Vezető NATO tisztviselő: Ukrajna lemondhatna bizonyos területeiről a tagságért cserébe. Ukrajna: Ez nevetséges

Miután hétfőn Donyeck megyében tett látogatást, Zelenszkij kedden Zaporizzsjában járt, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az ukrán elnök maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain, ahol leírta azt is, elsősorban az Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg.

Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak. „Ukrajna célja nyilvánvaló: győzni fogunk, és megadjuk Ukrajnának azt az erőt, amely garantálja a tartós békét. Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet” – írta Facebookon.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó reagált Stian Jenssen, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnökének nyilatkozatára, miszerint Ukrajna lemondhatna bizonyos területeiről a NATO-tagságért cserébe.

„Területet cserélni a NATO-védelemért? Ez nevetséges. Ez azt jelenti, hogy direkt a demokrácia vereségét választjuk, egy nemzetközi bűnözőt bátorítunk, megtartjuk az orosz rezsimet, leromboljuk a nemzetközi jogot, és a háborút továbbörökítjük a következő generációknak.

Ha Putyin nem szenved megsemmisítő vereséget, ha az orosz politikai rendszer változatlan marad, és a háborús bűnösöket nem büntetik meg, akkor a háború minden bizonnyal visszatér Oroszország étvágyával együtt. A világrend megőrzésére és a ‘rossz béke’ megteremtésére tett kísérletek – legyünk őszinték – Putyin győzelmével nem békét hoznak a világra, hanem gyalázatot és háborút. Ez vonatkozik Európa új felosztásának bármilyen formájára: beleértve a NATO égisze alatt történő felosztást is.

A gyilkosokat nem szabad ilyen megdöbbentő engedékenységgel bátorítani.”

Hat hónap után ismét interjút készített az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkárával, Olekszij Danilovval a La Repubblica. Az előző alkalommal Danilov azt jósolta, hogy már nem tart soká a háború, ugyanis Putyin sarokba van szorítva. Véleményét most is tartja, szerinte hamarosan áttörnek az orosz védelmi vonalakon a tenger felé. „Ezt meg kell tenni, és senki más nem fogja megtenni helyettünk” – fogalmazott. A lap felvetette, miszerint mostanában sokan megpróbálják meggyőzni Ukrajnát, hogy tárgyaljon a háború befejezéséről.

„Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló hírek alaptalanok, csak az interneten léteznek. Lehet, hogy az orosz trollok terjesztik, a mi partnereink még nem jeleztek számunkra efféle tárgyalási kötelezettséget. Ukrajna ezt a problémát egyedül fogja megoldani.

Putyinnal nem lehet tárgyalni, Oroszországot el kell pusztítani, mint egy modern kori Karthágót,

nem lehet meghagyni az ellenséget.” Danilovot a pápa tervéről is kérdezték, amely szerint találkozót hozna össze Putyin és Zelenszkij között.

„Ha a pápa kész kezet fogni 500 ukrán gyermek gyilkosával, akkor valami nagyon rossz és keresztényellenes dolog történik a világban.”

Arra a kérdésre, hogy nyitottak lennének-e Zelenszkij 10 pontos béketervében némi változtatásra, Danilov azt felelte: „Ha akarja, megváltoztathatjuk a számok sorrendjét.” Danilov kizárta egy demilitarizált és autonóm, ENSZ-garanciákkal rendelkező Donbasz létrejöttét is:

„Nem lesz autonóm Donbasz, és nem lesznek kiüresedett garanciák sem. A Krím autonómiája pont elég volt nekünk. Ukrajnának elege van az ilyen a garanciákból. Emlékeznek még a budapesti memorandumban foglaltakra? A területi integritás legjobb garanciája, ha az összes megszállt terület, köztük Donyeck és Luhanszk teljesen és feltétel nélküli visszatér az ukrán ellenőrzés alá, az oroszok vereséget szenvednek, és fennmarad egy erős ukrán hadsereg és haditengerészet”.

Az esetleges moszkvai hatalomváltást is elkerülhetetlennek nevezte Danilov:

„Oroszország szétesése megkezdődött, és nincs ember, aki megállíthatná. A legrosszabb az egészben az, hogy a világ nem készül fel Oroszország szétrobbanására és feldarabolódására.”

Ukrajna beleegyezhetne abba, hogy lemondjon a jelenleg Oroszország által megszállt területei egy részéről, ha csatlakozni akar a NATO-hoz, mondta kedden egy norvég panelbeszélgetésen Stian Jenssen, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke.

Stoltenberg régóta óvatosan igyekszik kerülni a kérdéseket arról, hogy Ukrajnának mit kellene tennie a háború befejezéséhez. Álláspontja eddig következetesen az volt, hogy nem harmadik feleknek, hanem Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor kezdődjenek béketárgyalások Oroszországgal.

A norvég VG újság kérdésére, miszerint Ukrajnának területet kell-e átengednie a béke eléréséhez, hogy cserébe a NATO tagja lehessen, Jenssen azt mondta, hogy ez a kérdés már felmerült a szövetségen belül.

„Nem mondom, hogy ennek így kell lennie. De egy lehetséges megoldás lehetne”

– mondta. Zelenszkij béketervének 10 pontja közül az egyik az, hogy Ukrajna határait vissza kell állítani a háború kitörése előtti állapotba, és Ukrajna ebből nem hajlandó engedni.

Az illegális határátlépések számának növekedése miatt Lettország fokozza a Belarusszal közös határa védelmét. Egy nap alatt 96-an próbálták meg átlépni a lett határt, ami azt jelenti, hogy átlagban 15 percenként történt erre kísérlet. A határőröket még a szabadságukról is visszahívták, hogy részt vehessenek a megerősített az őrjáratokban.

Az elmúlt hetekben Lengyelországban is megnőtt az illegális határátlépések száma Belarusz felől, a lengyelek is fokozták a határvédelmet, miután vasárnap 160 átkelési kísérlettel szembesültek. A hatóságok szerint idén eddig több mint 19 ezren léptek be illegálisan Lengyelországba Belaruszból, míg 2022-ben 16 ezren.

A civilek ellen elkövetett nyugat-ukrajnai orosz rakétatámadások célja az öldöklés és a pszichológiai nyomásgyakorlás – írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója.

Az ukrán légierő szerint Oroszország kedden 28 rakétát lőtt ki az országra, közülük tizenhatot elfogtak. Az oroszok hat rakétája Lviv nyugati területén 15 embert sebesített meg, Lvivben több mint negyven épület rongálódott meg, és az elektromos hálózat is megsérült – közölte a város kormányzója. Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő videót osztotta meg a város elleni támadásról:

Dnyipro városában egy sportközpontot ért találat:

„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – ezt Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter mondta kedden, a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián. Sojgu szerint a háború során kiderül, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelettervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren.

„Ma a harctéren semmi sem egyedi és sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben. Sok esetben még a szovjet gyártmányú eszközök is felülmúlják harci mutatóikban a nyugati modelleket. Objektív ellenőrzési adatokkal rendelkezünk német tankok, amerikai páncélozott járművek, brit rakéták és más fegyverrendszerek megsemmisítéséről. Készek vagyunk megosztani partnereinkkel a nyugati technika gyenge oldalaira vonatkozó értékeléseinket” – fogalmazott a miniszter.

Sojgu szerint Oroszország a „különleges hadművelettel” párhuzamosan, rövid határidőkkel, többszörösére növelte az előállított rakétatüzérségi fegyverek, a harckocsik és egyéb páncélozott járművek, valamint a drónok számát. A miniszter egyúttal megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai-csendes-óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel. Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Szerinte az is várható volt, hogy a humanitárius szervezetek nem ítélik el az ilyen eszközök akár civileket is sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben lemondott a kazettás eszközök használatáról.

A konferenciával párhuzamosan zajlik az orosz főváros vonzáskörzetéhez tartozó Kubinkában a hétfőn megnyitott Armija-2023 haditechnikai kiállítás és vásár, amelyen 85 ország képviselteti magát, ami a szervezők szerint több mint duplája a tavalyinak. A fórumon Kína, India és Irán is állít ki haditechnikai eszközöket. (MTI)

2023 februárjában három, Nagy-Britanniában élő bolgár állampolgárt vettek őrizetbe a hatóságok, és azóta sem engedték el őket. A BBC értesülései szerint hamarosan bíróság elé állnak majd, és kémkedéssel fogják megvádolni őket.

A 45 éves Orlin Russzev, a 41 éves Bizer Dzsambazov és a 31 éves Katrin Ivanova lakhelyein hamis útleveleket és személyi igazolványokat találtak, és a nyomozók szerint az érintettek tudták is a dokumentumokról, hogy hamisak, és azokat rosszhiszeműen használták. A személyi okmányok között brit, bolgár, cseh, szlovén, horvát, görög, francia, olasz és spanyol papírok voltak.

A vádak szerint a három bolgár Oroszországnak kémkedett, Russzev korábban üzleti kapcsolatban is állt orosz cégekkel. Mindhárom személy évekkel ezelőtt érkezett Nagy-Britanniába.

A brit kémelhárítás nem csupán az ukrajnai háború miatt fordít kiemelt figyelmet az orosz hírszerző tevékenység leleplezésére, hanem azért is, mert az utóbbi években több, az orosz titkosszolgálatokhoz köthető merénylet is történt Nagy-Britanniában.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy Oroszország eddig nem használt kazettás lőszereket Ukrajnában, de ezt a döntésüket felülvizsgálhatják. „Nekünk is vannak kazettás lőszereink a fegyvertárunkban. Eddig humanitárius okokból tartózkodtunk a használatuktól. Ezt a döntést azonban újra lehet gondolni” – mondta Sojgu a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián.

„Az ilyen fegyverek polgári lakosság ellen való alkalmazásának következményei ismertek. Korábban az Egyesült Államok képviselői többször is kijelentették, hogy a kazettás bombák használata háborús bűncselekmény. Ma Washington és cinkosai követik el ezt a bűncselekményt Ukrajnában. A humanitárius szervezetek nem ítélik el, ahogyan az várható volt” – mondta az orosz védelmi miniszter.

Ukrajna és szövetségesei szerint egyáltalán nem igaz Sojgu állítása. Az ukrán védelmi minisztérium szerint tavaly áprilisban a kramatorszki vasútállomást is kazettás bombákkal lőtték az oroszok.

Valószínűleg mindkét fél vetett már be ilyen lőszereket a háborúban, ugyanis mindkét országnak jelentős készletei voltak évtizedekkel ezelőtt gyártott, szovjet kazettás bombákból. A Bellingcat oknyomozó csoport például bizonyítékokat gyűjtött az Uragan és Szmercs kazettás rakéták használatáról.

Az Egyesült Államok júliusban jelentette be, hogy kazettás bombákat küldenek Ukrajnának. Az ukrán kormány többször kérte már az amerikaiakat, hogy adjanak nekik ilyen lőszereket, Amerika azonban sokáig elzárkózott ettől. A kazettás lőszerek küldését főként azzal indokolták, hogy Oroszország is vetett be ilyeneket a háború során, így csak kiegyenlítik az erőviszonyokat, és nem eszkalálják a konfliktust.

A világ 120 országában betiltott fegyver az ágyúcsövet egyetlen darabban hagyja el, majd a levegőben válik kisebb robbanó elemekre. Így típustól függően akár több futballpályányi területet képes beteríteni, viszont a sok kisebb robbanótöltet közül akadhat néhány – főként a régebbi, évtizedekkel ezelőtt gyártott példányoknál –, amely földet érés után nem robban fel. Ezek a fel nem robbant egységek még évekig, évtizedekig kockázatot jelenthetnek a civil lakosságnak.

(Interfax)

Korea japán gyarmati uralom alóli felszabadulásának 78. évfordulója alkalmából levelet váltott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető – jelentette az észak-koreai állami média.

A KCNA beszámolója szerint Kim Dzsongun a Putyinnak írt levelében úgy fogalmazott, hogy a két ország barátsága a második világháború idején, a Japán felett aratott győzelemmel kovácsolódott össze, és ígéretet tett arra, hogy a kapcsolataikat „hosszú távú stratégiai kapcsolattá” fejlesztik. „A két ország mindig győztesen fog kikerülni, erősen támogatva egymást a közös cél és ügy elérése során” – írta Kim.

Az orosz elnök szintén a kétoldalú kapcsolatok megerősítését ígérte a levelében. „Biztos vagyok benne, hogy minden területen erősíteni fogjuk a kétoldalú együttműködést a két nép jóléte, valamint a Koreai-félsziget és egész Északkelet-Ázsia stabilitása és biztonsága érdekében” – írta Putyin a KCNA szerint.

(Sky News)

Oroszország az éjszaka folyamán nagyszabású légitámadást intézett Ukrajna nyugati régiói ellen. Csapást mértek Luck városára, legalább három ember meghalt, többen pedig megsebesültek – közölte Jurij Pohuljajko, a Volinyi terület kormányzója.

Támadás érte a Lvivi területet is, az előzetes információk szerint itt nem voltak áldozatok, de több mint száz lakóház megrongálódott, és egy óvodai játszótér is megsemmisült. „Sok rakétát lelőttek, de Lvivben is voltak találatok” – közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere a Telegramon, hozzátéve, hogy egy égő lakóház kiürítésére adtak utasítást.

Hajnali 2 óra körül Ukrajna egész területére légiriadót rendeltek el mintegy két óra hosszára. Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország legalább 28 rakétát indított a két nyugat-ukrajnai régió ellen, ebből 16-ot még a becsapódás előtt megsemmisítettek.

Az ukrán média arról számolt be, hogy a mostani volt a legnagyobb légitámadás a Lvivi terület ellen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte ukrajnai invázióját.

(Reuters)

• Oroszország figyelmeztető lövéseket adott le egy kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren.
• Újabb rakétacsapások érték Odesszát.
• Augusztusban ismét Moszkvába látogat a kínai védelmi miniszter.
• Másfél éves mélyponton a rubel.
• Robbanás volt a román tengerparton, a hatóságok szerint tengeri aknáról lehet szó.
• A holland légtér felé repülő orosz bombázókat tartóztatott fel a dán légierő.
• Az ukrán védelmi minisztérium szerint újabb területeket szabadítottak fel Bahmut környékén.
• A Wagner-csoportot népszerűsítő plakátok miatt két oroszt őrizetbe vettek Lengyelországban.
• A német pénzügyminiszter azt mondta Kijevben, hogy nem lehet hagyni, hogy Ukrajna veszítsen.
• Hazaárulásért 12 év börtönre ítéltek egy volt ukrán tábornokot.
• A donyecki frontra látogatott Zelenszkij.
• A Brit Királyi Légierő vadászgépei orosz bombázókat fogtak el Skóciától északra.
• Elhagyta Moldovát huszonkét orosz diplomata.
• Lezuhant egy orosz katonai kiképzőrepülő, az egyik pilóta meghalt.

A háború hétfői híreit itt lehet elolvasni.