Erdoğan testőrei nem csak Budapesten garázdálkodhatnak büntetlenül

Kedden elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Recep Tayyip Erdoğan testőrei elleni feljelentést, ami Tóth Bertalan szocialista képviselő Polt Péterhez intézett parlamenti kérdéséből született. A legfőbb ügyész által a BRFK-nak továbbított kérdés azt firtatta, miért nem számít bűncselekménynek az, hogy Erdoğan biztonsági szolgálatának tagjai durván letepertek egy, a török elnöknek bemutató magyar férfit Budapesten.

Erdoğant augusztus 20-ra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnök, más illiberális és autoriter vezetők társaságában közösen vettek részt a magyar államiság ünnepén. A Karmelitában tartott tűzijátéknézős fogadás előtt a török elnöknek a pesti Matild-palota közelében egy magyar férfi bemutatott, akit gesztusáért állítása szerint a török testőrök letepertek, hátracsavarták a kezét, és rátérdeltek a fejére is. „Durván nem bántalmaztak, hogy ököllel ütöttek volna, vagy megrugdostak volna” – mondta a férfi, akit végül a TEK emberei mentettek ki a török biztonságiak közül, és vittek át autóval Budára.

A rendőrség szerint azonban a testőrök kiemelt személyvédelmi feladatokat láttak el, ami néha azzal jár, hogy a „védett személyt ért atrocitás esetén intézkedési kötelezettség keletkezik”, és az intézkedés során adott esetben sérülhetnek az intézkedés alá vont magyar állampolgár személyiségi jogai. Ez azt jelenti, hogy a BRFK saját jogértelmezése szerint nem indíthat közvádas eljárást, azonban a sértett magánvádas eljárásban kérhet jogorvoslatot.

Az áldozat, Bán Tamás a határozatot úgy kommentálta, hogy „egy vicc és nyilvánvalóan politikai döntés”. Megjegyezte, hogy nehéz lehet „a nagy magyar szuverenitásban” kezelni azt, hogy ő az utca túloldaláról bemutatott Erdoğannak, akinek a közelébe sem került, mégis lerohanták az emberei, akik a rendőrségi határozat szerint is a török elnök kíséretéhez tartoztak és személyvédelmi feladatokat láttak el. A férfi azt még nem döntötte el, hogy indít-e magánvádas eljárást.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón elismerte, hogy a testőrök fellépésénél „az arányosságot a magyar rendőri gyakorlat szerint lehet vitatni”.

Több, mint testőr

Hacsak védencüket nem fenyegeti közvetlen veszély, akkor az Erdoğan-kaliberű kiemelt személyeket külföldi útjaikon védő testőrök egyik legfontosabb feladata a diszkréció. Ahogy azt a magyar főváros már többször is megtapasztalhatta, a török elnök biztonságát a vendéglátó országok kiterjedt útlezárásokkal, csatornafedél-behegesztésekkel, rendőrök és rohamrendőrök hadával és a kiberbiztonsági szakemberektől a mesterlövészekig egy sor specialistával garantálják, a védett személyt körülvevő csapat dolga egy esetleges közvetlen támadás elhárítása.

Erdoğan kísérete, a Rendőri Elhárítási Egység (Karşı Atak Timi) – ami megmaradt, annak ellenére, hogy a 2016-os puccskísérlet után teljesen újjászervezték az elnöki biztonsági szolgálatot – azonban az időnként alig észrevehető jelenlét mellett többször is fizikai konfliktusba keveredett a török elnök hivatalos látogatásai alkalmával.

A nyilvánosságra került incidensek egyszer sem az elnök testi épségének fenyegetettsége miatt robbantak ki, és az érintett testőröket egyszer sem vonták felelősségre.

Egyetlen állami vezető testőrségére sem jellemzők külföldi utakon az Erdoğan biztonsági embereinél időről időre előforduló kirívó incidensek, önkényes erőszakoskodások. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes vezetők testőrsége más módon ne lenne érintett ennél durvább ügyekben is – csak éppen ezekben nem tüntetők, határőrök vagy hivatali alkalmazottak a szenvedő felek.

A Szaúd-Arábiát ténylegesen irányító Mohamed bin Szalmán trónörökös „Tigris Egysége” például több merényletet is végrehajtott. Az ő számlájukra írható Dzsamál Hasogdzsi szaúdi származású amerikai ellenzéki újságíró 2018-as, szintén következmények nélkül maradt elrablása és brutális meggyilkolása.

A török testőrök viselkedésére részben magyarázatul szolgálhat, hogy az elnöki biztonsági szolgálat embereit a csendőrség és a rendőrség kötelékéből toborozzák, márpedig a török rendfenntartó szervek rendszerszinten hánynak fittyet az emberi- és személyiségi jogokra. A Human Rights Watch és az Amnesty International jelentése szerint a Dél-Törökországot romba döntő februári földrengés után bevezetett rendkívüli állapotot kihasználva például a rendőrség és csendőrség rendszeresen bántalmazott, megkínzott bűncselekménnyel gyanúsított embereket, sőt, többeket mindenféle ítélet nélkül kivégeztek.

A Törökországi Emberi Jogi Alapítvány 2023 augusztusi jelentése megállapítja, hogy egy év alatt 22 százalékkal nőtt a hatósági túlkapások miatt benyújtott panaszok száma, 2022-ben a rendőri erőszak legfiatalabb elszenvedője 3, a legidősebb 76 éves volt. A szervezet a 2018 és 2021 közti időszakból 13 935 olyan esetet rögzített, amelyek során rendőrök vagy csendőrök törvénytelenül bántalmaztak egy török állampolgárt (egyébként a menekültek még jobban ki vannak szolgáltatva az önkénynek).

A rendfenntartó erőkbe mélyen beleivódott erőszak azonban nem ad tökéletes magyarázatot a most következő esetekre; ugyanis hiába számít az egyik legbrutálisabb rendfenntartó erőnek mondjuk a kínzásairól és gyilkosságairól hírhedt egyiptomi rendőrség, Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök diplomáciai útjait mégsem szegélyezik kíséretének botrányai.

Bunyó az ENSZ-palotában

2011-ben az ENSZ New York-i közgyűlésén részt vevő Erdoğan (akkor még török miniszterelnökként) épp a látogatóknak fenntartott negyedik emeleti karzaton folytatott informális megbeszélést Dzsalal Talabáni iraki elnökkel, amikor hallotta, hogy odalent Mahmúd Abbász lép a pulpitusra, hogy teljes jogú tagságot követeljen Palesztinának. Erdoğan a palesztin ENSZ-tagság elkötelezett támogatója volt, ezért felpattant, és lesietett az ülésterembe. Csakhogy a látogatói szekció és a regisztrált résztvevőknek fenntartott ülésterem között tilos a közvetlen átjárás, és a csukott ajtó előtt álló őr nem is akarta átengedni Erdoğant.

A történteket az ENSZ diplomáciai maszatolásai miatt nehéz pontosan rekonstruálni, de annyi biztos, hogy az őr szóváltásba keveredett a török küldöttséggel, meglökhette (vagy legalább hozzáért) Erdoğanhoz, mire annak testőrei úgy helybenhagyták, hogy bordasérülésekkel kórházba kellett vinni. Az épületben mindenhol hallható verekedés meglehetősen nagyszabású lehetett, ugyanis az esetet követően Ban Kimun akkori ENSZ-főtitkár hat biztonsági őrt is felfüggesztett.

A konfliktusnak végül ENSZ-tisztviselők közbelépése vetett véget, ők Erdoğant a főbejárathoz kísérték – oda, ahová a helyben hagyott biztonsági őr eredetileg elirányította őt. Az eset a török küldöttségre nézve semmilyen következménnyel nem járt; sőt, az ENSZ főtitkára kért elnézést Erdoğantól.

Tüntetőverés Washington utcáin

2017 májusában Erdoğan Donald Trump meghívására Washingtonba látogatott; a török elnököt a nagykövetség előtt tüntetők várták, akik közül sokan örmény vagy a Törökországban elnyomott kurd kisebbség zászlóját lengették. A nagykövetség elé Erdoğan-párti ellentüntetőket is mozgósítottak, akik neki is rontottak a békés tüntetőknek – méghozzá Erdoğan testőreinek aktív támogatásával.

A helyszínt biztosító rendőrök képtelenek voltak megfékezni a támadást, számtalan videófelvételen látszik, ahogy az ellentüntetők és a testőrök több, földre került, magzatpózban védekező embert ütnek-rúgnak. Végül 11 embert kellett sérülésekkel ápolni. Az incidenst Erdoğan is végignézte a távolból, közben többször is beszélt biztonsági szolgálatának tagjaival, éppen ezért azóta is tartja magát a gyanú, hogy személyesen rendelte el a támadást.

Az eset óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban, hiszen egy idegen ország fegyveres erőinek tagjai amerikai földön vertek meg amerikai állampolgárokat – köztük nőket és gyerekeket.

A hatóságok azonban nem siették el a válaszlépéseket: csak egy hónappal a történtek után vettek őrizetbe négy, török származású amerikai állampolgárt, és adtak ki körözést 12 elnöki testőr ellen.

A hivatalos török reakció szerint a biztonságiak csak „védekeztek” a tüntetők ellen, akik amúgy egy terrorszervezet tagjai voltak; az incidensért pedig a washingtoni rendőrség a felelős, mely nem tudta megoldani a tüntetők és ellentüntetők elválasztását. Utóbbi érvben egyébként van igazság, de a tüntetők nem voltak tagjai a Törökország és NATO-szövetségesei által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártnak.

Erdoğan egy amerikai tévének adott interjújában azt állította, hogy Trump személyesen kért tőle bocsánatot az incidensért, de a Fehér Ház kapásból cáfolta ennek megtörténtét. Azonban 2018 márciusában, néhány nappal Rex Tillerson akkori amerikai külügyminiszter ankarai látogatása előtt a washingtoni igazságügyi minisztérium „bizonyítékok hiányára” hivatkozva ejtette a testőrök elleni eljárást. A Trump-kormányzat által titkosított, 2019 novemberében napvilágra került dokumentumokból az is kiderült, hogy

a török testőrök az amerikai elnök védelmét ellátó Secret Service hat tagjának, két amerikai diplomatának és egy rendőrnek is sérüléseket okoztak.

Az áldozatok által indított, borsos kártérítést követelő magánvádak napjainkban is zajlanak. Törökország a küldöttség diplomáciai mentességére hivatkozik, azonban az amerikai bíróság szerint ez az adott esetben irreleváns, mivel a tüntetők „semmilyen közvetlen fenyegetést nem jelentettek a török elnökre”. A bírósági eljárás ellenére szinte biztos, hogy sem a NATO keleti bástyájának számító Törökországnak, sem pedig Erdoğannak nem kell valódi retorzióktól tartania.

Elkószált testőrök zaklatták a szlovák elnök munkatársnőjét

Ahogy arról írtunk, Vladimíra Marcinková szlovák liberális képviselőnő szeptember elején egy podcastinterjúban idézte fel, hogy 2015-ben, Erdoğan pozsonyi látogatásán a török elnök két testőre behatolt az irodájába, fogdosni kezdték őt, és amikor segítségért kiáltott, befogták a száját.

Az eset idején a politikus még Andrej Kiska akkori köztársasági elnök munkatársaként dolgozott. Visszaemlékezése szerint a testőrök már az elnöki találkozó idején elkezdték őt stírölni. Amikor Marcinková a találkozó után visszament az irodájába, benyitott az egyik testőr, és elindult felé anélkül, hogy bármit is szólt volna, majd rögtön utána jött egy másik is. A nő kérésére azt mondták, fotózkodni akarnak, de amikor Marcinková ezt visszautasította, fogdosni kezdték.

„Befogták a számat, de szerencsére a kiáltásomat meghallotta akkori kollégám, Pavol Sybila, aki a másik helyiségben volt.”

Az elnöki hivatal másik alkalmazottjának felbukkanására a két testőr távozott. Andrej Kiska is megerősítette, hogy Marcinkovával „tisztességtelenül bántak” Erdoğan emberei; az incidensről diplomáciai csatornákon keresztül azonnal értesítették Ankarát, de a volt szlovák elnök tudomása szerint a panaszra „semmilyen válasz nem érkezett”. A szlovák rendőrség nem indított nyomozást az ügyben.

Boszniában már a reptéren elkezdődött a balhé

2019 augusztusában Erdoğan kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Boszniába, azonban biztonsági szolgálatának tagjai már a szarajevói reptéren konfliktusba keveredtek a határőrséggel, amikor azok helyi törvényekre hivatkozva fegyvereik átadására kérték a gépről lelépő testőröket. Az akkori hírek szerint a kérést a törökök durván megtagadták, és némi lökdösődés is történt, és csak akkor csitultak el az indulatok, amikor a török elnök is felbukkant a gép ajtajában.

Zoran Galic, a határőrség akkori igazgatója egy helyi lapnak úgy háborgott:

[a testőrök] agresszívan léptek fel velünk szemben, úgy viselkedtek, mintha ők lennének otthon, és nem lennének rájuk érvényesek az itteni törvények. Kijárna nekik a letartóztatás.

Az ötszáz évig a Török Birodalomhoz tartozó, Törökországgal a mai napig szoros kulturális és politikai kapcsolatot fenntartó ország hatóságai azonban sem diplomáciai, sem jogi lépéseket nem tettek a testőrök ellen.