Egy Zelenszkij nevű jelöltet indít Putyin pártja egy orosz önkormányzati választáson

Elnézést kért Stian Jenssen, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke azért, mert kedden egy panelbeszélgetésen azt mondta, Ukrajna beleegyezhetne abba, hogy lemondjon a jelenleg Oroszország által megszállt területei egy részéről, ha csatlakozni akar a NATO-hoz.

Jenssen egy norvég újságnak most arról beszélt, nem kellett volna ilyen leegyszerűsített módon beszélnie. „Ez a kijelentésem egy nagyobb vita része volt a lehetséges jövőbeli ukrajnai forgatókönyvekről, és nem így kellett volna mondanom. Hiba volt.”

Attól azért mégsem zárkózott el, hogy végül is szóba jöhet egy „földet a NATO-tagságért” megállapodás. Szerinte ugyanis ha egyszer béketárgyalásokra kerülne sor, akkor annak a katonai helyzetnek, ami a tárgyalások alatt fennáll, beleértve azt, ki milyen területet ellenőriz, „szükségszerűen döntő befolyása lesz”. (Guardian)

Egy Zelenszkij nevű férfit indít Putyin pártja, az Egységes Oroszország az önkormányzati választásokon Szmolenszk régióban.

A választások 2024 elején lesznek majd, Alekszandr Zelenszkij pedig már tagja az érintett város testületének. Nem tetszik ez viszont mindenkinek, az egyik lakos azt követelte, a jelölt vagy változassa meg a nevét, vagy egész egyszerűen töröljék a jelöltek listájáról, mert szerinte ez „sértő a különleges katonai művelet résztvevőire és a hazafiakra nézve”.

Az Egységes Oroszország viszont úgy reagált, egy vezetéknév nem indokolja, hogy valaki visszalépjen a választástól, hiszen „az ember nem felelős a névrokonaiért”. (Sky News)

Oroszország szándékosan veszi célba Ukrajna természeti világát, állatvilágát, tengeri élővilágát és vizeit, azokat irtja és szennyezi, állítja véleménycikkében Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak.

Jermak szerint Oroszország ökocídiumot, azaz környezetpusztítást követ el Ukrajna ellen. „Mérgező anyagok szivárognak ki a megrongálódott iparlétesítményekből és infrastruktúrából. A globális élelmezésbiztonság veszélyben van. A világ nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a növekvő környezeti fenyegetést”.

Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőműről azt írja, „egy atomerőmű közelében robbanóanyagokkal játszani a végzetet hozhatja el, Ukrajnának és Európának is. A nukleáris szennyezés ugyanis nem áll meg a határoknál”.

Jermak szerint sürgősen kell cselekedni, és meg kell akadályozni a további környezeti katasztrófákat és károkat, „még háború idején is”. (Sky News)

Az Európai Bizottság 135 millió euró (körülbelül 52 milliárd forintnyi) támogatást nyújt Ukrajnának és Moldovának. Ezt a pénzt korábban Oroszországnak és Belarusznak szánták, a 2021-2027-es Interreg NEXT nevű uniós programokra, a háború miatt viszont ezt az együttműködést megszüntették a két országgal. Tavaly nyáron ugyanez volt, akkor 26,2 millió eurót (mintegy 10 milliárd forintot) kapott meg Ukrajna és Moldova Oroszország és Belarusz helyett.

Oroszország 400 milliárd rubel, azaz körülbelül 1500 milliárd forint értékű fegyverszerződést írt alá az Army-2023 nevű fegyverzeti vásáron Moszkvában, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az orosz védelmi minisztérium már korábban is azt jósolta, hogy nagyjából ekkora értékű megegyezés lehet majd. (Sky News)

Litvánia szerdán bejelentette, hogy a Wagner-erőkkel kapcsolatos aggodalmak miatt péntektől ideiglenesen felfüggeszti a Litvánia és Belarusz közötti két határellenőrző pont, a Šumskas és Tverečius működését – olvasható a litván kormányhivatal sajtóközleményében. Az ország hat közös határellenőrzési ponton osztozik Belarusszal.

„Ez a döntés egyike azoknak a megelőző intézkedéseknek, amelyek célja a nemzetbiztonságot fenyegető új veszélyek és a határon történő esetleges provokációk kezelése. Lehetővé teszi a határőrök számára, hogy újraosszák kapacitásaikat a belarusz határon, és még nagyobb figyelmet fordítsanak az államhatár védelmére” – mondta a litván belügyminiszter, aki azt is elismerte, hogy ez a válaszlépés a Wagner-erők közeledése miatt született.

Nem Litvánia az egyetlen, amelyet aggaszt Belarusz helyezkedése: Lengyelország szintén a közelmúltban jelentette be, hogy mintegy 10 000 katonát telepít a Belarusszal közös határára. A Wagner-katonák jelenleg Belaruszban – Oroszország közeli szövetségesében – állomásoznak. (CNN)

Július közepén robbanás rázta meg a Vlagyimir Putyin orosz elnök büszkeségének tartott kercsi hidat, amely az oroszok által megszállt Krím félszigetet köti össze Oroszországgal. A robbanás következtében egy autó súlyosan megrongálódott, a benne utazó két felnőtt meghalt, 14 éves lányukat pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Oroszország már akkor ukrán dróntámadásról beszélt, és az AFP forrásai szerint is az Ukrán Biztonsági Szolgálat hajtott végre „különleges hadműveletet” a krími hídnál. Az ukrán Déli Parancsnokság orosz provokációt emlegetett, Kijev közvetlenül nem vállalta a támadásért a felelősséget, ugyanakkor Zelenszkij elnök azt mondta, hogy katonai célpont a Krímet Oroszországgal összekötő híd.

A CNN-nek az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője, Vaszil Maljuk beszélt a július 17-i kercsi támadásról. Azt mondta, azt a Sea Baby nevű kísérleti tengeri drónnal hajtották végre, ami saját, több hónapos fejlesztésük eredménye, melyhez már az orosz támadás után hozzáfogtak. A “A tengerfelszíni drónok az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyedülálló találmányai. Egy magáncég sem érintett. Ezekkel a drónokkal a közelmúltban sikeres találatot hajtottunk végre a krími hídon, az Olengorszkij Gornyak deszanthajón és a SIG tankeren" – mondta Maljuk.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat egy videót is elküldött a CNN-nek a támadásról. A felvételen a drón által rögzített képanyag látható. A Sea Baby akár 850 kilogramm robbanóanyagot is eljuttathatott a híd egyik beton tartóoszlopához. A szolgálat forrásai két biztonsági kamera felvételt is átadtak emellett a CNN-nek.

„Számos új érdekes műveleten dolgozunk, többek között a Fekete-tenger vizein. Ígérem, izgalmas lesz, különösen az ellenségeink számára – mondta Maljuk a lapnak.

Maljuk a híd elleni első, 2022. októberi ukrán támadásért is vállalta a felelősséget, de részleteket nem közölt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője a júliusi támadásról elmondta még, hogy az egy több hónapos előkészület eredménye volt, amit az ukrán haditengerészettel közösen hajtottak végre, és amelyet Olekszij Nyizspapával, az ukrán fegyveres erők haditengerészetének parancsnokával együtt vezetett.

“Teljesen a műveletre koncentráltunk. Az utolsó napok meglehetősen feszültek voltak. Amikor megtörtént a robbanás, nagyon boldogok voltunk, és elkezdtünk gratulálni egymásnak. Ez egy nagyon érzelmes pillanat volt mindannyiunk számára, és a győzelmünk záloga, amely minden bizonnyal hamarosan bekövetkezik” – mondta a biztonsági vezető.

Maljuk elmondása szerint ezeket a drónokat egy földalatti gyártóüzemben gyártják Ukrajna területén.

Oroszország ismét ukrán gabonaraktárakra csapott le, ugyanis ismét célba vették a dél-odesszai gabonainfrastruktúrát azután, hogy Kijev egyre gyakrabban használja a Duna menti raktárakat és kikötőket az Európába irányuló gabonaszállításra. Kijev azért fordult ezek felé a kikötők felé, mert Moszkva felbontotta a Fekete-tengeren keresztül történő kulcsfontosságú háborús exportmegállapodást – írja az Associated Press az ukrán tájékoztatásra hivatkozva.

Oleh Kiper, Odessza kormányzója szerint az orosz drónok éjszakai bombázásának elsődleges célpontjai a kikötői terminálok és a gabonasilók voltak, többek között a Duna-delta kikötőiben. A légvédelemnek Kiper szerint 13 drónt sikerült elfognia.

A Duna-delta kikötői mindössze 15 km-re vannak a román határtól. A Magyarországon is áthaladó Duna Európa második leghosszabb folyója és kulcsfontosságú közlekedési útvonal, amit Ukrajna igyekezett a gabonamegállapodás felrúgása után kihasználni, és átirányítani a gabonaszállítást a Dunán keresztül, csakhogy a szállítási költségek azonban így sokkal magasabbak, a dunai kikötők pedig nem képesek a tengeri kikötőkkel azonos volument kezelni. (Guardian)

Orosz katonai bloggerek és a médiában terjedő hírek szerint eltávolították vezető pozíciójából és egyfajta házi őrizetbe vették a csecsenföldi és szíriai agresszív katonai stratégiái miatt Armageddon tábornokként ismert orosz Szergej Szurovikint. Szurovikint a Wagner-felkelés óta nem látták nyilvánosan megjelenni, egyes elméletek pedig úgy tartják, hogy ő a felkelést vezető Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin szövetségese, aki tudott a felkelésről is.

Az orosz biztonsági erőkhöz közel álló VChK-OGPU blog vasárnap késő este arról számolt be, hogy Szurovikin most „egyfajta házi őrizetben van”, ahol nem hagyhatja el a lakást, amelyben tartózkodik, de látogatói engedélyt kaptak, köztük több beosztottja is.

A blog szerint „nincs hivatalos nyomozás” vele szemben, „de Szurovikin hosszú ideig bizonytalanul válaszolt a kényelmetlen kérdésekre”. Szerintük a tábornoknak azt tanácsolták, maradjon a radar alatt, hogy elfelejtsék, hátha az alatt Putyin lehiggad, mert sorsáról majd ő dönt.

A Kreml még nem tett hivatalos nyilvános nyilatkozatot Szurovikin hollétével kapcsolatban. (Politico)

A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbításának meghiúsulása után új, ideiglenes szállítási folyosót nyitottak a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók számára: ezen először szerdán indult útnak egy konténerszállító hajó Odessza kikötőjéből.

Egy Facebook-bejegyzésben Oleksandr Kubrakov miniszter azt írta, hogy a hongkongi zászló alatt közlekedő Joseph Schulte nevű hajó a Boszporusz felé tartott, és több mint 30 ezer tonna rakományt, köztük élelmiszereket szállít. A hajó azóta állt a kikötőben, hogy 2022. februárban megkezdődött Oroszország ukrajnai inváziója.

Oroszország júliusban kilépett gabonamegállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonáját a Fekete-tengeren keresztül szállítsa, és figyelmeztetett arra, hogy az Ukrajnába tartó hajókat úgy kezelik, mintha fegyvereket szállítanának.

A múlt héten az ukrán haditengerészet rendeletet adott ki, amelyben „ideiglenes folyosókat” hirdetett ki az ukrán kikötőkbe és kikötőkből induló kereskedelmi hajók számára. Ugyanakkor elismerte, hogy az Oroszország felől érkező katonai fenyegetés és aknaveszély minden útvonalon fennáll.

Vasárnap egy orosz hadihajó figyelmeztető lövéseket adott le, és felszállt egy török tulajdonú teherhajóra, amelyről azt állította, hogy Ukrajnába tartott. (CNN)

Iráni terveken alapuló, egyirányú támadásra alkalmas, pilóta nélküli légi járművek (OWA-UAV) gyártásába fogott Oroszország – közölte szerdán a brit védelmi minisztérium. A hírszerzési jelentés szerint az orosz erők 2022 szeptembere óta importálnak iráni gyártású rendszereket.

Az oroszországi gyártás valószínűleg lehetővé teszi Oroszország számára, hogy kiszámíthatóbbá váljon számukra az ellátottság, és a fegyverek teljesítménye is megbízható legyen. Ez azért fontos, mert Ukrajna igen hatékonyan semmisítette meg ezek többségét.

Oroszország valószínűleg az elkövetkező hónapokban önellátásra törekszik az OWA-UAV-okat illetően. Amíg azonban ez fixálódik, addig továbbra is az Iránból származó, elsősorban a Kaszpi-tengeren keresztül szállított alkatrészekre és teljes fegyverekre támaszkodnak. (Twitter)

Heves harcok folytak az elmúlt napokban a donyecki területen fekvő Urozsajne falu környékén, aminek az ukrán fél közlése szerint meg is lett az eredménye: azt állítják ugyanis, hogy felszabadították az érintett települést.

„Az ukrán védelmi erők ellenőrzésük alá vonták Urozsajnét”, és megszilárdítják állásaikat – közölte Andrij Kovaljov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője szerda reggel az országos televízióban. Ezt erősítette meg Hanna Mailar ukrán védelmi miniszterhelyettes is a Telegramon.

Az oroszok által megszállt Donyecktől mintegy 100 kilométerre délnyugatra fekvő Urozsajne a Sztaromajorszke falu közelében fekszik, amelyet ukrán katonák mintegy két hete foglaltak vissza.

Kovaljov hozzátette, hogy a keleti fronton az ukrán erők folytatják az ellentámadást Bahmuttól délre. Oroszország „erős ellenállást tanúsít, egységeket és csapatokat mozgat, és aktívan használja a tartalékait” a Bahmut melletti Marinka és Krasznohorivka térségében – mondta még. (CNN)

Az orosz védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint Moszkvától délnyugatra, a Kaluga régió felett megsemmisíttetek három ukrán drónt. Az orosz fél állítása szerint Ukrajna hajnali ötkor indította el a támadást a Kaluga régióban található objektumok ellen, de az orosz légvédelmi rendszerek minden drónt észleltek és időben meg is semmisítettek.

A drónok megsemmisítése semmiféle következménnyel nem járt az embereket és az infrastruktúrát illetően – közölte a Telegramon Kaluga kormányzója, Vladiszlav Sapsa. (AFP)

• Nyugat-Ukrajnát rakétázták az oroszok, Luckban legalább három ember meghalt, Lvivben 40 épület rongálódott meg.
• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszer szerint eddig nem használtak kazettás bombákat Ukrajnában, de mostantól fognak.
• Nagy-Britanniában három bolgárt azzal vádoltak meg, hogy Oroszországnak kémkednek.
• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az ukránok katonai erőforrásai majdnem kimerültek.
• Stian Jenssen, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke felvetette, hogy Ukrajna lemondhatna területe egy részéről azért cserébe, hogy felvegyék a NATO-ba.
• Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint viszont ez nevetséges és egy nemzetközi bűnöző bátorítása.
• Zaporizzsjába látogatott Zelenszkij, hogy parancsnokokkal találkozzon.
• Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára egy interjúban azt mondta: „Putyinnal nem lehet tárgyalni, Oroszországot el kell pusztítani, mint egy modern kori Karthágót, nem lehet meghagyni az ellenséget.”

A keddi híreket az orosz-ukrán háborúról itt lehet elolvasni.