Elrontott kommandós akcióban halt meg egy izraeli túsz, több mint száz áldozata van az iráni robbanásnak
2024. január 3. – 07:38
frissítve
A legfrissebb iráni adatok szerint 95-en haltak meg a kermáni temetőben elkövetett merényletben, szemben a korábban közölt 103 halálos áldozattal. Bahram Einollahi egészségügyi tárcavezető szerdán egy interjúban a helyesbítést azzal magyarázta, hogy néhány áldozat nevét kétszer számolták. Az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál végrehajtott robbantásokban 211-en sebesültek meg; a miniszter elmondta, hogy mintegy 30 sérült állapota válságos.
A terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el. Egyelőre egyetlen szélsőséges csoport sem jelentkezett elkövetőként, Irán vezetése azonban terrorcselekményről beszélt, amelyet egyebek között az Európai Unió is elítélt. Ez volt az Iszlám Köztársaság 45 éves fennállásának legvéresebb merénylete.
(MTI)
A hágai Nemzetközi Bíróság X-en (korábban Twitter) jelentette be, hogy jövő csütörtökön és pénteken nyilvános meghallgatásokat fog tartani, miután Dél-Afrika a múlt héten amiatt nyújtott be keresetet, mert szerintük Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben. Izrael azóta jelezte, hogy kész megvédeni magát a bíróságon, és „cáfolni fogja azokat az abszurd vádakat, amelyek vérvádnak minősülnek”.
Egy amerikai külügyi szóvivő egyébként szerdán azt mondta, az Egyesült Államok egyelőre nem látott semmi olyat Gázában, amely népirtásnak minősülne, és figyelmeztetett, hogy az ilyen vádakkal nem lenne szabad csak úgy dobálózni.
(Guardian)
Hasszán Naszrallah szerdán tévéüzenetben reagált arra, hogy vélhetően egy izraeli drón egy bejrúti lakóházban hatodmagával együtt végzett Száleh al-Arúrival, a Hamász egyik befolyásos vezetőjével. A Libanonban egyszerre fegyveres milíciaként, egyszerre politikai pártként, egyszerre pedig bűnszervezetként működő Hezbollah főtitkára több mint egyórás beszédének ezek voltak a főbb üzenetei:
- Száleh al-Arúri „durva agresszió” áldozatává vált, Naszrallah azonban nem rendelt el direkt megtorlást, helyette azt fejtegette, hogy „(mi, barátok) megbeszéléseket folytatunk egymással, de mindenki a maga érdekeinek fényében hozza meg a döntéseit”.
- Az Irán által vezetett, a jemeni húszikat, a szíriai Aszad-rezsimet, a Hezbollahot, a Hamászt és egy sor iraki síita milíciát magában foglaló, az „Ellenállás Tengelyé”-nek nevezett laza koalícióról azt mondta, „stratégiai látásmóddal” bír.
- Izrael elrettentési képességei „összeomlottak” az október 7-i támadás következtében, és a nagyszabású terrorcselekmény „új frontokat” nyitott. A jemeni húszik példája is mutatja, hogy a Hamász szövetségesei nem félnek többé, és ez „Izraelt alapjaiban rendíti meg, mert Izrael nem fogja elérni háborús céljait”
- A síita vezető szerint a gázai háború 22 ezer halálos áldozata és 60 ezer sérültje megmutatta, hogy a nemzetközi jog „nem képes védelmet nyújtani egyetlen nemzetnek, egyetlen személynek sem”. A minimum 600 ezer halálos áldozattal járó szíriai polgárháború egyik legkegyetlenebb szereplője a nemzetközi jog legnagyobb kerékkötőjének az Egyesült Államok nevezte.
„Mi fog titeket megvédeni? A hatalmatok, a fegyvereitek, a rakétáitok, a csatatéren való kiállásotok. Kényszeríteni fogjátok a többieket, hogy tiszteljenek titeket!”
- Naszrallah állítása szerint az izraeli–libanoni határon folyó harcok „kiszámított módon” folynak, de óva intette Izraelt attól, hogy háborút indítson Libanon ellen, mert abban „nem lesznek se szabályok, se irányelvek”, és „Izraelnek nagyon-nagy árat kell fizetnie”,
Naszrallah eredetileg a legendás iráni tábornok, Kászim Szulejmáni halála negyedik évfordulójának apropóján mondott volna beszédet – a Teherán kliensháborúiért és titkos külföldi akcióiért felelős főtiszttel amerikai dróncsapás végzett Irakban. Azonban a keddi merénylet és a Szulejmáni síremlékénél történt, több mint 100 halottal járó robbanás felülírták az eredeti szöveget.
Az izraeli hadsereg (IDF) értesítette Szahar Báruch családját, hogy az október 7-én Beri kibucból elhurcolt 25 éves férfi egy túszszabadító akció során vesztette életét. A család már december elején értesült Báruch haláláról, azonban halálának körülményeiről csak most tájékoztatták őket. Ez a tájékoztatás sem tűnik kimerítőnek, hiszen az IDF még nem derítette ki, hogy a december 8-án végrehajtott akcióban izraeli vagy palesztin fegyverek végeztek Baruch-hal (a Hamász természetesen azt állítja, hogy az IDF katonái lőtték le a túszt). Az akcióban egyébként két katona is súlyosan megsérült, a palesztin áldozatok számáról nincs adat.
December közepén óriási felháborodás fogadta azt a beismerést, miszerint három, a Hamász fogságából megszökött izraeli túszt annak ellenére lőttek le izraeli katonák, hogy a lerongyolódott egykori foglyok mindent megtettek azért, hogy ne keverjék őket össze a palesztin fegyveresekkel.
Egyre több olyan esetről ad hírt az izraeli média, mely során kormányzati tisztségviselők a gázai övezet palesztin lakosságának kitelepítésének lehetőségeit mérlegelik. A kormánykoalíció szélsőjobboldali tagjai már október 7-e óta újragyarmatosítanák a 2005-ben kiürített enklávét, de a Times of Israel szerdán publikált cikke szerint a kormánykoalícióban több országgal is tárgyalnak arról, hogy fogadjanak be palesztin „önkéntes menekülteket”. A lap információi szerint az egyik fő jelölt a közép-afrikai Kongói Köztársaság, de a kabinet több más országgal is tárgyalásban áll. Egy kormányzati tisztségviselő szerda délután cáfolta a lapértesüléseket, mondván, „Nincs olyan ország, mely 2 millió, de akár 5 ezer embert is befogadna. Nem értem, honnan szedték ezt az elképzelést”. Azonban ugyanez a politikus nem volt hajlandó kizárni azt, hogy folynak ilyen tárgyalások, csak azt, hogy ezek Izrael részvételével történnének.
A háború első heteiben egyébként izraeli részről felmelegítették azt az évtizedes elképzelést, miszerint Egyiptomnak kéne befogadnia és a Sínai-félszigeten letelepítenie a palesztin menekülteket, azonban Kairó – a közvetítőnek felkért Joe Bidennel együtt – mereven elzárkózott az ötlettől.
103-ra nőtt a halottak száma az iráni Forradalmi Gárda volt vezetőjének sírjánál történt robbantások után, állítja az iráni állami média. A két robbantás az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében történt, az ünnepségen irániak százai gyűltek össze, hogy megünnepeljék Szulejmáni halálának évfordulóját.
A két robbantás között nagyjából 15 perc telt el, az ilyen késleltetett második robbantás gyakori módszer arra, hogy még több áldozatot szedjenek a fegyveresek. A támadást még senki nem vállalta magára. (Sky News 1,2)
„Non-profit szervezeti meghívásra” három napra Izraelbe ment a Momentum jelenlegi elnöke, Gelencsér Ferenc, aki az Országgyűlés Magyar-Izraeli Baráti Csoportjának is a tagja. A párt közleménye szerint Gelencsér az úton izraeli politikusokkal, Izrael elnökével, Jichák Hercoggal is egyeztet, valamint sérült civilekkel, katonákkal is találkozik.
Az iráni állami média legfrissebb jelentése szerint legalább 73 ember meghalt és további 171 ember megsebesült szerdán az iráni Forradalmi Gárda volt vezetőjének sírjánál történt robbantásokban az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében. Az ünnepségen irániak százai gyűltek össze, hogy megünnepeljék Szulejmáni halálának évfordulóját.
A két robbanás a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján megrendezett szertartáson történt – közölte az iráni állami televízió szerdán. Az iráni állami média egy helyi tisztviselőt idézett, aki szerint még nem világos, hogy gázpalackok robbantak-e fel vagy terrortámadást történt a megemlékezésen. Ugyanakkor Kermán tartomány egyik tisztségviselője szerint terrortámadás okozta a robbanásokat.
Szulejmáni a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah után a legbefolyásosabb személyiségnek tartották Iránban.
Kerman tartomány kormányzójának helyettese szerint terrortámadás okozta azt a két robbanást, ami egy temető mellett zajló ünnepségen történt – írja a Reuters és a BBC.
A félhivatalos Nournews korábban azt közölte, hogy gázpalackok robbantak fel a kermani temetőhöz vezető úton. Egyes iráni hírügynökségek először arról számoltak be, hogy legalább 50 ember megsebesült, és legalább 20 ember meghalt.
Az Irib állami műsorszolgáltató azonban nem sokkal később már 73 halottról és 171 sebesültről számolt be.
Az ünnepséget a 2020-ban Trump parancsára, amerikai drónok által kilőtt Kászim Szolejmáni tábornok emlékére rendezték egy temető közelében. Szolejmánit a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah után a legbefolyásosabb személyiségnek tartották Iránban. A megemlékezésen több száz iráni vett részt.
Egyelőre nem tisztázott, hogy valóban terrortámadás történt-e, és ha igen, akkor ki áll az akció mögött.
Két robbanás rázott meg egy iráni temető közelében tartott ünnepséget – számolt be a Reuters az iráni állami televízió alapján.
A hírek szerint legalább 20 ember meghalt, és egyes hírek szerint nagyjából 50-en megsebesültek. A Kerman városában zajló ünnepséget az ország legfőbb parancsnoka, Kaszem Szoleimáni emlékére tartották, aki egy amerikai dróntámadásban halt meg 2020-ban.
A félhivatalos Nournews szerint gázpalackok robbantak fel a temetőhöz vezető úton. Egy iráni tisztviselő szerint még nem világos, hogy a robbanásokat gázpalackok vagy terrortámadás okozta-e.
„Gyors reagálású csapataink evakuálják a sérülteket. De a tömeg elzárja az utakat” – mondta Reza Fallah, a Kerman tartományi Vörös Félhold vezetője az állami televíziónak.
Azzal, hogy Izrael sok ezer katonát, összesen öt dandárt vont ki a gázai övezetből, lehetővé válik a Hamász számára, hogy újraszervezze katonai képességeit és infrastruktúráját – olvasható a világ egyik legismertebb katonai elemzőintézete, az Institute for the Study of War (ISW) friss beszámolójában.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megerősítette, hogy december 31-én öt dandárt vontak ki a Gázai övezet északi részéből. Ezzel a gázai katonai műveletek harmadik fázisába lépnek. Befejezik az átfogó műveleteket, kisebb akciókra, célzott rajtaütésekre váltanak át. Hangsúlyosabbá válik továbbá egy másik cél megvalósítása: a Gázai övezet és Izrael közötti biztonsági pufferzóna kialakítása.
Az izraeli hadsereg a háború kezdete óta több Hamász-egységet felszámolt vagy harcképtelenné tett, különösen a Gázai övezet északi részén. A Hamász katonai erőit azonban egyelőre teljesen „sem legyőzni, sem megsemmisíteni nem sikerült” – írja az ISW. Az agytröszt szerint „a csökkentett izraeli katonai nyomás lehetővé teheti a Hamász számára, hogy újjáépítse katonai képességeit és infrastruktúráját.”
Úgy vélik, a Hamász képes a harcokban elvesztett parancsnokainak gyors pótlására. „Több, nemrégiben likvidált Hamász-zászlóalj- és dandárparancsnok hosszú évekig vezette egységeit, ami arra utal, hogy megvolt a képességük és idejük arra, hogy utódokat neveljenek ki a helyükre” – írták. Az ISW szerint az izraeli csapatkivonások nincsenek összhangban azokkal az izraeli kormányzati közlésekkel és célokkal, amik a Hamász teljes katonai és politikai megsemmisítéséről szólnak.
Egyes vélekedések szerint a Gázából kivont izraeli egységek egy részét a Libanonnal közös északi határra csoportosíthatják át, ahol a Hezbollah fegyveresei veszélyeztetik Izraelt.
Az izraeli jegybank vezetője korábban figyelmeztette a döntéshozókat: a háborús kiadások hatalmas terhet rónak a költségvetésre. Izrael korábban 300 ezer tartalékost hívott be, ami 10-15 százalékos kiesést jelent a munkaerő-piacon.
Abdallah Bou Habib libanoni külügyminiszter kedd este a BBC Radio 4-nak nyilatkozva elmondta, hogy kormánya tárgyal a Hezbollahhal, hogy „meggyőzze őket arról, hogy ne válaszoljanak” Izrael bejrúti csapására, hanem a párbeszédre törekedjenek. „A következő 24 órában kiderül, hogy válaszolnak-e vagy sem” – mondta a libanoni külügyminiszter hozzátéve: „Nagyon aggódunk, a libanoniak nem akarják, hogy belerángassák őket a konfliktusba, még a Hezbollah sem akarja, hogy belerángassák őket egy regionális háborúba”. Abdallah Bou Habib felszólította a Nyugatot, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre, hogy hagyják abba az összes akciójukat, „nemcsak Libanonban, nemcsak Bejrútban, hanem Gázában is”.
Kedden egy izraeli drón több Hamász-terroristával is végzett Libanon fővárosában, Bejrútban. Izrael hivatalosan nem ismerte el a csapás elkövetését, de korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megesküdött, hogy likvidálja a Hamász vezetőit, bárhol is legyenek.
(BBC)
Izrael hajtotta végre azt a csapást kedden Bejrút déli részén, ami megölte a Hamász magas rangú vezetőjét, Száleh al-Arourit – mondta egy amerikai tisztviselő a CNN-nek. Hozzátette, hogy az amerikai kormányzatot nem tájékoztatták előre a műveletről. Barak Ravid, az Axios munkatársa egy magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva korábban arról számolt be, hogy az amerikai kormányzatot „a művelet közben” tájékoztatták.
Korábban Mark Regev izraeli kormányszóvivő azt mondta, hogy Izrael nem vállal felelősséget a támadásért. „Izrael nem vállalta a felelősséget ezért a támadásért. De bárki tette, az világos, hogy nem a libanoni állam ellen szólt a támadás. Nem is a Hezbollah ellen. Aki ezt tette, az sebészeti pontosságú csapást mért a Hamászra” – mondta.
Arouri a Hamász katonai szárnyának, az az Al-Kasszam Brigádoknak volt az egyik alapító tagja, és Bejrútban állomásozott. A Hamász katonai szárnyának két másik vezetője, Samir Findi Abu Amer és Azzám al-Akraa Abu Ammar is a csapás áldozatai között volt a Hamász tisztviselői szerint.
(CNN)
Emmanuel Macron francia elnök felszólította Izraelt, hogy kerüljék el a háború eszkalálódását a Gázai övezeten kívül. Macron megjegyzése azt követően hangzott el, hogy a Hamász egyik magas rangú vezetőjét, Száleh al-Arourit kedden Libanonban megölték. „A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy mindenképpen el kell kerülni mindenfajta eszkalációs magatartást, különösen Libanonban” – közölte Macron hivatala. A francia elnök aggodalmának adott hangot a civil halálos áldozatok száma és a gázai humanitárius helyzet miatt is.
(Sky News)
Az Irán által támogatott húszi lázadók hajó elleni ballisztikus rakétákat lőttek ki a Vörös-tenger déli részénél – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM). Az X-en közzétett posztban azt írták: „Január 2-án, helyi idő szerint körülbelül 21:30-kor az Irán által támogatott húszik két hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki jemeni területekről a Vörös-tenger déli részére. Több, a térségben tartózkodó kereskedelmi hajó jelentette az ASBM-ek becsapódását a környező vízbe, bár egyik sem számolt be károkról. Ezek a támadások több tucat ártatlan tengerész életét veszélyeztették, és továbbra is zavarják a nemzetközi kereskedelem szabad áramlását. November 19. óta ez volt a 24. támadás kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tenger déli részén.”
A gázai konfliktusban a palesztinokat támogató húszik november 19. óta rakéták és drónok bevetésével tucatnyi kereskedelmi hajót támadtak meg a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. Irán viszont már többször tagadta, hogy segítséget nyújtana a húsziknak. Az Egyesült Államok vezetésével katonai koalíció alakult a térségben zajló hajóforgalom védelmére. Már több mint 20 ország csatlakozott a szövetséghez, aminek többek között az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Hollandia és Spanyoloszág is a tagja.
Múlt héten amerikai helikopterek semmisítették meg a jemeni fegyveresek több kishajóját, amelyek tüzet nyitottak a katonai egységekre a Vörös-tengeren. Vasárnap a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby azt mondta, az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust a jemeni húszikkal, de saját érdekei védelmében a jövőben is lépni fog.
- Robbanás Bejrútban: meghalt a Hamász egyik magas rangú vezetője és további két Hamász-tag;
- Izrael magas fokú készültségbe lépett a Hamász-vezető megölése után;
- Netanjahu tanácsadója szerint Izrael nem vállalta a felelősséget a bejrúti robbantásért.
- Hamarosan visszatérhetnek otthonaikba a Hamász támadásai után evakuált izraeliek;
- Izrael több ezer katonát vont ki a Gázai övezetből;
- Izraeli hadsereg: Rakétaindító állások voltak az ENSZ gázai iskolájánál;
- Az Egyesült Királyság 90 tonnányi segélyt küldött hajóval a gázaiaknak;
- Hatalmas kártérítésért perelnek a Hamász által megtámadott izraeli fesztivál túlélői.