Szentesítették Trump győzelmét, de a nagy napra rávetült a Capitolium négy évvel ezelőtti ostromának sötét árnya

Dacára az Amerika középső-keleti régióit megbénító, Washingtont is elérő hóviharnak, hétfőn megtartották az Egyesült Államok kongresszusának összevont ülését a Capitoliumban, ahol hivatalosan is megállapították: Donald Trump nyerte a 2024-es elnökválasztást. Ahogy azt sejteni lehetett, a procedúra a szokásoknak megfelelően rendben, ám négy évvel a Capitolium ostroma után nagyon komoly biztonsági intézkedések közepette zajlott.

Kamala Harris alelnök, egyben Trump tavalyi elnökválasztási ellenfele a gyorsan lezajlott számlálás után kihirdette: Donald Trump kapta a több elektori szavazatot, ő lesz az Egyesült Államok elnöke, J. D. Vance pedig az alelnöke. Trumpot majd január 20-án iktatják be hivatalába, aki már előre jelezte: egyik első intézkedése lenne, hogy kegyelmet adjon a Capitolium 2021. január 6-i ostroma miatt elítélt híveinek.

A villám és felkelés sújtotta épület

Pedig baljós előjellel indult a folyamat: szilveszter éjjelén, a 2025-ös évre virradóan villámok csaptak a Capitolium épületébe és a Washington-emlékműbe. Politikai szekértábortól függő értelmezésben sokan egyből óment, szimbólumot, égi jelet véltek felfedezni az amerikai törvényhozásra és az alapító atya emlékére lesújtó ménkű láttán. Akadtak földhözragadt károgók is, akik szerint ez puszta fizika: a villám a legmagasabb, kiemelkedő tereptárgyra sújt le, de persze bele lehet látni az isteni üzenetet.

A Capitolium 2021. január 6. óta alapvető szimbolikájánál is többé vált. Azóta az amerikai demokrácia egyik utolsó védőbástyája, amit erőszakos ostrommal nem, de békés választásokkal végül be tudtak venni Donald Trump hívei. Hétfőn volt négy éve, hogy egy, a vádak szerint Trump által feltüzelt tömeg megrohamozta a törvényhozás épületét. A zavargások közben négyen meghaltak, egy rendőr egy nappal később vesztette életét, több mint százan megsérültek

Trump négyéves elnöksége és egy elég durva választási kampány után 2020 őszén vereséget szenvedett a demokrata Joe Bidentől. Trump nem volt hajlandó elismerni a vereségét, főleg abban bízva, hogy néhány nagyon szoros tagállamban valahogy meg tudja fordítani az eredményt. Miután ez nem sikerült, elkezdte terjeszteni a később rengeteg bíróság és hatóság által vizsgált és cáfolt konteót, miszerint a demokraták elcsalták a választást.

2021. január 6. volt az a nap, amikor a kongresszus összeült, hogy szentesítse a szavazás végeredményét. Erre a napra a republikánusok tömegdemonstrációt hirdettek a Fehér Házhoz közel. Ezen a legyőzött elnök, Donald Trump is beszédet mondott. E beszéd később kulcsfontosságú lett, ugyanis a későbbi vizsgálat arra irányult, Trump buzdította-e híveit arra, hogy a békés demonstrációt eszkalálják erőszakos zavargássá.

Miközben a kongresszus összevont ülése a szokásjognak megfelelően az amerikai alelnök, a leköszönő Mike Pence vezetésével megkezdte a választási eredmények átnézését és elfogadását, több ezer Trump-rajongó indult meg a Capitolium felé. Sokan felfegyverkezve közeledtek, majd a tömeg áttörte a rendőrkordont, és behatolt a törvényhozás épületébe. Az FBI becslései szerint 2000-2500 ember ronthatott be a Capitoliumba.

Miközben rendőröket és újságírókat támadtak meg, egyesek megrongálták a berendezést, betörtek a képviselők irodáiba – így a demokrata házelnök Nancy Pelosiéba is. Valószínűleg világszerte sokaknak maradt meg a látvány, ahogy a QAnon Sámán vagy más, military ruhás emberek az Egyesült Államok legfontosabb politikusainak irodáiban flangálnak, dokumentumaikat nézegetik, miközben szinte maguk se hiszik el, hogy hol vannak.

A támadásnak a sok sérült mellett halálos áldozatai is voltak. Ashli Babbitt tüntetőt a capitoliumi rendőrség egyik tagja lőtte agyon. A tömegben egyéb okokból – például infarktusban – további hárman haltak meg, illetve egy rendőr vesztette életét. Négy további rendőr, aki akkor a Capitoliumot védte, hónapokkal később öngyilkos lett. Úgy tudni, 140 rendőrt ért valamilyen fokú támadás aznap.

A rendőrségnek sikerült minden képviselőt és szenátort, valamint Trump saját alelnökét, Pence-t is kimenekítenie rejtett folyosókon, miközben feltartóztatta a tömeget, ami a szenátus termét addigra meg tudta szállni. Trump közben nem volt hajlandó beküldeni a nemzeti gárdát, hogy állítsa helyre a rendet. Végül megkérte híveit, békében távozzanak, mindeközben megismételve sokadszorra is, hogy a demokraták elcsalták a választást.

A zavargás végével a kongresszus befejezte munkáját, véglegesítette az eredményeket, a kabinetjéből való sorozatos lemondások és külső nyomás mellett pedig Trump is bejelentette a hatalom békés átadását. Érdekesség még, hogy a városban csőbombákat is találtak a pártok központjainál, amik nem robbantak fel, és a mai napig nem tudni, ki helyezte el őket. Az ostrom során 2,8 millió dolláros (kb. 1,1 milliárd forintos) kár keletkezett.

Vádemelések közel 1500 ember ellen

Ezután kezdődött meg az amerikai történelemben példátlan zavargás kivizsgálása és a felelősségrevonás. Trump ellen nagyon hamar alkotmányos vádeljárás, azaz impeachment-eljárás kezdődött, de az végül nem kapta meg a szenátusban szükséges kétharmados többséget, az elnököt felmentették. Az ügyben egy képviselőházi, néhány kivételtől eltekintve a republikánusok távolmaradása miatt szinte kizárólag demokrata tagokból álló bizottság is felállt, ami több meghallgatást tartott, majd a főügyészség szerepét is ellátó igazságügyi minisztériumnak vádemelést javasolt Trump ellen. Végül 2023 augusztusában négy vádpontban is vádat emeltek ellene, amiket tavaly novemberi elnökké választása után ejtettek, mivel regnáló elnök ellen nem lehet ilyen vizsgálatot folytatni.

Azt is felderítették a hatóságok, hogy kik vettek részt magában az ostromban, kik okoztak sérüléseket, károkat. A mai napig kb. 1500 ember ellen emeltek vádat, több mint 900 vádlottat elítéltek, nagyjából a felüket be is börtönözték. Több vádlott egyébként még mindig szökésben van. A börtönbe kerültek közül sokan szélsőjobboldali, olykor fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokhoz tartoztak. A Proud Boys erőszakos szervezetet vezető Enrique Tarriót 2023 novemberében 22 év börtönre ítélték, míg az Oath Keepers neonáci szervezet alapítója, Stewart Rhodes 18 évet kapott.

A QAnon Sámánként elhíresült Jacob Anthony Chansley-t, aki prémes-szarvas fejfedőt és arcfestést is viselt az ostrom idején, 41 hónap börtönre ítélték. Végül különböző mentális betegségeket diagnosztizáltak nála, megtagadta a QAnon összeesküvés-elméletet és Trumpot is, majd idő előtt, 2023 nyarán szabadon engedték. (Érdemes megnézni a New York Times portréit azoknak az utóbbi négy évéről, akik részt vettek a zavargásokban, és eljárás indult ellenük.)

Sokan kisebb büntetéseket kaptak az ostrom napján történt cselekedeteikért, a CBS szerint többük pedig kérvényezte a hatóságoknál, hogy ott lehessen Trump idei beiktatásán. Ez azért rendkívüli, mert jelentős részüket ítéleteik folytán eltiltották attól, hogy a fővárosba utazzanak. Az igazságügyi tárca ugyanakkor sokak esetében nem támogatja, hogy ott legyenek január 20-án Washingtonban, így a szerintük a capitoliumi rendőrséggel direkt szembeszálló Christopher Belliveau esetében sem, aki aktív szerepet játszott a négy évvel ezelőtti zavargásokban. Belliveau ügyvédei szerint azonban védencüket még csak megvádolták, de nem ítélték el, így az utazását nem szabadna korlátozni.

Kegyelmi ügy

Donald Trump mindenesetre már bejelentette, hogy kegyelemben részesítené a 2021. január 6-i ostrom egyes elítéltjeit, akiket egyebek mellett nevezett már „nagyszerű hazafiaknak” és „január 6-i túszoknak” is.

A CNN december közepén írt arról, hogy Trump csapata elkezdte leszalámizni azokat az elítélteket, akiknek meg lehet kegyelmezni. Maga Trump is azt nyilatkozta a Time-nak ekkoriban, utalva a túlzott büntetésekre, hogy „ha ők nem voltak erőszakosak, akkor szerintem nagyon megbüntették őket”. Az egyik zavargásban részt vevő tüntető védőügyvédje viszont azt mondta a CNN-nek: Trump csapata szinte naponta változtatja, ki számított erőszakosnak, ki nem, hogy hol húznák meg a határt. Volt olyan megállapítás is, hogy senki sem volt az, Trump októberben egyenesen „a szeretet napjának” írta le 2021. január 6-ot. Ugyanakkor jelezte decemberben azt is, a radikális, „őrült” tüntetők kivételt képeznének a kegyelem alól.

Royce Lamberth, a fővárosi körzet bíróságának élére még Ronald Reagan egykori amerikai elnök által kinevezett bíró azt nyilatkozta: szerinte nem számít, milyen ítéletek születnek a zavargáshoz kapcsolódóan, január 6. „igazi története” sosem fog megváltozni. Úgy véli, a tüntetők nem voltak békések, elfogásuk és rács mögött tartásuk emiatt nem túszejtés, ők nem politikai foglyok – mondta a CNN-nek. Kérdés még, mi legyen a lázadás szításával hosszú évekre elítélt szélsőjobboldali vezérekkel, akik nem vettek részt erőszakos cselekedetekben, de szították a tömeg dühét, és kvázi fegyveres felkelésre készültek. Rhodes erre szintén jó példa, hisz a vádak szerint a célja az volt, hogy fegyveresen megakadályozza a választási eredmények szentesítését.

A zavargás utóélete egyébként azóta is a pártoskodás és a különböző törésvonalak mentén alakul. Az AzCentral arizonai lap idézi a Washington Post és a Marylandi Egyetem közös kutatását, miszerint a válaszadók negyede úgy véli, a zavargás szítása az FBI (Szövetségi Nyomozóiroda) akciója volt. A politikusok még a republikánus oldalon is zömmel elhatárolódtak az erőszakos cselekményektől, de az évek múlásával és Trump erősödésével egyre inkább a békés tüntetőkről szóló narratíva vált egyeduralkodóvá a jobboldalon.

Békés átadás

Mivel Trump támogatói most nem tiltakoztak hangosan, mint négy éve, nem lehetett az eredmény szentesítésekor és a január 20-i beiktatáskor sem nagy zavargásra számítani, de az Axios szerint azért volt és van aggodalom a rendfenntartók körében. Ez főleg a New Orleans-i, 14 halottat követelt pick-upos ámokfutás, valamint a Las Vegas-i Trump Hotelnél történt Tesla-robbantás után igaz. A főváros összes rendfenntartó szerve a legmagasabb készültségi fokozatban várta a közelgő eseményeket, az eredményszentesítés napjára körbe is kordonozták a Capitoliumot.

Eközben egy bástyát jogi oldalról is felhúztak: most már a jelenlévő képviselők és szenátorok ötödének kellett volna jeleznie, ha valamiért ellenzik a végeredmény kihirdetését – szemben a korábbi szabállyal, ami alapján akár egy-egy törvényhozó
is tehetett volna ellenvetést. A demokraták azonban nem éltek ezzel. Hakeem Jeffries, a demokraták képviselőházi frakcióvezetője azt mondta az AP-nek, nincsenek a soraikban „választástagadók”, és akkor is tudják szeretni Amerikát, ha nyernek és ha vesztenek.

Joe Biden leköszönő elnök is megnyugtatott mindenkit, a négy évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg. A Washington Postba írt vendégcikkében a biztonság mellett kiemelte, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris be fogja jelenteni Donald Trump győzelmének szentesítését január 6-án, az egész folyamat megerősíti a választói akaratot, így is lett. Biden szerint az amerikai demokrácia 2021-ben ellenállt a támadásnak, és értékelni kell, hogy 2025-ben nem fordulhat elő ilyen. Az elnök jelezte, részt vesz utódja beiktatásán is, az átadás-átvétel sima lesz. Pedig szerinte könyörtelen erőfeszítések születtek a nap eseményeinek eltörlésére, „a történelem átírására”.