Szoboszlai felejthetetlen futballnyarat ígért, és van is okunk az optimizmusra

2019-ben, a szlovákok ellen hazai pályán 2–1-re elveszített meccsen Marco Rossi a saját bőrén érezte, milyen az, amikor kiesik egy játékos az alapcsapatából, és nem tud a helyére hasonló képességűt állítani. Lovrencsics Gergő az első félidőben megsérült, a már légióskodó Bese Barnabás nem képviselt olyan kvalitást, mint a Fradi akkori jobbhátvédje, a szlovákok pedig megnyerték a kulcsfontosságú találkozót, bár egyenes ágon egyik csapat sem jutott ki az Eb-re.

2024 elején Rossinak már van hová nyúlnia: ha a bőség zavarával nem is küzd, most van 25-30 olyan játékos, akiket érdemes folyamatosan figyelnie, mert erősítést jelenthetnek majd május végén, amikor ki kell jelölni a 23 fős keretet az Eb-re. Rossi alaptétele, hogy a játékban lévőkre számít, ezért is volt mozgásban az utolsó pillanatig az átigazolási időszakban szinte a teljes bő keret.

Kapusok: Dibusz alapember volt, de Gulácsi is visszatért

Az egész selejtezősorozatot Dibusz Dénes védte végig, emlékezetes bravúrokat mutatott be Belgrádban, de ugyanígy a szerbek elleni hazai visszavágón is. A sorozatot lezáró, Montenegró elleni találkozón is volt egy védési szériája, amit élmény volt nézni, és a negyedik bravúr után büszkén emelhette a magasba a labdát. Szalai Attila viccből mondta is a szerencsétlen öngólja után Belgrádban, hogy a magyar kapus olyan formában van, hogy csak ő tud neki gólt rúgni.

Dibusz helye a Fradiban megkérdőjelezhetetlen, a válogatottban azonban korántsem biztos, hogy meg tudja őrizni ezt a pozícióját. Gulácsi Péter ugyanis a Bajnokok Ligája után a bajnokságban is visszatért a keresztszalag-szakadása és a másfél éves kihagyás után, aminek volt olyan pontja, hogy veszélyben forgott az egész karrierje. Az Union ellen jól védett, hármasra osztályozta a Kicker.

Szappanos Péter lehet a harmadik számú jelölt, aki a listavezető Paksban mutat hétről hétre jó formát.

Védelem: Dárdai Márton lehet a megoldás

A válogatottról szóló, decemberben bemutatott filmből kiderült, hogy a védelem alapembere, Willi Orbán Lang Ádámmal és Szalai Attilával érzi leginkább komfortosan magát a védelem tengelyében. Orbán a szeptemberi sérülése után január végén tért vissza, február elején már kezdő volt a Lipcsében. Nemcsak a védelemnek ad stabilitást, hanem ha előrehúzódik, sokkal veszélyesebb a klubcsapata, mert jól fejel, a párharcokat az ellenfél kapuja előtt is kimagasló százalékkal nyeri meg. Az, hogy ez a védelem össze tud-e állni a márciusi felkészülési meccseken, Rossin múlik.

Lang Ádám az új évet hosszabb mellőzés után a kezdőben kezdte a klubcsapatában Cipruson, és azóta hét meccsből hatszor végigjátszotta a 90 percet. Klubja, az Omonia Nicosia az ötödik helyen áll. Befutott érte egy ajánlat a török élvonalból, de most úgy látszik, visszaverekedte magát a csapatba, és visszanyerte a ciprusi edző bizalmát.

Szalai Attiláról viszont nincsenek ilyen jó hírek. A Hoffenheim 14 millió eurót fizetett érte a nyáron, de az olasz edző, Pellegrino Matarazzo azon a két meccsen, amikor a kezdőbe állította, nem volt elégedett a teljesítményével. Ugyan dicsérte a mentalitását, hogy milyen keményen és elszántan dolgozik, hogy egyáltalán megkaphassa a lehetőséget, nem benne látta azt a játékost, akiben képes hosszú távon gondolkodni. Mivel a Hoffenheimben nagy a konkurenciaharc, és a háromvédős felállásban őt csak a védelem bal oldalán lehet használni, megragadta a lehetőséget, és eligazolt a télen. A Freiburgnál sok a sérült, a Werder ellen rögtön be is dobták, kapott húsz percet, de hibázott. „Kis lendítés, nagy felület” – értékelte önkritikusan, mit kellett volna tennie. Nyilván van nyomás is rajta, de bízzunk abban, hogy jön majd egy jó meccse, ami önbizalmat ad neki. Aggasztó, hogy a Stuttgart ellen a hétvégén már nem volt a pályán. Igaz, a nélküle felálló csapat kikapott.

Időközben a másodosztályú Hertha ballábas védője, a középpályán is bevethető Dárdai Márton a magyar válogatott mellett döntött. Ő sincs élete formájában, a Kaiserslautern elleni váratlan kupavereség (1–3) idején lecserélte az apja, Dárdai Pál, a Hamburg elleni hétvégi bajnokin a keretbe sem nevezte. Marco Rossi nyilván abban bízik, hogy ő és Szalai is formába lendülnek, és a rivalizációjuk még erősebbé teszi a válogatottat.

Szalai Gábor a Kecskemétről Lausanne-ba ment a télen, nála is egyértelműen az Eb játszotta a szerepet a váltásban. Két meccsen játszott, utána kettőn kimaradt, a csapata a kiesés ellen harcol. Mocsi Attila helye a Rizesporban ismét megkérdőjelezhetetlen. Eddig egyelőre mindketten csak kerettagok voltak, a válogatottbeli bemutatkozásuk még várat magára.

Nemcsak ők kínálhatnak még alternatívát külföldről, hanem a spanyol Girona magyarja, Yaakobishvili Antal is. A 19 éves középső védőt egy kupameccsre már betette a bajnoki címért harcoló Michel, akkor nem volt a topon, de afelől kétségünk sem lehet, hogy látnak fantáziát benne. Ezt jelzi az is, hogy épp a napokban hosszabbították meg a szerződését 2028-ig.

Botka Endre és Fiola Attila egyelőre nincs jó passzban, egyik meccsen sem voltak benne a csapatuk keretében. Botkának a Fradiban harcolni kell a helyéért, Fiola szerepe más a Fehérvárban. Utóbbi a harmadik Eb-jéért küzd, aminél nagyobb motiváció talán nem is szükséges.

Középpálya: Bolla és Schäfer adhat új lendületet

Rossinál a Nego–Nagy–Styles–Kerkez négyes állt össze a legfontosabb selejtezőkön, ezért nézzük is végig, ők hogyan teljesítettek az elmúlt időszakban. Nego a Le Havre-ban idén már öt meccset játszott, ebből kettőt a kupában, de mindannyiszor a pályán volt. A két legutóbbi fordulóban a Lorient ellen 3–3-ra végeztek, a Monaco ellen idegenben 1–1-re. Előbb 55, utóbb 20 percet kapott. Ahogy a percek rámutatnak, nincs állandó helye, de olyan forduló sincs, hogy ne lenne ott a pályán.

A középpálya közepét uraló játékosok közül mindketten váltottak. Nagy Ádám a Speziához ment, a bennmaradásért fog harcolni az olasz másodosztályban, már be is mutatkozott, a Catanzaro ellen (1–1) végig számított rá az edzője. Nagy szépen lassan 77 válogatottságot gyűjtött össze, fontos embere a csapatnak, Montenegrónak nemcsak gólt lőtt, hanem volt utolsó emberként egy olyan mentése is, amire az Eb-n is lehet számítani.

Styles egy osztályt előrelépett, a másodosztályú Sunderlanddel még az osztályozó is elérhető. Még nem mutatkozott be, de biztosan nem azért igazolták, hogy eggyel többen legyenek. A dinamikájára a középpályán nagy szüksége van a magyar válogatottnak. Kerkez Milos kisebb sérülése után már ismét ott van a fedélzeten, a Bournemouth a rossz indulás után a tizenkettedik helyen áll, de azért inkább hátra kell tekintenie, az üldözőkre, mintsem előre kacsintgatnia. Kerkeznek általában Nagy Zsolt a helyettese, neki Felcsúton kell bizonyítania, hogy a válogatottban számításba kell venni.

Ha már Kalmár Zsolt hosszabb időre kiesett, és nincs sok esély az Eb-részvételére, Rossinak jó hír az, hogy a sérülés után visszatért Schäfer András egyre markánsabb szerepet játszik az Union Berlinben, a Lipcse ellen kezdő volt, még ha le is cserélték, közepesre értékelték a játékát. Az Union idén a bennmaradásért harcol, az, hogy a BL-ben megfordulhattak az ősszel, nagy siker volt, de meg is viselte a játékosokat. Edzőt is váltottak az ősszel.

Bolla Bendegúz a meccs embere lett a hétvégi fordulóban Svájcban. A Servette-nél általában nem jobbhátvédként, hanem a középpálya jobb oldalán kap lehetőséget. Bollának már voltak jó meccsei a válogatottban, a góllal viszont egyelőre adós maradt. Mivel Nego már 33 éves, a jövő az övé, de lehet, hogy egyre inkább már a jelen is. Bolla egyébként a Wolverhampton játékosa, és csak kölcsönben van Svájcban. Egy megfelelő Eb-szereplés neki még abban is segíthet, hogy nagy álma összejöjjön, és az angol élvonalban is bemutatkozhasson.

Szuhodovszki Soma a Debrecen játékosa lett a télen. Baráth Péter Lengyelországba szegődött, a bajnokság még nem kezdődött el, egyelőre csak edzőmeccseken kapott lehetőséget. Kleinheisler László a Hajduk Split játékosa lett, noha a Puskás Akadémia is csábította. 2016-ban sokkal nagyobb várakozás volt a játéka körül, most az már tisztán látszik, hogy topligás karrier nem vár rá. Arról azonban nem szívesen mondana le, hogy szerepeljen a harmadik Európa-bajnokságán. Ahogy Sigér Dávid is ismételne, a Fradiból azért szerződött Fehérvárra, hogy ott többet lehet játékban.

Támadók: Varga a Fradiban is komoly konkurenciát kapott

A legfontosabb fejlemény, hogy Varga Barnabás felépült, Kisvárdán még csereként számított rá a Fradiban Dejan Stanković, az MTK ellen már kezdett. A csatár legfontosabb dolga az lesz, hogy visszanyerje azt az átütő formáját, amiben tavaly játszott. Az előző naptári évben 39 találatot jegyzett, ha ennek ismét a közelébe tudna kerülni, abból garantáltan profitálna a válogatott. Kedd este mindenesetre belekezdett a góltermelésbe, az MTK ellen meg sem állt négy találatig. Ha az Olympiakosz elleni Konferencia-liga-meccsen Varga újra ott lesz a pályán, az már félreérthetetlenül jelezheti, hogy nem áll rosszul a konkurenciaharcban. A bajnoki címvédő ugyanis csatárposzton erősített a télen: a bosnyák Kenan Kodro és az örmény Edgar Szevikjan is a csapathoz érkezett.

Mivel Ázsiában még nem kezdődött el a bajnokság, a Dél-Koreában játszó Ádám Martinról kevés hír jön. Németh András viszont kezdő volt a Hamburgban, kis híján gólt szerzett a Hertha ellen, de a kapufa mentette a fejesét, mert a kapus nem tudta volna. Csoboth Kevin várhatóan egy új edzővel léphet előre Újpesten. Gazdag Dánielért van érdeklődés Európából, de ha Amerikában marad, akkor is számíthat Rossi bizalmára.

A kulcsemberek: Szoboszlai és Sallai

A két legfontosabb játékost hagytuk a végére. Szoboszlai Dominiknak nem indult jól az év, mert a Newcastle ellen megsérült a hajlítóizma. A Chelsea ellen január 31-én már nemcsak ott volt a pályán, hanem kifejezetten jól mozgott, gólt is fejelt, hogy aztán az Arsenal elleni hétvégi rangadóra már el se utazzon. Szoboszlai bármelyik válogatott játékán képes egy szintet emelni, ezért is övezi minden megmozdulását megkülönböztetett figyelem. Mivel Jürgen Klopp búcsúzik a szezon végén, ezt bajnoki címmel és az Európa-liga-trófeával tenné meg, természetesen az angol kupák mellett. A válogatott szempontjából az a kulcskérdés, mennyire zsigereli ki ez a szezon Szoboszlait. Eddig azt láthattuk, hogy a magyar játékosok az Eb-n amiatt versenyképesek, mert kevésbé szívja le őket egy hosszú klubszezon, az esetében egészen fordított lesz a helyzet.

Sallai Rolandnak még másfél év van a szerződéséből, és ezúttal is felröppent a hír, hogy elhagyja a német Freiburgot. A Sevilla volt most a kérője, de maradt a Bundesligában. Az előző három fordulóban távolodott tőlük a BL-szereplés, de mindez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi kupában ne szerepelhetnének jövőre. Az El-ben egyébként is ott vannak jelenleg is, a francia Lens ellen mérkőznek az első tavaszi fordulóban. Sallai gólt rúgott január 20-án a Hoffenheimnek, bekerült a forduló válogatottjába. Olyan sebességgel játszik, hogy tarthatnak tőle az Eb-ellenfelek, bár nyilván folyamatosan elemzik a megindulásait, a cseleit, a passzait, szinte az összes megmozdulását.

Svájcban sok jó játékos van, de belső bajok is

Az összkép biztató, de azt azért látni kell, hogy legalább ennyire jó helyzetben van az első ellenfelünk, Svájc is. Ugyan a negyedik kalapból érkeznek, a besorolásuk csalóka. Granit Xhaka a szárnyaló Leverkusen motorja, Manuel Akanji kisebb sérülése után még nem játszik a Cityben, de BL-győztes. Noah Okafor a Milan csatára, Denis Zakaria a Monacóé, de felesleges is folytatni, a keret értéke és ereje a magyaré felett van.

A szövetségi kapitány, Murat Yakin azonban nem talált rá, hogy lesz a sok jó játékosból a legerősebb a csapat, ezért jött több döntetlen és egy románok elleni vereség, ami demoralizáló volt. Sokatmondó volt, hogy a sorozat végén a sportigazgató nem biztosította feltétlen bizalmáról. Xhaka mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy reméli, marad. Svájcnak a két márciusi meccsen Dániában és Írországban egy kicsit már a kapitányáért is kell játszania. Az Unionnal kimagaslóan szereplő edző, Urs Fischer ugyanis szabad, és svájci is, bár nyilván kockázatos lenne cserélni az Eb előtt.

A magyar csapat elleni első Eb-meccsen hatalmas lesz a tét, ebben a lebonyolítási rendszerben az a nemzet, amelyik három ponttal indul, szinte biztosan folytathatja. De ennyire nem rohanjunk előre, mert a futball örök változásban van. A magyar csapat egysége és szervezettsége viszont olyan kincs, ami nincs mindenhol meg.