Ami a Google-lel történhet, arra évtizedek óta nem volt példa az Egyesült Államokban

Az amerikai igazságügyi minisztérium javaslatára feldarabolhatják a Google-t – járta be a sajtót a héten a hír. Durván hangzik, de mit jelent igazából ez az intézkedés, és miért van rá szükség a még éppen regnáló Biden-kormányzat szerint? Gyorstalpalónkban körüljárjuk a legfontosabb kérdéseket.

Mi a gond a Google-lel?

A közgazdasági elméletek szerint a jól működő piac versengő, ehhez pedig az kell, hogy minél több, egymással a fogyasztók kegyeiért versenyző szereplő legyen rajta. A valóságban ehhez képest gyakoriak az olyan helyzetek a gazdaságban, amikor oligopóliumok, monopóliumok alakulnak ki, vagyis egy-egy ágazatban csak néhány vagy akár egyetlen nagy cég ural mindent. Neki aztán már nem nagyon kell kitennie magáért, hogy őt válasszák a vásárlók. Így visszaélhet az erőfölényével, például nyújthat drágán rossz szolgáltatást, és ezért nem fog érdemi büntetésben részesülni a fogyasztók részéről, akiknek nincs más választásuk. Az oligo- és monopóliumok léte ezen felül az innovációt is veszélyezteti, mert korlátozott vagy nem létező versenykörülmények között a cégek kevésbé vannak rászorítva arra, hogy egy csomó pénzért fejlesszenek.

A Google (illetve anyavállalata, az Alphabet) rémisztően nagy piaci befolyással rendelkezik sok, mára nélkülözhetetlenné vált, emberek milliárdjai által használt technológia terén. A cég keresőmotorját és böngészőjét használják a legtöbben a világon, az övé az okostelefonok több mint hetven százalékán futó Android operációs rendszer, és még sorolhatnánk. Az amerikai kormány arra jutott, hogy ennek ebben a formában ideje véget vetni.

Mi történt konkrétan?

Az amerikai politikában régóta téma, hogy trösztellenes lépésekkel fel kéne darabolni az Alphabetet vagy legalábbis a cég Google-ökoszisztémáért felelős részét, mert túlzott befolyásra tett szert a keresőpiacon. A Google ellen 2020-ban, még az előző Trump-adminisztráció alatt indított pert az amerikai Igazságügyi Minisztérium. A beadványban azt állították, hogy a vállalat jogellenes erőfölénnyel rendelkezik az online keresésben. Az esetet főként a Google és a Safari böngészőt fejlesztő Apple, illetve a Firefoxot fejlesztő Mozilla közötti, dollármilliárdos értékű szerződésekre alapozták. Ez a jogi eljárás ért véget idén augusztusban egy történelmi jelentőségűként keretezett ítélettel, amely szerint a Google megsértette a szövetségi trösztellenes szabályokat, hogy fenntartsa monopolhelyzetét az online keresők piacán. Az ítélet nyomán az elmúlt évtizedek legnagyobb horderejű trösztellenes akciója jöhet az Egyesült Államokban.

Miért, voltak már ilyen esetek?

Nagyon is, bár nem mostanában. A huszadik században az USA kormánya többször is keményen nekiment a monopol, oligopol piacoknak, nagy cégek által elzárva tartott szabadalmaknak, hogy biztosítsa a piaci verseny és a technológiai haladás feltételeit. Az egyik legrégebbi, közismert ügy a 1911-ben felszámolt Standard Oil-monopólium az olajpiacon. De az ellen is fellépett az amerikai állam, amikor a J. P. Morgan Thomas Edison, George Westinghouse és Nikola Tesla szabadalmaival teljes érintett iparágakat kontrollált.

Még a huszadik század második felében is voltak nagy hatású trösztellenes fellépések: az 1950-es években az AT&T telekommunikációs cég monopol pozícióját bontotta meg az USA (a céget később fel is darabolták), az 1960-70-es években az IBM hardver- és szoftverszabadalmait választották szét. A korábbi ügyek egyikéből maga a Google profitált nagyot: 1990-ben a Microsoft elleni versenyjogi per bírósági ítélete tette később lehetővé a cégnek a keresőfejlesztést. Az utóbbi évtizedekben azonban azzal párhuzamosan, hogy az egész világon, de főleg az Egyesült Államokban masszív deregulációs hullám következett (vagyis egyre csak lazítottak a szabályokon, amelyek a cégeket korlátozták), alábbhagyott a lendület. El is szaporodtak a kevés cég által teljesen leuralt piacok, ami a techszektorban különösen látványos. Az utolsó jelentős trösztellenes jogi ügy a Microsoft feldarabolásáért zajlott az Internet Explorer egyeduralma miatt a windowsos böngészők piacán, de végül egy megállapodással ért véget 2001-ben.

Akkor most az Alphabetet is fel fogják darabolni, mint a Standard Oilt?

Ez azért nem megy ilyen egyszerűen, és nem is a teljes céget érinti a most kilátásba helyezett intézkedés. Mindenesetre ha a bíróság jóváhagyja a szándékot, az Igazságügyi Minisztérium elkezdhet lépéseket tenni abba az irányba, hogy a cég ne uraljon monopóliumként különféle technológiai piacokat. A kormány szerint a helyzetet úgy lehet csak orvosolni, ha a soron következő intézkedések nemcsak biztosítják, hogy a Google a jelenben ne tudja leuralni a keresőpiacot, hanem azt is, hogy erre a jövőben se legyen lehetősége.

Ennek keretében azt kérik az ügyben eljáró szövetségi bírótól, hogy kényszerítse a Google-t a Chrome böngésző eladására egy, „a felperesek által saját belátásuk szerint jóváhagyott vevőnek, a bíróság és a felperesek által jóváhagyott feltételek mentén”.

Miért pont a böngésző eladását kéri az amerikai kormány?

A Google Chrome sok felhasználó számára – ahogy az Igazságügyi Minisztérium fogalmaz – „az internet kapuja”. Érvelésük szerint ha ezt eladnák egy másik cégnek, az már önmagában véget vetne a Google kizárólagos ellenőrzésének a kritikus hozzáférési pont felett, és megnyitná a kaput azelőtt, hogy rivális keresőmotorokat is lehessen használni a Chrome-ban.

Csak a Chrome-tól kell megválnia a Google-nek, ha átmegy a bírón a minisztérium javaslata?

Az Igazságügyi Minisztérium igazából ennél többet szeretne. Például azt, hogy az Androidtól is váljon meg a cég, ami szerintük szintén segítené a verseny helyreállítását a mobil operációs rendszerek piacán. Ezt ugyanakkor már eleve úgy dobták be, hogy tudják: egy ilyen lépés jelentős ellenérzést váltana ki a Google-ből és a többi piaci szereplőből. Így a beadványba végül az került, hogy a többi javasolt jogorvoslatnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy „tompítsa a Google képességét arra, hogy az Android ökoszisztéma feletti ellenőrzését általános keresőszolgáltatásainak előnyben részesítésére használja fel”. Ilyen tompítás lehet például, ha a cég bizonyos viselkedése esetén a hatóságok közbelépnek. Hozzátették azonban, hogy ha végül nem sikerül elérni a kívánt hatást, akkor a bíróság kérheti, hogy mégis válasszák le a cégről az Androidot.

A minisztérium azt is szorgalmazza, hogy a bíró tiltsa meg a Google-nek, hogy más szereplőknek fizessen a riválisai kizárásáért (például azért, hogy az ő keresőmotorját használja a böngészőjük, mint az Apple Safarija esetében), ez ugyanis rombolja a versenyt. Kérik még, hogy a bíróság tiltsa meg, hogy a vállalat a saját keresőjét felhasználva előnyben részesítse egyéb platformjait, például a Youtube-ot, odaterelve a felhasználókat.

Mit szól mindehhez a Google?

Nem örülnek. Egy csütörtöki blogbejegyzésben Kent Walker, a cég globális ügyekért felelős elnöke és jogi vezetője az Igazságügyi Minisztérium javaslatát hatáskörön túlterjeszkedőnek nevezte, és azt írta: az „kritikus időszakban érintené az adatvédelemre és a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokat”. Walker szerint a következmények messze túlmutatnának önmagukon, a Google számos más, a keresőn és a böngészőn túli termékét is negatívan érintve. „Az Igazságügyi Minisztérium megközelítésének eredménye példátlan kormányzati túlkapás lehet, amely ártana az amerikai fogyasztóknak, fejlesztőknek és kisvállalkozásoknak – és veszélyeztetné Amerika globális gazdasági és technológiai vezető szerepét éppen akkor, amikor erre a legnagyobb szükség lenne” – állítja Kent.

Mi következik most, és mikor adhatja el a Google a Chrome-ot?

Trumptól függetlenül sem lesz egyhamar konkrét lépés az ügyben. 2025 áprilisában jön majd a jogorvoslati szakasz a bíróságon, a bíró várhatóan jövő nyáron hoz döntést. Bármi is lesz ez, ha nem teljesen elutasító a minisztériumi javaslatokkal szemben (ami elég valószínű a korábbi, a monopólium tényét rögzítő ítéletből kiindulva), a Google valószínűleg fellebbezni fog, így a folyamat még évekig eltarthat. Ráadásul folyamatban van még egy, 2023-ban kezdődött trösztellenes jogi eljárás a Google ellen. Ezt szintén az amerikai kormány indította azért, mert szerintük mára az online hirdetéstechnológiai piacnak is aránytalanul nagy része a Google-é.

Most még Joe Biden vezeti az Egyesült Államokat, de hamarosan újra Donald Trump lesz az amerikai elnök. Milyen hatása lehet a váltásnak a Google-ügyre?

Az új Trump-kormányzat januári hivatalban lépésével új vezetése lesz az Igazságügyi Minisztériumnak is: a friss hírek szerint az elnök feltétlen híve és régi szövetségese, Pam Bondi lesz a legfőbb ügyész (aki Amerikában a minisztériumot vezeti). Az új kormánynak lehetősége lesz arra, hogy újragondolja a stratégiáját a Google ügyében, például elvihetik abba az irányba is a dolgot, hogy egyezséget kössenek a céggel, és lezárják az ügyet akár sokkal enyhébb feltételek teljesítésével, mint amikről most szó van.

Pam Bondi hithű trumpistaként valószínűleg az elnök akaratát fogja képviselni a Google-ügyben, azt viszont ezen a ponton nem egyszerű megmondani, mi lesz ez. Egyfelől a most fontos ponthoz érkezett jogi eljárást még a Trump-kormányzat indította, és a Trump körüli kör egyik fele (például Peter Thiel techmilliárdos) elvi alapon ellenzi a monopóliumokat. Az érme másik oldala viszont az, hogy a republikánus megválasztott elnök programjában piaci deregulációs elemek is szerepelnek, éppen ezek fejében tudott bezsebelni rengeteg kampánytámogatást a Szilícium-völgyből. Az ottani techszcéna jelentős része márpedig nem biztos, hogy erősebb állami beavatkozást szeretne a saját területén.

A Google az egész világon jelen van. Csak az Egyesült Államokat zavarja a cég monopolhelyzete különféle piacokon?

Közel sem. Az EU már az amerikai ügyek indulása előtt is foglalkozott azzal, hogy túl sok területet uralnak az Alphabet (és a többi techóriás) termékei. Az unió számos különböző ügyben vizsgálta már a Google versenytorzító hatását. Ezeket most nem szálazzuk szét, de annyit rögzíthetünk, hogy több milliárd eurónyi bírságot már kiszabtak a cégre. Igaz, épp nemrég derült ki, hogy ezek közül nem kell mindent befizetni, mert a Google sikerrel fellebbezett például egy 1,5 milliárd eurós büntetés ellen. Az EU versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager mindenesetre úgy gondolja, ha a jelenleg is zajló vizsgálatok során bebizonyosodnak a Bizottság aggályai, az egyetlen járható út a Google hirdetési üzletágának feldarabolása lehet. Az unió és a techóriások küzdelme tavaly kapcsolt új fokozatba, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

(Felhasznált források: Axios, CNBC, AP)