Deutsch: Az Európai Parlament újabb határozatot készít Magyarországról

Több ponton osztják az Európai Parlament (EP) aggályait a magyar „hetes cikkes” eljárásban, jelentette ki az EP szerdai ülésén Didier Reynders. Az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja szerint a 2018-ban indult eljárást (ami végül akár az uniós tagságból származó egyes jogok megvonásával végződhet) addig kell folytatni, amíg a kiváltó okokat nem kezelték, az ügyet kezelő tagállamoknak pedig méltányosan kell eljárniuk. Hangsúlyozta, hogy a támogatások elérhetősége is a jogállamiságtól függ, de minden tagállamot egyenlően kell kezelni. Minden lehetséges eszközt bevetettek a jogállamiság és az uniós pénzek védelmének érdekében. Emlékeztetett rá, hogy tavaly decemberben teljesítettnek minősítették a magyar igazságügyi reformot, ami szinte minden felzárkóztatási támogatást blokkolt. Erről folyamatosan informálták a képviselőket, és készek megvédeni a szabályok alapján hozott döntést (ami miatt az EP pert indított). Kiemelte, hogy más okokból továbbra is visszatartanak különféle összegeket (arról, hogy mit nem tud lehívni az uniós támogatásokból a magyar költségvetés és miért, többek között itt írtunk).

Isabel Wiseler-Lima a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt nevében arról beszélt, hogy a magyar kormány sajnos nem kezeli hatékonyan az jogállamiság megsértését, nem tesz eleget a kért eredményekért. A KDNP-t is tagjai közt tudó jobbközép pártcsalád vezérszónoka szerint például az Integritás Hatóság nem tudja teljesíteni a korrupcióellenes küldetését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig valójában az ellenzéket igyekszik „orosz stílusban” megfojtani. A tagállami Tanács nem halad a hetes cikkes eljárással, ráadásul a testület vezetését júliusban fél évre Magyarország veszi át. (Az EP korábban megkérdőjelezte, hogy erre alkalmas lenne a kormány, de az elnökséget betöltő tagállamok sorrendjébe nincs beleszólása, csak a tagállamoknak.)

Az uniós forrásokat arra költsék, amire szánták: Magyarország fejlesztésére és a magyarok támogatására – jelentette ki a liberálisok nevében Donáth Anna. A momentumos EP-képviselő szerint a jogállamisági eljárások ehhez fontosak, de nem elegek, mert a Varga Judit volt igazságügyi miniszterről megjelent hangfelvételre hivatkozva úgy vélte, hogy az ügyészség összejátszik a kormánnyal. Az uniós pénzek „nincsenek biztonságban”, ezért megismételte a momentumos kérést: az Európai Bizottság kösse a kifizetéseket ahhoz, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós ügyészséghez.

Harald Vilimsky a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciából abszurdnak nevezte, hogy Orbán Viktort azért veszik célba, mert nem baloldali és nem háborúpárti, mint „egyesek” az Európai Parlamentben. Nevetségesnek és képmutatónak tartotta, hogy közben az Európai Ügyészség Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök üzenetei miatt vizsgálódik. Tiszteletet kért Magyarországnak és abban bízott, hogy ebből több lesz a júniusi európai parlamenti választás után.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a parlamenti ciklus végén rendezett baloldali autodafé lehetőséget ad rá, hogy tisztázzák: „ha önök a fejük tetejére állnak, akkor se fogunk engedni a politikai zsarolásaiknak”. Békére van szükség az ukrajnai háború „eszement támogatása” helyett és elutasítják az illegális migrációt. Megvédik Magyarország szuverenitását akkor is, ha „minden héten” vitát tartanak vagy havonta hoznak Magyarországot „bántalmazó” határozatokat.

A fideszes képviselő már az ülés előtt Facebookon kifogásolta, hogy „az európai polgárok problémái helyett Magyarország zaklatásával” foglalkoznak, a migrációval és az orosz-ukrán háborúban elfoglalt magyar állásponttal összekötve a vitát. Azt is bejelentette, hogy két hét múlva, az EP-választás előtti utolsó ülésen „egy Magyarországot mindenben ledorongoló, a dollárbaloldal által jól ismert hazugságokat visszhangzó határozatot is el fognak fogadni”.