Ausztria és Németország is felfüggesztette a szíriai menedékkérelmek elbírálását

Hétfőtől Ausztria, Németország, Csehország, Svédország és Finnország is felfüggesztette a területén beadott szíriai menedékkérelmek elbírálását – írta az MTI.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy a családegyesítési eljárásokat is felfüggesztik. Azt mondta, Szíria belpolitikai helyzetében „alapvető változás történt”, ezért fontossá vált a helyzet „átértékelése”. A 9 millió lakosú Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust a hatóságoktól, ugyanakkor Karl Nehammer kancellár az elmúlt években többször is szigorított kormánya menekültpolitikáján.

Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) határozatlan időre felfüggesztette a szír menekültkérelmek elbírálását, és a folytatást a Szíriában kialakult helyzet változásától teszi függővé. A BAMF adatai szerint Németországban az év eleje óta benyújtott menedékkérelmek legnagyobb részét, 72 420-at szír állampolgárok adták be, és ezek közül 47 370 kérelmet még nem bíráltak el. Markus Söder bajor miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: „Azon is elgondolkodhatunk, hogyan lehetne nagyobb számban hazatelepíteni Szíriába az embereket.”

Carl Bexelius, a svéd bevándorlási hivatal jogi osztályvezetője hétfőn azt közölte: nemcsak a beadott menedékkérelmek elbírálását, hanem a Szíriába való kitoloncolásokat is felfüggesztik. Finnországban a bevándorlási hatóság nemzetközi védelemért felelős részlegének igazgatója, Antti Lehtinen a YLE közszolgálati televízióban jelentette be, hogy felfüggesztik a kérelmek elbírálását.

Vít Rakusan cseh belügyminiszter az iDNES hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Csehország is ilyen döntést hozott, tekintettel a Szíriában megváltozott helyzetre.

Szijjártó az izraeli külügyminiszterrel beszélt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az izraeli hivatali partnerével, Gideon Szaárral egyeztetett a szíriai helyzetről. Szijjártó a Facebook-bejegyzésében azt írta, Magyarország és Izrael is a közel-keleti térség békéjében, nyugalmában és stabilitásában érdekelt. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy semmilyen szélsőséges ideológia és semmilyen szélsőséges csoport se keríthesse hatalmába a térséget, sem annak egyetlen országát. Egyetértettünk abban is, hogy különös figyelmet kell szentelni a vallási közösségek és kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartására és ezen közösségek biztonságára” – írta.

„Mi, magyarok különös érzékenységgel követjük figyelemmel a keresztény közösségek sorsának alakulását, folyamatosan biztosítjuk számukra a humanitárius segítségnyújtást, egyúttal pedig elvárjuk a nemzetközi közösségtől, hogy érje el a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását” – írta a külügyminiszter.

NATO-főtitkár: Aszad bukása az öröm pillanata

Bassár el-Aszad elnök bukása az öröm, de egyben a bizonytalanság pillanata is Szíria és a régió népe számára – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár. Rutte közleményében reményét fejezte ki a békés átmenet és egy befogadó, Szíria által vezetett politikai folyamat iránt. „Szorosan figyelemmel fogjuk kísérni, miként cselekszenek a lázadók vezetői ezen átmenet ideje alatt” – írta.

Rutte hozzátette, hogy Oroszország és Irán voltak az Aszad-rezsim fő támogatói, és mint ilyenek, osztoznak a felelősségben a szíriai nép ellen elkövetett bűncselekményekért. „Oroszország és Irán ráadásul megbízhatatlan partnereknek bizonyultak, ugyanis elhagyták Aszadot, amikor az elnök már nem volt hasznukra” – írt a NATO-főtitkár.

A brit kormány egyik legmagasabb beosztású tagja, Pat McFadden a BBC-nek azt nyilatkozta, szerinte meg kell fontolni az Aszad-rezsimet megdöntő szíriai lázadócsoport, a Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) nagy-britanniai betiltásának feloldását. A kormányközi kapcsolatokért felelős kabinetminiszter azt mondta, Szíriában még rendkívül képlékeny a helyzet, de ha stabilizálódnak az állapotok, a HTS betiltásáról érvényben lévő döntés felülvizsgálata „viszonylag gyorsan” megtörténhet.