Orbán és uniós kollégái elítélték a békés grúz tüntetők elleni erőszakot

Az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor az Európai Tanácsban határozottan elítélték “a békés tüntetők, a politikusok és a média képviselői ellen irányuló erőszakot Grúziában”.

A csütörtöki találkozó végén a korábban megjelent, Ukrajnáról szóló rész után többek között az uniós bővítésről és a tagjelölt Grúziáról adtak ki következtetéseket. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint a grúz hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogot a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint tartózkodniuk kell az erőszak alkalmazásától. Minden erőszakos cselekményt ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig el kell számoltatni.

A kaukázusi országban a vitatott eredményű októberi választások után szabadultak el az indulatok. Tüntetők és rendőrök is megsebesültek, ellenzéki politikusokat kezdett el begyűjteni a grúz karhatalom. (A grúz helyzettel bővebben is foglalkoztunk.)

Orbán szinte azonnal a választás után Tbiliszibe utazott, hogy kiálljon a grúz kormánypárt mellett. Néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt fejtegette, hogy „az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel”, mert miután nem a „Brüsszel” által kívánatosnak tartott liberális erők nyerték a grúziai választásokat, hanem a „konzervatív, békepárti, patrióta” kormánypárt, egy „elementáris erejű politikai támadást indítottak”. Rendőrségi vezetőket akartak szankciós listára tenni, de ezt „Szlovákiával közösen megvétóztuk”. Grúz kollégája arról beszélt neki, hogy a tüntetők között voltak rendkívül erőszakosak, több mint 40 rendőr sérült meg, ezért egyoldalúak a jelentések a rendőri erőszakról.

Az állam- és kormányfők csütörtökön ismét jelezték, hogy komoly aggodalommal töltik el őket a grúz kormány intézkedései, amelyek “ellentétesek az Európai Unió alapját képező értékekkel és elvekkel”. A dokumentum kifejezetten a júniusi és októberi következtetésekre utal vissza – előbbit Orbán úgy fogadta el, hogy még azzal ment be, a grúz „tagság oké”.

Az Európai Tanács “sajnálatát fejezte ki a grúz kormány döntése miatt, hogy 2028-ig felfüggeszti az ország uniós csatlakozási folyamatát”.

Az állam- és kormányfők viszont elismerésüket fejezték ki egy ország, Moldova hatóságainak, amiért „az Oroszország által folytatott, az ország demokratikus intézményeinek aláásását célzó hibrid tevékenységek ellenére is eredményesen bonyolították le az elnökválasztást és az uniós csatlakozás alkotmányba foglalásáról szóló népszavazást”. Üdvözölték, hogy a moldovaiak elkötelezettek az európai integráció mellett. A grúz nép európai törekvéseit, valamint – ha az ottani hatóságok visszavonják jelenlegi intézkedéseiket – az ország csatlakozás felé vezető útját is készek támogatni.

Orosz hibrid hadjáratra panaszkodtak az EU-ban

Határozottan elítélték azt a „hibrid hadjáratot", amit Oroszország az Európai Unió és annak tagállamai ellen folytat”, beleértve

• a szabotázst;
• a kritikus infrastruktúra zavarását, kibertámadásokat;
• az információmanipulációt és beavatkozást;
• valamint a demokráciának – többek között a
  választási folyamaton belüli – aláásására irányuló kísérleteket is.

Ígéretet tettek rá, hogy az Európai Unió és a tagállamok tovább fogják erősíteni az ellenállóképességüket, és teljesen kiaknázzák az összes rendelkezésre álló eszközt Oroszország hibrid tevékenységeinek megelőzésére. A polgári és katonai felkészültséget, válságkezelési képességet általánosan is megerősítenék Sauli Niinistö volt finn miniszterelnök jelentése alapján.

Szíriának támogatást lengettek be

A Közel-Kelettel, kiemelten Szíriával is külön foglalkoztak. Üdvözölték Bassár el-Aszád elnök bukását, de finoman figyelmeztetést küldtek az új vezetésnek: hangsúlyozták „egy olyan inkluzív és szíriai vezetésű politikai folyamat fontosságát, amely figyelembe veszi a szíriai nép jogos törekvéseit”.

A következtetésekben benne is van, miért: „őrizzék meg a nemzeti egységet, és biztosítsák valamennyi polgári személy védelmét, a közszolgáltatások nyújtását, továbbá az inkluzív és békés politikai átmenethez, valamint

a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes visszatéréséhez szükséges feltételek megteremtését".

(Évek óta Szíriából érkezik a legtöbb menekült az EU-ba, ha nem számolunk az orosz invázió kezdete óta érkező ukránokkal, Aszád bukása után már több tagállam fel is függesztette a szíriaiak kérelmeinek elbírálását.) A terrorizmus újbóli megjelenésének megelőzését is hangsúlyozták. „Ezzel összefüggésben” megbízták az Európai Bizottságot, hogy kezdjen előkészíteni „Szíria támogatására irányuló lehetséges intézkedéseket”.

A migráció, különösen a külső dimenziója általánosságban is kapott egy önálló bekezdést. Üdvözölték, hogy az Európai Bizottság 2025 elején új javaslatot szeretne benyújtani a nagyrészt idén májusban elfogadott menekültügyi csomag hiányzó elemére, a visszaküldési jogszabályra.

A magyar elnökség eredményei is beszűrődtek

Bár a magyar kormány a nevében hasonló, de miniszterekből álló Tanács soros elnökségét zárja év végén, Orbán Viktor az eredményekről is beszámolt az ülés után.

A zárónyilatkozat közvetlenül nem szól az elnökségről, de közvetve, tanácsi eredmények említésével igen. Ilyen például, hogy üdvözölte a döntést Bulgária és Románia teljes schengeni tagságáról jövő évtől. A bővítés új dinamizmusát is kiemelte (három nyugat-balkáni országgal is sikerült haladni a magyar elnökség alatt) a napokkal korábban elfogadott tanácsi következtetésekkel együtt.