Instamennyország és kortárs művészeti múzeum a Hold utcában
2024. október 17. – 10:55
A Hold utcai piac helyén 2022-ben nyílt meg a Light Art Múzeum (LAM). Az egyedülálló intézmény különleges élményeket kínál mindenkinek, legyen a látogató fekete öves művészetrajongó, érdeklődő diák vagy pár jó fotóra vágyó laikus. Az aktuális kiállításról és a LAM-ról L. Laki László társalapító tulajdonost és Vida Szabolcs szakmai igazgatót kérdeztük.
Padlón fekvő, 360 fokos vetítésen flesselő család, fényjátékon merengő szerelmespár, meditatív állapotba került turista, videómunkán kuncogó fiatalok. Épp olyan vegyes a látogatók köre a Hold utcai piac tereiben, mint régen, amikor még zöldségért, gyümölcsért és húsért jöttek be az emberek. Utánajártunk, hogy most miért jönnek, mit keresnek itt.
Különleges élmény mindenkinek
Az biztos, hogy egy különleges élményért. De ki, milyen élményre számít – és mindenki azt kapja, amit várt? A Light Art Museum 2022-ben nyitott, viszonylag friss múzeum, és a látogatók egy részének ma még aligha egyértelmű, hogy mit talál a falak között. Nem véletlenül, hiszen a fényművészet, vagy kicsit tágabban az art science nehezen kiállítható, épp most kiteljesedő művészeti ág, így a LAM a világon azon kevés intézmények egyike, amely kifejezetten ezekre a munkákra koncentrál.
Ezért is lehet, hogy sokan azért jönnek, hogy egy jól fotózható látványossággal találkozzanak, míg másokat a művészeti érdeklődés vonz ide. Az érdekes az, hogy az itt kiállított munkák annyira hatnak, hogy mindenki többet kap, mint amiért betért. Az insta-kompatibilis képek mellé jár a sokáig vele maradó élmény és gondolkodni való a turistának, a kortárs művészet alapkérdéseinek boncolgatása mellé pedig társul a pszichedelikus utazás annak, akit az alkotók nevei hoztak ide.
White cube helyett black box – radikálisan új múzeumi koncepció
A LAM mögött álló szakmai csapat számára adottság, amit előnyükre fordítanak, hogy a hagyományos múzeumi koncepciót – miszerint a white cube (magyarul fehér kocka, a megszokott fehér kiállítótér) üres tereit majd az alkotások megtöltik – drasztikusan újra kellett gondolni. Itt a black boxokba (a piac sötét terei, fekete dobozai) installált alkotások komplex, minden érzékünkre ható élményt nyújtanak.
Az art science alkotások mindenki számára érdekesek, mert a 21. század embere épp erre a totális hatásra van felkészülve. Fény, hang, rezgés – ingergazdag, intenzíven kommunikáló művekkel találkozhatunk itt, legyen szó egyszerű eszközöket alkalmazó low tech művekről vagy high tech alkotásokról.
A Light Art Múzeum 2022-ben nyitott, mintegy 400 ezer látogatót fogadott eddig. Szeptember óta látogatható harmadik kiállításuk, a Phantom Vision – Az érzékelés mélyáramlatai címmel. Az alapító tulajdonos Laki László és Klinkó György, az intézményt Vida Szabolcs szakmai igazgató vezeti, vezető kurátor Bencsik Barnabás és Szalai Borbála.
A LAM kommunikációban is más, mint a többi kortárs kiállítótér, az adatalapú marketingre is jobban figyelnek, mint ahogy az a versenyszférában megszokott. Hisz piaci alapon működnek, nem támogatások és pályázatok segítik az itt folyó munkát, hanem a jegyeladásokból élnek.
A 2022-es megnyitás óta hisznek abban, hogy sikeresek lesznek, épp azért, mert hasonlóra még kevés példát lehet találni a világban. Immerzív, azaz totális bevonódást kínáló, élményalapú intézmények inkább csak szórakoztató, látványosságként értelmezhető céllal léteznek. A LAM magas művészeti igénnyel működik a kezdetektől, ahol az értő néző és a kortárs kiállításokat nem látogató ember is megtalálja a számítását, teljes élményt kap.
Világsztár alkotók és hazai tehetségek
A szakmai stáb munkájának és a folyamatos építkezésnek köszönhetően komoly, nemzetközi mércével mérve is top képzőművészek állítanak ki. Többek között Ólafur Eliasson, Brian Eno, Cerith Wyn Evans vagy Jon Rafman műveket csak nívós intézmény kaphat meg. Ezeknek a művészeknek és menedzsmentjüknek alapvető elvárás a magas szakmai színvonal, számukra nem feltétlenül a pénz az elsődleges, hanem a presztízs is fontos – többek között ez is biztosítja, hogy továbbra is magasra értékelje őket a művészeti piac.
A múzeumban az értékőrzésre és -teremtésre is figyelnek. Kepes György vagy Moholy-Nagy László klasszikusnak számító művei mellett világszinten is ismert kortárs magyar alkotók munkái is láthatók. A kortárs hazai szcénát pedig nem csak kiállítási lehetőséggel, hanem produkciós támogatással is építik, több műtárgy is az adott kiállításhoz kapcsolódóan készül el. Erre példa az épület közepére felfújt hatalmas zeppelin alakú önálló kiállítótér, melyben egy zsilipen át belépve Kati Katona immerzív installációja fogadja a betérő látogatót.
Minden érzékre ható, ugyanakkor elgondolkodtató alkotások
Az art science azon túl, hogy minden érzékre hat, azért is érvényes és menő, mert aktuális, releváns kérdésekkel foglalkozik. Ilyen az AI kreatív használata, az ökológiai válság problémája, az álmok és megértés kérdései, melyek rendre visszaköszönnek a műveknél. Melyek a kor problémáiról a korszerű technológia segítségével a kor nyelvén szólalnak meg, ugyanakkor líraiak is maradnak.
Van olyan mű, amely a Föld mágneses terét teszi láthatóvá víz, hang- és fényhullámok segítségével. Mások az agyunk működését veszik górcső alá, de egy olyan videómunka is látható, amely 28 ezer álomra épül és teszi azokat láthatóvá az AI segítségével. Meditatív teret hoz létre egy zsinórokból, fényből és hangból épült installáció, az álmokat a gamer kultúra eszközeivel dolgozza fel egy másik, több munka pedig az agyunk meghekkelésére épít.
Az itt kiállított alkotások befogadása lelassulást, elmélyülést is igényel, a majd negyven mű időt kér magának. Érdemes őket alaposan felfedezni, garantáltan kiszakítanak minket két-három órára a hétköznapokból.
Bencsik Barnabás vezető kurátor:
Szándékunk szerint egy olyan kiállítást akartunk itt a LAM-ban összerakni, ami egyedi módon ötvözi az immerzív kiállítások egyre erősödő trendjét és az art science megközelítésen alapuló nemzetközi kortárs művészeti gyakorlatokat, és mindezt úgy, hogy közben egy színvonalas nemzetközi platformot teremtsünk a kreatívipar vizuális szakemberei és az autonóm művészek, vagyis a showbusiness és látványipar, és a múzeumi és galériás világ legizgalmasabb alkotói számára. Ez a megközelítés tökéletesen illeszkedik A Light Art Museum stratégiai küldetéséhez, amely hidat kíván építeni a különböző művészeti és kreatív szférák között.
Több mint 35 nemzetközi és magyar művész – köztük olyan világsztárok, mint Ólafur Elíasson, Brian Eno és Jon Rafman alkotásai révén –, a látogató, ha felveszi az egyes művek által diktált ritmust, képes lesz az érzékelés felszín alatti rétegeibe elmerülni, mélyebben megismerni és megérteni a tudományos kutatások vagy költői spekuláció által inspirált alkotásokat.
Vida Szabolcs szakmai igazgató:
Miért aktuális az art science? Az art science tulajdonképpen a természetet vizsgálja egyfajta interdiszciplináris megközelítésen keresztül. A művészeti és tudományos eredmények megértésre törekszik, ezek szintézisével születnek jellemzően olyan műalkotások, amelyekben a zsigeri élmények és tudományos koncepciók keverednek újszerű és látványos módon. A művészek kifejezetten aktuális témákat dolgoznak fel, ezek közé tartozik többek között az ökológiai válság, vagy éppen a mesterséges intelligencia kreatív használata. Ezek a művek a jelen problémáit tematizálják, korszerű technológia segítségével, sokszor felforgató, máskor kifejezetten lírai módon.
A cikk megjelenését a LAM támogatta
