Belügyi EU-biztos: Két miniszter is ígérte, hogy a magyar kormány meg fog felelni a menekültügyi uniós ítéletnek

A magyar Európa-ügyi és az igazságügy-miniszter is arról biztosította az uniós bel- és migrációügyi biztost, hogy a magyar hatóságok meg fognak felelni az Európai Bíróság magyar menekültügyi szabályozást elmarasztaló ítéletének – nyilatkozta maga Ylva Johansson a Szabad Európa kérdésére egy több európai lapnak adott interjúban.

Egy kötelezettségszegési eljárás 2020-ra jutott addig, hogy az EU bírósága kimondta: a hazai szabályok nem felelnek meg az uniósaknak. A magyar kormány ugyan bezárta a tranzitzónákat és átalakította a rendszert, de ezzel egy plusz kérelemre kötelezte a külső schengeni határra érkező menedékkérőket, aminek a beadásához a belgrádi vagy kijevi nagykövetségre kell utazniuk. (Vagy mehetnek Horvátország felé, ahol egyből be tudják adni a menedékkérelmüket.) Az új szabályokat egy másik eljárásban szintén uniós jogot sértőnek találták tavaly júniusban.

Az EU bírósága idén nyáron büntetést szabott ki, amiért a magyar kormány „a többi tagállamra hárítja” a felelősségét, és a kötelezettségszegése, „amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”. A 200 millió eurós átalány mellé a június 13-i ítélet óta napi egymillió eurós büntetés is folyamatosan gyűlik (azaz a cikk megírásakor több mint 160 millió eurónál járunk, ez az átalánnyal együtt mostani árfolyamon közel 150 milliárd forint). Az Európai Bizottság két-háromhavonta küld számlát és az összeget levonhatják az uniós felzárkóztatási támogatásokból, vagyis a megállapodásig összegyűlt pénzt elkerülhetetlenül elveszítjük. (A „migrációs büntetés elutasítása” a mostani nemzeti konzultációban is szerepel, az Európai Bizottság szerint viszont a kérdés felvetése hamis.)

Johansson a Szabad Európa szerint közölte, hogy várják a beígért törvénymódosítást. Ha a kormány betartja az ígéretét, és valóban összhangba hozza a magyar menekültügyi szabályozást a 2020-as ítélettel, nem nő tovább a napi büntetés.

Bóka János EU-ügyi miniszter valóban tárgyalt Johanssonnal, szeptemberben pedig megállapodtak egy menetrendről. A miniszter azt állította, hogy a megegyezés szándékával egyeztet – pár nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor lázadást szorgalmazott a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen. Korábban a Magyar Hang birtokába került egy előterjesztés, ami szerint ötmilliárd forintért építettek volna menekülttábort Vitnyéden, és az indoklásában is arra hivatkozott, hogy a kormány megfeleljen az ítéletnek. A Telex kérdésére Orbán Viktor nem cáfolta, hogy létezett volna ilyen előterjesztés, de hangsúlyozta, hogy nem lesz tábor.

Johansson szerint egy dolog a retorika és egy másik, hogy mi történik a gyakorlatban. A biztos a magyar belügyminiszterre hivatkozva megemlítette, hogy a kormány már dolgozik a menekültügyi csomag előkészítésén, amely alól nemrég kimaradási lehetőséget kért a holland kormánnyal együtt. (Ehhez alapszerződést kellene módosítani, amihez egyhangú döntés kell és alapesetben egy hosszadalmas folyamat, bár egy új tagállam felvételekor is be lehet tetetni.) Johansson nem látott okot a nyugtalanságra, szerinte a magyar hatóságok végre fogják hajtani a csomagot. Johansson abban is biztos, hogy az idén elfogadott jogszabályokat – amiket 2026-tól kell teljesen alkalmazni – nem fogják újranyitni, mert szerinte nagyon stabil alapokon nyugszanak.

A biztos pénteken Budapesten a magyar, az osztrák, a bolgár és a román kormány képviselőivel találkozik, ahol megpróbálják elhárítani az akadályokat Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozása elől. Ugyan az osztrák ellenzés részleges leszerelésével a légi és vízi utakon már idén március vége óta nincs belső határellenőrzés, a szárazföldi utaknál még megmaradt. Johansson remélte, hogy idén megszülethet a végleges döntés, amit az EU – december végéig magyar elnökségű – miniszteri Tanácsában kellene meghozni egyhangúlag. (A román miniszterelnök pár napja a budapesti találkozóról nyilatkozva tényként beszélt arról, hogy jövőre csatlakoznak.)

A biztos a Szabad Európa kérdésére közölte, hogy a munkavállalást segítő magyar kártya orosz és belorusz állampolgárokra való kiterjesztéséről még megy a párbeszéd az Európai Bizottság és a magyar kormány között, de

úgy tűnik, hogy mostanra sikerült tisztázni és eloszlatni a kételyek többségét.

A magyar döntésnek szerinte ettől függetlenül rossz a politikai üzenete, ha jogilag nem is kérdőjelezhető meg.

Johansson emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság két évvel ezelőtt, az ukrajnai háború alatt iránymutatásokkal szigorította, hogyan lehet schengeni vízumokat kiadni oroszoknak. Így kilencven százalékkal csökkent az ilyen dokumentumok száma az EU-ban, de a tagállamok – szerinte főleg a kedvelt turisztikai célpontnak számító országok – évente még mindig ötszázezer beutazóvízumot állítanak ki orosz állampolgároknak, ami aggodalomra adhat okot, ezért kezdeményezte az iránymutatások további szigorítását. Erről már az új, várhatóan decembertől hivatalba lépő Európai Bizottságnak kell döntenie, aminek Johansson nem lesz a tagja.

Címlapkép: Aurore Martignoni / Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió