszonyon, hogy felkészüljenek egy esetleges republikánus győzelemre. Mark Zuckerberg nagy változásokat jelentette be a Metánál, Jeff Bezos is hangnemet váltott, és több milliárdos techguru is milliós adománnyal támogatta meg Trump beiktatását. És akkor még Elon Muskról nem is beszéltünk.

Bár nemrég még kínosnak tartotta Trumpot, Musk a novemberi választás előtt nem sokkal egyértelműen beállt Trump mögé, és ezt nem csak képletesen kell érteni: gyakorlatilag odaköltözött hozzá a Mar-a-Lagó-i rezidenciájára, minden eseményen együtt jelentek meg, és Trump tanácsadói szerepet is ajánlott Musknak, amit ő tagadott, augusztusban viszont már a milliárdos kért pozíciót a majdani kabinetben.

A Tesla- és SpaceX-vezér, illetve X-tulajdonos Musk 27,6 milliárd forintnyi dollárral szállt be Trump kampányába, 32 millió megjelenést hozott neki az X-en a saját pénzéből vett hirdetésekkel, kétmilliárdos nézettségű álhíreket terjesztett az elnökválasztásról, és a kampányok párton kívüli finanszírozását lehetővé tevő akciócsoportjával, az America PAC-kel is sokat tett Trump sikeréért. Feltűnt a kampányeseményein is, szeptemberben pedig kiderült, hogy ő felelhet a kormányzati hatékonyságért, ha az exelnököt újra megválasztják. Trump végül valóban győzött, amire meg is ugrott a tíz leggazdagabb milliárdos vagyona.

Az, hogy Elon Musk Donald Trumpot támogatta 2024-ben, nem volt kifejezetten váratlan fordulat, hiszen már évekkel ezelőtt elindult a jobbra tartó útja. Ahogy a Twitter megvásárlása idején született portrénkban írtuk róla, a jobboldali véleményvezérek már akkor magukhoz ölelték, amikor centristább nézeteket vallott. Ma viszont centristának már egyáltalán nem nevezhető, sőt, egyértelműen a jobboldalon népszerű témákban szeret megszólalni, és a szélsőjobboldali német AfD mögé is beállt (amiért választási manipulációval vádolják). Még Gyurcsány Ferenc is hosszan írt arról, hogy szerinte Musk az új rossz megtestesítője, mert a világ leggazdagabb embereként megpróbálja felvásárolni országok kormányait.

Musknak bejött a pártválasztás, elképesztően népszerű a MAGAverzumban, és meg is kapta a pozíciót, amire vágyott. Na de mi a helyzet a többiekkel?

Zukerberg régóta küzd a republikánusok kegyeiért

Donald Trump nem igazán szerette Mark Zuckerberget, a Meta vezetőjét. A 2016-os elnökválasztás után az akkor még csak Facebook néven futó cég Washington kereszttüzébe került, és Zuckerbergnek gyakorlatilag naponta a szenátus előtt kellett magyaráznia, hogy hogyan engedte, hogy a közösségi oldala az álhírek, összeesküvés-elméletek és hazugságok melegágya legyen.

Akkor egy bejegyzésben azt írta, hogy komolyan veszik az álhíreket, úgyhogy bevezetnek néhány újítást, hogy hatékonyabban küzdjenek ellenük. Ennek az egyik eleme az volt, hogy elkezdtek együtt dolgozni megbízható tényellenőrökkel és újságírókkal, valamint létrehozták a CrowdTangle-t, amivel kutatók, újságírók és tényellenőrök hatékonyan tudták figyelni, mi is népszerű a platformon, mit érdemes ellenőrizni.

Az egyéneket és a közösségeket ért online támadások – amik esetenként az offline életbe is átcsaptak –, illetve a szisztematikus dezinformáció miatti moderáció követelménye szembemegy a közösségi oldalak legerősebb interakció-növelő motívumával, amit több tanulmány úgy azonosított: identitásalapú morális felháborodás. Azaz a Facebooknak az igazi aranybányát a migránsok rémtettein, a woke ideológia vadhajtásain hüledező posztok jelentették, és a cég adta is az ilyen tartalmak alá a lovat algoritmust, üzletileg pedig nem érte meg az ilyen tartalmakat irtani.

Több baljós előjel – például a Gamergate – után a bili 2016-ban borult ki, amikor a brexitről szóló népszavazás sikeréhez és Donald Trump választási győzelméhez komoly segítséget nyújthattak a mindenféle kontroll vagy legalább figyelmeztetés nélkül terjedő/terjeszthető álhírek. Ebben a trendben egyébként nemcsak a Facebook, hanem a YouTube is ludas volt, azonban a Google videómegosztója és annak 2023 elején leköszönő vezetője, Susan Wojcicki valamiért kevésbé került a kritikák célkeresztjébe.

A platformok álhíreket és gyűlöletkeltő tartalmakat visszanyeső törekvései 2016-ban gyorsan politikai ellenállásba ütköztek, elsősorban a Republikánus Párt részéről.

A Facebook – ahogy az egy nagyvállalattól elvárható – mindkét nagy amerikai párttal igyekezett jó viszonyt ápolni. A Republikánus Pártnál lobbizásért George W. Bush egykori kabinetfőnök-helyettese, Joel Kaplan volt a felelős, aki 2011-től kezdve dolgozott a Facebooknál. Kaplan azonban nemcsak a Facebook érdekeiért lobbizott a republikánus politikusoknál, hanem fordítva is: elévülhetetlen szerepe volt az olyan szélsőjobboldali oldalak elérésének garantálásában, mint a Daily Caller vagy a Breitbart News, és megtorpedózta a gyűlöletkeltő tartalmak és álhírek 2017-ben bevezetett lecsavarását is.

Kaplan az álhíreknek való kitettség csökkentése és a politikai polarizációt mérséklő (azaz a Facebook-buborékokat oldó) lépéseket rendre arra az érvre hivatkozva vétózta meg, hogy ezek politikailag elfogult lépések, mivel „cenzúrázzák” és aránytalanul elnyomják a jobboldali lapokat. Az aránytalansághoz és a jobboldali hangok elnyomásához fontos adalék, hogy egy kutatás megállapította: valóban több jobboldali tartalmat moderál a Meta, de azért, mert a jobboldaliak több álhírt és valótlanságot terjesztenek.

A republikánusok Kaplan által képviselt lobbiereje abból fakadt, hogy a Meta rettegett attól, hogy a 2016 és 2018 között a kongresszus mindkét házában többséggel bíró republikánusok elrendelik a cégcsoport feldarabolását, ezért igyekezett kerülni a konfrontációt. (Azt, hogy ez nem is volt olyan irracionális aggodalom, mutatja, hogy most épp a Google feldarabolása van terítéken.)

E jó viszony kiépítése azonban nem sikerült tökéletesen, ugyanis Trump egy évtizedeken keresztül sokszor kritizálta Zuckerberget, például azért, mert a Facebook két évre letiltotta a fiókját, miután arra jutottak, hogy az akkor még volt elnöknek komoly szerepe volt a Capitolium 2021. január 6-i ostromában; és úgy általában azért, mert szerinte a Meta cenzúrázza a neki kedves hangokat, tartalmakat. Még börtönnel is megfenyegette, így talán nem annyira meglepő, hogy Zuckerberg most kanosszát jár.

Fact-check: Off – Szólásszabadság: On

Zuckerberg a héten bejelentette, hogy csavarnak egyet a Facebook moderálási stratégiáján, hogy visszatérjenek a gyökerekhez, a szabad szóhoz. Például megszüntetik a tényellenőrzős programjukat (amiről teljesen más kép él benne, mint a tényellenőrző partnereiben, akiknek lehetőségük sem volt cenzúrázni), és most már simán lehet például tárgyként vagy tulajdonként hivatkozni a nőkre a közösségi oldalon, de a meleg- vagy a migránsgyalázó tartalmak is nagyobb teret kaphatnak. A bejelentés lényege, hogy letekerik a moderációs aktivitásukat. A döntés nem sokkal azután született meg, hogy együtt vacsorázott a leendő elnökkel, akinek a beiktatását egymillió dollárral támogatta. Trump meg is jegyezte, hogy szerinte valószínűleg az ő nyomására változtat a Meta a moderációs elvein. Zuckerberg pénteken a hangos Trump-támogató Joe Rogan podcastjának vendége volt, ahol arról panaszkodott, hogy a Biden-kormány nyomására kellett cenzúrázniuk – rendre összemosva a cenzúrát azzal, hogy a kormány a téves egészségügyi információkat és álhíreket terjesztő bejegyzések moderálására ösztönözte a Metát.

Nem tudni pontosan, hogy csak arról van-e szó, hogy mint minden techcég vezetője, úgy Zuckerberg is azért próbál javítani a viszonyon, hogy jóban legyen az új vezetéssel, vagy arról, hogy valójában mindig is így gondolkodott. Míg Musk napi tíz–száz posztban osztja meg a politikával kapcsolatos gondolatait, Zuckerberg nem nagyon szokott erről nyilatkozni. Sőt, az elmúlt időszakban épp imázsfrissítésen esett át, most ő a laza, cool, rappelő–szörfölő–UFC-mániás túlélőbunker-birtokos milliárdos szótári illusztrációja. Ettől függetlenül barátai szerint – nem meglepő módon – alapvetően libertárius, szabadpiac- és szólásszabadság-párti nézeteket vall.

Ha belegondolunk, az új irányelveket látva a Facebook valóban visszatér a gyökerekhez: a közösségi platformhoz, ami egy olyan oldalból indult, amin egyetemista lányokat lehetett pontozni; ami a vádak szerint hozzájárult a mianmari népirtáshoz; amiről a Meta pontosan tudja, hogy a netes zaklatás, bullying melegágya; ahogy azt is, hogy a tinik egyharmadának testképzavara van miatta.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a változtatások bejelentése előtt nem sokkal Nick Clegg, a globális ügyekért felelős igazgatója lemondott a pozíciójáról, amit Kaplan kapott meg. Emiatt valószínűleg máshogy kezeli majd a globális ügyeket, mint az egykori balközép brit munkáspárti miniszterelnök-helyettes Clegg, ami abból is látszik, hogy Kaplan a változásokat a Fox műsorában magyarázta el a Trump-szavazók jelentős részének. Bár Kaplan már 2011 óta a cégnél van, ezért sok Trump-támogató nem hisz abban, hogy Clegg távozása és az új irányelvek valós változást indikálnának.

Hasonló lépés a Trumppal jó viszonyt ápoló Dana White UFC-főnök kinevezése az a Meta igazgatótanácsába, de Zuckerberg és a Meta politikai szélkakassága, ahogy bemutattuk, már korábban is tetten érhető volt – ahogy ez talán nem túl meglepő egy profitorientált cégtől és milliárdos vezetőjétől.

Nincs támogatás vagy karikatúra, de Melania-film van

Január elején felmondott a Washington Post egyik, Pulitzer-díjas karikaturistája. Arról, hogy pontosan miért, két iskola áll szemben egymással: Ann Telnaes szerint a szerkesztő azért dobta vissza egy karikatúráját, mert azon Jeff Bezos egy zsák pénzzel a kezében térdel Trump előtt. A szerkesztő szerint azonban az időzítéssel volt probléma, és nem azzal, hogy a képen az újság tulajdonosa térdel az Egyesült Államok következő elnöke előtt.

Nem ez volt az első eset mostanában, hogy a Posttal szemben politikai alapú kritika merült volna fel. Az USA-ban évtizedek óta nagy hagyománya van annak, hogy a nagyobb újságok beállnak egyik vagy másik elnökjelölt mögé. A 2024-es választás előtt azonban Jeff Bezos megtiltotta a lapnak, hogy szerkesztőségi nyilatkozatban támogassák Kamala Harrist. 200 ezren mondták le emiatt az előfizetésüket. A milliárdos ezt azzal magyarázta, hogy szerinte javít a lap hitelességén, ha egyik jelölt mögé se áll be.

Eddig nem volt felhőtlen a viszony Trump és Bezos között, de az elnökválasztás óta úgy tűnik, Trump már nem haragszik a milliárdosra úgy, mint korábban, amikor sokszor kritizálta a Postot a róla szóló cikkek miatt, illetve a szintén a Bezos-birodalomhoz tartozó Amazont azért, mert szerinte a techóriás nem fizetett elég adót.

Most Bezos is egymillió dollárral támogatja a beiktatási ceremóniát, és decemberben már azt mondta, hogy abban bízik, hogy a Trump-elnökség lazuló szabályozással jár majd, úgyhogy optimistán várja a második Trump-kormányt. Emellett az Amazon január elején bejelentette, hogy dokumentumfilmet készítenek Melania Trumpról, az ehhez szükséges jogokért 40 millió dollárt fizettek.

A Meta és az Amazon mellett a Google is befektet megtámogatja 1 millió dollárral a beiktatást, ami több mint a háromszorosa annak, amennyit 2017-ben adtak. Emellett az egészet élőben közvetítik a YouTube-on (akárcsak az Amazon a Prime Videón) és a kereső főoldalán. Szeptemberben Trump azt írta, hogy ha nyer, akkor a legmagasabb szinteken indít büntetőeljárást a Google ellen, mert szerinte direkt csak a neki kellemetlen sztorikat mutatták a netezőknek.

Az Uber szintén egymilliót ad a ceremóniára, és Sam Altman OpenAI- és Dara Khosrowshahi Uber-vezérigazgató magánadományként fejenként ugyanennyit küldött a szervezőknek. De így tett még a Ford, a GM és a Toyota is, és sok techvezér (Zuckerberghez hasonlóan) gratulált az elnökválasztási eredményhez, és Mar-a-Lagóba látogatott, hogy személyesen is egyeztessen Trumppal. Sundar Pichai Alphabet- és Google-vezérigazgató is így tett, ami nem meglepő, mert az igazságügyi minisztérium épp azt akarja elérni, hogy a Google eladja a Chrome böngészőt.

Tehát a techvezérek egyrészt békejobbot próbálnak nyújtani, másrészt abban bíznak, hogy a lazuló szabályozások miatt négy bőséges év elé néznek, és talán még a folyamatban lévő és belengetett trösztellenes intézkedések is elcsitulnak. És ehhez nem kell más, mint a kiegyezés, a ceremóniatámogatás és mondjuk az esélyegyenlőségi programok beszüntetése, amiben Trump megválasztása óta a Meta és az Amazon is követte más nagy cégek példáját.

Na de mi a helyzet a felhasználókkal? Bár előfordul, hogy a szabályozások visszafelé sülnek el, sok valójában azért van ott, hogy az embereket védje. Az amerikai szakszervezetek helyzete egyre nehezebb lesz, a trösztellenes kezdeményezések elhalnak. Ha az X-re átkeresztelt Twitter a Facebook új verziójának tervrajza, akkor egy erős jobbra tolódásra számíthatunk a világ legnagyobb közösségi oldalán, és a kis tényellenőrzős megjegyzések nélkül még nehezebb lesz eligazodni az álhírek és a netes csalások tengerében. Arra pedig végképp nem érdemes számítani, hogy a képernyőkből folyamatosan az emberek arcába ömlő gyűlöletcunami bármennyit is enyhülne a muski értelemben vett szólásszabadság előretörésével.