Az EP határozattervezete szerint a szuverenitási törvény sérti a szabad és tisztességes választások elvét

"A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét – áll a Népszavához eljutott ötpárti határozattervezetben, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A szöveget a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak terjesztették elő. A tervezet szerint a 2018-ban elindított, de azóta egy helyben toporgó “hetes cikkes” eljárásban a tagállamoknak el kellene jutniuk a következő lépcsőig, azaz ajánlások megfogalmazásáig, és ki kellene mondaniuk, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. Ehhez négyötödös többség kellene az első ágban járó eljárásban, amelynek a második részében, egyhangú döntés után lehetne szó bizonyos uniós jogok megvonásáról. Az állásfoglalás-tervezet szerint 2018 óta csak romlott a helyzet Magyarországon, amiben közrejátszott az is, hogy az európai intézmények nem léptek fel határozottan.

Július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, de képviselők már most aggodalmaiknak adnak hangot, bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein. Az EP korábban állásfoglalásban kérdőjelezte meg, hogy Magyarország képes hitelesen ellátni az EU Tanácsának elnökségét, de az ügybe nincs jogi beleszólása, a tagállami Tanácsban pedig csak elszórt felvetések hangzottak el.

A parlamenti állásfoglalás-tervezet kitér az uniós pénzekért cserébe létrehozott Integritás Hatóságra is, ami a szöveg szerint nem elegendő a problémák kezelésére. Azt javasolja, hogy erősítsék meg az intézmény vizsgálati hatáskörét. Ebben a tervezetben is előkerül, hogy bizonyos cégek kiszorulnak a magyar piacról “rendszerszintű diszkriminatív gyakorlat” miatt. Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg: az efféle gyakorlatokat lehetővé tevő magyar jogszabályok összhangban vannak-e a hatályos európai joggal, és ha kell, a panaszokat vigye az EU bírósága elé.

Egy decemberi határozat több milliárd eurót szabadított fel Magyarországnak, de a tervezetben azt állapítják meg, hogy az uniós források szabályszerű elköltését nem biztosítják megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások. A szöveget jegyzők szerint ezt a határozatot felül kell vizsgálni – részben a nemzeti intézkedések, részben pedig Varga Judit volt igazságügyminiszter hangfelvétele miatt. Utóbbiból azt hallották ki, hogy nem független az ügyészség és a büntetőeljárásokba belenyúlhat a politika. (A blokkolt forrásokat részben felszabadító decemberi döntés miatt a testület múlt hónapban már egy pert is elindított.)

Az előterjesztők szerint mindaddig fel kell függeszteni a Magyarországnak szóló közösségi támogatásokat, amíg a kormány a feloldásukhoz kötött összes feltételt nem teljesítette és az intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak nem bizonyultak.

Múlt héten Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője már jelezte: az EP-választás előtti utolsó, április 22-25-i ülésen „egy Magyarországot mindenben ledorongoló, a dollárbaloldal által jól ismert hazugságokat visszhangzó határozatot is el fognak fogadni”.

Az állásfoglalás jogilag nem kötelező erejű, de politikailag kifejezi az azt támogató pártcsaládok véleményét. Az öt, szöveget támogató frakció kényelmes többséget tud biztosítani a javaslatnak az EP-ben. Júniusban újraválasztják az EP-t, és majd az új tagoknak kell megszavazniuk az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság következő elnökét, valamint az egész testületet is. Abban, hogy a posztot most betöltő Ursula von der Leyen újraválasztási kampányában milyen szerepet játszhatnak a magyar jogállamisági ügyek, itt írtunk bővebben.