Az Európai Unió továbbra is keményen fellép az amerikai techcégekkel szemben, a sorozatos vizsgálatok és bírságok miatt már amerikai politikusok is felemelték a szavukat, de további uniós szabályozások is készülnek a digitális piac megregulázására. Az EU-nak eközben továbbra is egyensúlyoznia kell a transzatlanti összefogás és a saját techcégei megerősítése között. Az európai startupok már éledeznek, de az uniós piacot továbbra is az amerikai vállalatok dominálják.
Az elmúlt hetekben záporoznak az uniós bírságok és eljárások az Egyesült Államok techcégeire. Jellemzően vagy versenyjogi, vagy adatvédelmi szabályokban botlanak el.
Szerdán 390 millió eurós (155 milliárd forint) uniós bírságot kapott a Meta az Európai Unió Adatvédelmi Felügyelőségétől. A hatóság eltiltotta a Facebookot és az Instagramot is birtokló céget attól, hogy a felhasználók kifejezett beleegyezése nélkül futtasson személyes adatokon alapuló hirdetéseket. (Az Euractiv szerint jövő héten a WhatsApp is hasonló döntésre számíthat.) Decemberben a Meta egy új vizsgálatot is kapott a nyakába, mert az Európai Bizottság szerint a Facebook Marketplace-nél visszaél az erőfölényével és illegális hátrányba hozza a versenytársait.
A héten a francia adatvédelmi hatóság 8 millió euróra (3,2 milliárd forint) büntette az Apple-t. A cég a telefonjai operációs rendszerének egy korábbi verziójánál nem kérte a felhasználók beleegyezését személyes adatok gyűjtéséhez, amelyeket reklámokhoz használt. Azóta az új verziókban javította a hibát.
Az Amazon december végén egyezett meg az EU-val, hogy elsimítson két versenyjogi vizsgálatot. A cég az online piaca miatt került célkeresztbe, a független hirdetők nem nyilvános adatainak felhasználásánál és a kiemelt ajánlatok kiválasztásánál kellett engedményeket tennie.
Leginkább azonban a Twitter miatt indult be az uniós vita a nagy techcégek megregulázásáról, miután Elon Musk megvásárolta a vállalatot. „A madár kiszabadult” – üzente a libertárius milliárdos nem sokkal a felvásárlás után.
„Európában a madár a mi szabályaink szerint fog repülni”
– válaszolta Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa.
Elon Musk egyre-másra jelentette be az ötleteket arra, hogyan tenné jövedelmezővé az oldalt, de a tervei egy része, például a külső hivatkozások letiltása, uniós jogot sérthet. Az Európai Parlament Strasbourgban beszélgetne el róla, mit akar az üzletember a nyugati politikusok kedvelt hírmegosztó felületével, Sven Giegold német államtitkár, volt EP-képviselő pedig levélben panaszkodott az Európai Bizottságnál a Twitter „önkényes viselkedése” miatt.
Musk épp egy szabályozási hullámba csapódott bele
A német politikus többek között azt kérte, hogy a Twittert nyilvánítsák a digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) szerint „kapuőrnek”. Az EU a 2022. november óta hatályos, idén májustól alkalmazandó rendelettel biztosítaná a tisztességes versenyt a digitális cégek között. A nagy bevételű és sok felhasználót kiszolgáló kapuőrökre szigorú kötelezettségeket ró, hogy ne élhessenek vissza az erőfölényükkel, például ne reklámozzák túl a saját termékeiket, ne telepítsenek előre bizonyos alkalmazásokat az eszközeiken és ne csak a saját fizetési megoldásaikat tegyék elérhetővé. A szabálytalankodók a bevételeik tíz, visszaesőként akár húsz százalékának is búcsút mondhatnak.
Az Európai Bizottság eddig is előszeretettel indított versenyjogi eljárásokat a túlnyomórészt egyesült államokbeli techóriások ellen hasonló indokokkal, mint amelyeket az új jogszabály meghatároz, de ezeket gyakran az EU bíróságán is meg kell védenie, mint 2021. szeptemberben a Google ellen (sikeresen) egy 4,1 milliárd eurós ügyben.
A DMA mellett szintén tavaly fogadták el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt. Ez a „közvetítőkről” szól, egy gyűjtőfogalom alá terelve a közösségi oldalakat, keresőket és online piactereket. A jogszabály célja, hogy a felhasználók alapvető jogait védje: ami jogellenes offline, online is legyen az. A kötelezettségek arányosak az érintett szolgáltatások jellegével, és a felhasználók számához igazodnak. A vétségekért akár a világszintű bevételek hat százalékát kitevő büntetés vagy a szolgáltatás felfüggesztése is járhat. A jogszabály kimondja a média szabadságát is, ahogy arra Věra Jourová alapjogokért felelős bizottsági alelnök figyelmeztette Elon Muskot, miután ideiglenesen letiltott újságírókat a Twitterről.
Az Európai Bizottság hamarosan egy „sötét mintákat”, azaz félrevezető, manipulatív reklámtechnikákat tiltó javaslattal is előáll – jelentette be decemberben Didier Reynders igazságügyi biztos. Többek között az olyan trükkökkel számolnának le, mint amikor egy szolgáltatásra könnyű feliratkozni, de a leiratkozás szükségtelenül bonyolult, vagy amikor egyes oldalak állandóan a felhasználói feltételekről és a számítógépen általában marketingcéllal tárolt kis szöveges fájlokról, „sütikről” kérdezgetik a felhasználókat. (Épp most konzultál nyilvánosan az Európai Bizottság a digitális méltányosságról.)
Az EU az adatok védelméről már korábban hozott egy elég közismertté vált rendeletet, a 2018-tól alkalmazott GDPR-t, de azon is dolgozik, hogy szabályozza a hozzáférést az adatokhoz, és azok felhasználását.
Mindemellett az Európai Bizottság azt is vizsgálta, hogy a nagy techcégeknek be kelljen-e szállniuk a távközlési hálózatok fenntartási költségeibe.
Szaporodnak az EU unikornisai, de nem eléggé
Az Európai Unió szabályaira sokan felkapták a fejüket az Egyesült Államokban. Tavaly februárban mindkét nagy párt képviselői közül tiltakoztak az ellen, hogy a digitális piacokról szóló rendelet diszkriminálja a techcégeiket, és a washingtoni kormány is aggodalmaskodott. Eközben európai parlamenti képviselők vádjai szerint az amerikai techóriások az uniós átláthatósági és lobbiszabályok réseit kihasználva lobbiznak, és a gyanú szerint kamucégeken keresztül igyekeznek befolyásolni a döntéshozókat.
Miközben épp egy kereskedelmi háború határán billeg az Egyesült Államokkal, az EU a „stratégiai autonómia” jegyében próbál önállóbbá válni egy sor területen a védelempolitikától a digitális ügyekig. Utóbbinál nyomasztó az Egyesült Államok fölénye, de itt nemcsak az olyan nagyobb múltú óriásvállalatokra érdemes gondolni, mint, mondjuk, a Microsoft vagy az Apple, hanem azokra a startupokra is, amelyeket Amerika folyamatosan termel ki magából.
A hasonló uniós startupsikerekhez nem annyira a tudás, mint inkább a kockázati tőke és a vállalkozási kedv hiányzik, bár mintha az utóbbi néhány évben változni kezdene valami.
2020 uniós techtörténetét a német Wirecard lebukása határozta meg, de egy évvel később az európai „unikornisok”, azaz a tőzsdére lépés előtt legalább egymilliárd dollárra értékelt cégek növekedési üteme az egyesült államokbeliekének a duplájára gyorsult. A felkapaszkodó európai cégekre példa, hogy a Twitter átalakításának egyik legnagyobb nyertese a német Mastodon lett: a platformról „menekülő” elemzők, újságírók és programozók egy része is ide húzódott – igaz, egyelőre méretében és üzleti modelljében is távol áll attól, hogy valódi versenytársat jelentsen. Mindenesetre talán nem véletlenül vissza-visszatérő elem a digitális jogszabályokban, hogy a kisebb cégeket helyzetbe hozzák a piacot uraló – történetesen épp amerikai központú – nagyvállalatokkal szemben.
A sikereket csorbítja, hogy az európai unikornisok közé az EU-n kívüliek is beleszámítanak, országokra lebontva pedig első helyen az Egyesült Királyság áll. Az EU fejlődése a feltörekvő kínai és indiai cégekkel összehasonlítva sem tűnik túlságosan gyorsnak, ráadásul a pénz nagy része az Atlanti-óceán túlpartjáról érkezik, bár ez az összeg is először haladta meg a 100 milliárd eurót tavaly.
Stratégiai autonómia vagy transzatlanti összefogás?
Az uniós cégeket az EU–USA adatmegosztás körüli jogi bizonytalanság is helyzetbe hozhatja. A megállapodásnak – amely az uniós állampolgárok Amerikába továbbított adatainak nyújtana az eddigieknél erősebb védelmet – harmadszor kellett nekiugrani, miután az előző két változatot elkaszálta az EU bírósága. (Az egyezményről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)
A keleti versenytársak és Oroszország ukrajnai inváziója miatt mindenesetre egyre több területen fognak össze a nyugati országok. A transzatlanti viták rendezésére 2021-ben ült össze először az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács. Legutóbb tavaly decemberben találkoztak, és csúcstechnológiai együttműködésről döntöttek többek között a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek terén.
A transzatlanti egymásrautaltságot és az önálló uniós kilátásokat jól jellemzi, ami az európai felhőtervvel történt. A virtuális számítógépektől kezdve akár teljes szoftvereket is egyszerűen és rugalmasan, interneten keresztül nyújtó piacot három nagy amerikai cég – az Amazon, a Microsoft és a Google – uralja. Ugyan több vállalat is kapaszkodik fel, de nagyítóval kell köztük keresni az európaiakat a többségében egyesült államokbeli és kínai versenytársak között. Ha uniós felhőről van szó a hírekben, abban sincs mindig köszönet: 2021-ben leégett egy adatközpont az EU akkori legnagyobb szolgáltatójánál, ami több millió oldalnál okozott kimaradást.
A versenyt nehezíti, hogy a nagyok jobban ki tudják használni a méretgazdaságosságukat, de akár olyan trükkökkel is magukhoz láncolhatják az ügyfeleiket, mint hogy olcsóbban adnak egy egyedi adatbázisfajtát. Az ilyen ügyeskedés annyira jellemző, hogy angol nevet is kapott: „vendor lock-in”.
Az EU egyrészt az adatmegosztási jogszabályban biztosítaná, hogy könnyen lehessen egyik felhőről a másikra váltani, és „szuverenitási követelménnyel” is helyzetbe hozná az uniós szolgáltatókat. Másrészt már régóta szó van egy nagy, saját felhő létrehozásáról, de a Gaia-X névre keresztelt projektből 2021-ben amiatt szállt ki egy francia szolgáltató, mert szerinte az amerikai cégek érdekének megfelelően térítették el, a Politico pedig tucatnyi résztvevő beszámolója alapján kemény belharcokról írt.
Mindezek alapján 2023 arról is fog szólni az unióban, hogy az EU folytatja-e a szigorú jogi fellépést az amerikai techcégekkel szemben, és eközben sikerül-e megerősítenie a pozícióit a belső digitális piacán az egyszerre szövetségesként és versenytársként fellépő amerikai vállalatok dominanciájával szemben.