
A tavalyi nyár nagyon meleg volt, és ezt a klímaváltozásnak köszönhetően valószínűleg évről évre egyre inkább leírhatjuk majd. De a legtöbben legalább nagyjából fel tudtak rá készülni, hiszen – ahogy szokás – megelőzte egy tavasz, így keveseket ért teljesen váratlanul, hogy ahogy teltek a napok, egyre melegebb lett.
Képzeljük most el, hogy milyen lenne, ha a hőmérséklet az éjszaka közepén a balzsamos 20–25 Celsius-fokról felugrana hirtelen 40–60 fokra. Elég borzasztóan hangzik, ugye? Pedig 1960. június 15-én a texasi Kopperlben élők pont ezt élték át.
Aznap éjszaka ugyanis lecsapott a településre egy ritka légköri jelenség, amit a köznyelvben csak Sátán viharának hívnak. Ez a tűzforró szél akkor alakul ki, amikor egy, a végét járó vihar egy nagy adag, nagyon száraz levegővel találkozik.
Normál esetben a haldokló vihar tetején található víz szépen, lassan elpárolog, ami hűti a légtömeget. A levegő azonban emiatt sűrűbb lesz, és elkezd süllyedni (hiszen ahogy alsóban mindenki megtanulja, a meleg levegő felfelé, a hideg lefelé száll). A süllyedő légtömeget a fölé bekúszó levegő összenyomja és melegíti, de egy haldokló viharnál a párolgó víz ellensúlyozza ezt a melegedést, így amíg a viharban van víz, és az párolog, a föntről érkező melegítést ellensúlyozza a párolgás, így a légtömeg tovább süllyed.
A Sátán viharához hasonló hőcsapásoknál ez kicsit máshogy alakul. A víz ugyanúgy elkezd párologni, de ha elég száraz a levegő, amivel találkozik, akkor előfordul, hogy túl gyorsan veszít a nedvességtartalmából, ezért nem marad semmi, ami lefelé hűtse, így a meleg légtömeg leszáguld a felszínre, ahonnan kiszorítja a hűvösebb levegőt.
Ez Kopperlben egész pontosan úgy nézett ki, hogy nem sokkal éjfél előtt a haldokló viharból lecsapott egy nagyjából 130 kilométer/órával süllyedő, 60 fokos légtömeg. A hőmérséklet megugrott, a harmatpont lezuhant, és tűzforró szél fújt a faluban és környékén. Mindenki azonnal kiugrott az ágyból, a szülők nedves rongyokba csavarták a gyerekeiket, és órákon át várták, hogy a pokoli körülmények normalizálódjanak – már ha nem a világvége jött el, amit akkor még nem tudhattak.
Bár nem a Reddit a világ legmegbízhatóbb forrása, hiszen bárki névtelenül posztolhat és kommentelhet, többen is írtak arról, hogy átélték a kopperli esetet, és hogy milyen hatása volt a viharnak. Szétrobbant például egy hőmérő egy kirakatban, az előző nap még zöld kukorica gyakorlatilag megsült, a gyapot pedig leégett.
Az eset ritka, de azért volt még rá példa. Leginkább késő tavasszal vagy nyáron fordul elő, de késő télen is megesett már, például 1990 márciusában, Kansasben. Akkor még csak óriási haldokló viharról sem volt szó, csak egy kis esőről és havazásról. Azonban az eddigi legextrémebb eset a kopperli, azóta sehol nem ugrott hirtelen 30–40 fokot a hőmérséklet.