Oroszország figyelmeztető lövéseket adott le egy kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren

Lezuhant egy katonai kiképzőrepülőgép hétfőn este a dél-oroszországi Krasznodarszk régióban, az L-39-es típusú gép egyik pilótája életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a kiképzőzászlóaljhoz tartozó gép gyakorló repülésről visszatérve leszállás közben szenvedett szerencsétlenséget a krasznodarszki légitámaszponton. Károk, áldozatok a földön nem voltak. A baleset okát vizsgálják.

Az L-39 Albatros a csehszlovák Aero Vodochody vállalat által gyártott repülőgép, 1972-től a Varsó Szerződéshez tartozó országok legfőbb kiképzőgépe lett. Oroszországban továbbra is a pilótaképző iskolák egyik alapvető kiképzőgépe.

(MTI via TASZSZ)

Gyakorlatilag megsemmisült a kelet-ukrajnai Marjinka egy friss orosz propagandavideó képsorai alapján. A videó részeit Julian Röpcke, a Bild újságírója összevágta korábbi, a Google Street View-ról lementett képekkel, így össze lehet hasonlítani a háború előtti állapotokat a mostaniakkal. A látvány egyébként enélkül is durva, nemhogy az épületekből, de az utakból sem maradt szinte semmi a korábban rendezett városban.

A keleti országrészben heves harcok dúlnak az invázió kezdete óta, de az ukrán ellentámadás megindulása tovább fokozta a nyomást a területen. Marjinka kb. 9400 fős lakosságát már 2022 őszén evakuálni kellett.

A kapcsolatok megromlása miatt hétfőn huszonkét orosz diplomata elhagyta a moldovai fővárost. A moldovai hatóságok elmondása szerint a diplomáciai képviselet létszámát 80-ról 25-re csökkentik, hogy „egyensúlyt” teremtsenek Moldova moszkvai nagykövetségének létszámával.

A helyi sajtóban videófelvételek jelentek meg az orosz nagykövetségről kihajtó buszokról, amint rendőri kísérettel a nemzetközi repülőtér felé veszik az irányt. A chișinăui repülőtér egyik dolgozója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a nagykövetség személyzetét szállító buszok Szocsiba indultak, ahonnan Moszkvába mennek tovább. A diplomatákon kívül 23 technikai támogatást nyújtó dolgozót is távozásra szólítottak fel a családjukkal együtt.

A moldovai külügyminisztérium közlése szerint keddtől legfeljebb tíz orosz diplomata és a kisegítő személyzet 15 tagja maradhat Chișinăuban. Az erre vonatkozó utasítást a múlt hónapban juttatták el az orosz félhez arra hivatkozva, hogy Moszkva destabilizációs kísérleteket tett a Romániával és Ukrajnával is határos Moldova ellen.

A chișinăui kormányzat Maia Sandu 2020-as hatalomra kerülése óta eltávolodott Moszkvától. A moldovai elnök elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, és azzal is megvádolta Moszkvát, hogy meg akarja buktatni Moldova kormányát.

(MTI)

A Brit Királyi Légierő gyorsreagálású Typhoon vadászgépei a lossiemouthi repülőbázisról felszállva elfogtak két orosz Tu–142-es bombázót a NATO északi területén, a Shetland-szigetek északi részénél hétfőn reggel.

A felderítésre és tengeralattjárók elleni is használt orosz nagy hatótávolságú Tu–142 Bear-F és Tu–142 Bear-J bombázók ellen bevetett Typhoonokat egy Voyager tanker is segítette, amely a küldetés ideje alatt végig a levegőben maradt, hogy szükség esetén üzemanyag-utánpótlást biztosítson, így a Typhoonoknak ne kelljen leszállniuk.

Ugyancsak hétfőn reggel a holland légtérbe tartó orosz bombázókat tartóztatott fel a dán légierő is, a dánok riadókészültséget hirdettek, amikor a két orosz repülőgép megközelítette a Benelux államok légterét.

A nap folyamán korábban Oroszország azt közölte, hogy stratégiai bombázó gépei rutinrepüléseket hajtottak végre nemzetközi vizek felett az Északi-sarkvidéken.

Zelenszkij hétfőn meglátogatta az ukrán csapatokat a donyecki dandárparancsnokságon, valamint találkozott a harcokban részt vevő egységekkel, amiről képek is készültek:

Az orosz AvtoVAZ augusztus 14-én újraindítja a Lada Largus családi autók gyártását – közölte a cég. Ebben a hónapban összesen 650 ilyen autót terveznek gyártani, eredetileg csak szeptemberben tervezték az újraindítást. Korábban az AvtoVAZ úgy döntött, hogy Togliattiból Izsevszkbe helyezi át a Lada Largus gyártását.

„2023. augusztus 14-én kezdenek legördülni az AvtoVAZ szerelőszalagjáról a Lada Largus család első piacképes autói” – áll cég a közleményben. A piacképes autó kifejezésnek a Ladánál kissé más értelme van, mivel az új Ladák nagy része alkatrészhiányosan érkezik a kereskedőkhöz, így eladhatatlan. A márkakereskedések arra várnak, hogy az AvtoVAZ szállítsa le a hiányzó alkatrészeket, aztán még be is kell építeni őket, ami több hónapos folyamat. Az alkatrészgyártást és -importot a Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországra kivetett szankciók komolyan hátráltatják. Az alkatrészhiány miatt már előfordult, hogy a gyári munkásokat kényszerszabadságra kellett küldeni.

A kijevi Sevcsenkivszkij kerületi bíróság bűnösnek találta Valerij Sajtanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tábornokát hazaárulás, terrorizmus kísérlete és lőszer birtoklása miatt. A főügyészség és a szolgálat tájékoztatása szerint 12 év börtönbüntetésre ítélték.

A nyomozás során kiderült, hogy a 2020-ban letartóztatott Sajtanov, a különleges műveletek központjának korábbi első helyettes vezetője „Bobyl” álnéven titkos kommunikációt folytatott az orosz Igor Jegorov ezredessel (FSZB). Megállapították, hogy az ukrán katonai vezető információkat gyűjtött és továbbított az orosz félnek titkos műveletekről, ügynökökről, operatív tisztekről és kémelhárítókról.

A kémkedés egyik célja a csecsen fegyveres erők egyik őrnagyának meggyilkolása volt. A célszemély a Dzsohar Dudajevről elnevezett nemzetközi békefenntartó zászlóaljat vezette a 2015 februárjában kezdődő kelet-ukrajnai háború során. Akkor a bűnüldöző szervek megakadályozták az orosz különleges szolgálatok által tervezett merényletet. Sajtanovot azzal is gyanúsították, hogy támadást tervezett Adam Oszmajev csecsen önkéntes ellen.

(RBC Ukraine)

Hétfőn Ukrajnába látogatott Christian Lindner német pénzügyminiszter.

„Ukrajna támogatása ezekben az időkben nekünk, Németországnak nem csak emberiesség és szolidaritás kérdése, hanem a nagyon is saját állampolitikai érdekünkben áll”

– jelentette ki a FAZ szerint a kijevi főpályaudvaron.

Ukrajnában a nyugati értékeket védik,

„nem lehet hagyni, hogy Ukrajna elveszítse a háborút”

– mondta a DPA hírügynökség tudósítása alapján.

A német miniszter többek között Vitalij Klicsko polgármesterrel tárgyalt. Légvédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról egyeztettek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a hétvégén arra kérte Olaf Scholz kancellárt, hogy a németek adjanak a Taurus nevű cirkálórakétáikból. A német-svéd fejlesztésű, repülőgépről indítható fegyver hatótávolsága több száz kilométer, azaz Ukrajna akár mélyen Oroszországban található célpontokat is ki tudna lőni vele. Emiatt a Spiegel szerint Boris Pistorius védelmi miniszter arra kérte a rakéta gyártóját, hogy módosítsa a fegyver szoftverét, így ne vethessék be orosz területen.

A lap arra is emlékeztet: Christian Lindner elutasítóan nyilatkozott arról, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatáshoz többet tegyenek hozzá a tagállamok. Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság 66 milliárd euró többletbefizetést kért az uniós országoktól, ami jórészt Ukrajna támogatására menne. Orbán Viktor is hangosan ellenzi a tervezetet, bár ez alig burkoltan egy taktikai vétófenyegetés a befagyasztott magyar támogatások megszerzéséért.

A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt őrizetbe vettek két orosz állampolgárt Lengyelországban – közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter. A két gyanúsított Krakkóban és Varsóban terjesztette a propagandaanyagokat. Mindkét férfit kémkedéssel gyanúsították meg, és ideiglenes letartóztatásba helyezték őket.

A gyanúsítottak, Alekszej T. és Andrej G. múlt csütörtökön krakkói, majd pénteken varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó matricákkal. Az A5-ös méretű plakátokon a „We are here. Join us” (Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk) felirat, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód is volt. A két orosznál összesen háromezer darab ilyen, Moszkvában beszerzett plakátot találtak.

A lengyel ügyészség szerint a két orosz feltételezhetően más európai városokban, Berlinben és Párizsban is hasonló tevékenységet folytatott, és további akciókat terveztek.

Az ukrajnai háborúban bevetett orosz katonai magáncég, a Wagner-csoport Belaruszba való áttelepítése miatt Varsó megerősítette a lengyel-belarusz határ védelmét, vezető lengyel politikusok pedig arra figyelmeztetettek, hogy a zsoldosokat felhasználhatják a határ destabilizálására.

(MTI)

Az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint további három négyzetkilométernyi területet felszabadítottak a kelet-ukrajnai Bahmut környékén.

Hanna Majlar ukrán védelmi miniszter-helyettes azt mondta, hogy az elmúlt héten újabb területeket sikerült visszafoglalniuk a donyecki régióban. Állítása szerint összesen 40 négyzetkilométert szabadítottak fel a romos Bahmut város körül. Hozzátette, hogy az ukrán erők előrehaladását a kiterjedt aknamezők és az erős orosz erődítmények akadályozzák.

Az orosz hadsereg 2022. augusztus 1-jén kezdte el támadni az ukránok által védett Bahmut városát. Az oroszok végül kilenc hónapnyi ostrom után, 2023. május 20-án foglalták el teljesen a várost.

Júliusban Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy az ukrán csapatok újból nekiláttak Bahmut város visszafoglalásának.

(Sky News)

A holland légtérbe tartó orosz bombázókat tartóztatott fel a dán légierő – közölte a holland királyi légierő hétfőn. A légierő szóvivője szerint hétfő reggel riadókészültséget hirdettek, amikor két a két orosz repülőgép megközelítette a Benelux-államok légterét. A holland védelmi minisztérium gyorsreagálású riasztást adott ki, ami akkor lehetséges, ha azonosítatlan repülőgép közeledik a holland légtér felé.

A légvédelem két F-16-os vadászgépet küldött fel a levegőbe, azonban a dán légierő időben feltartóztatta és visszafordította a gépeket. A szóvivő hozzátette: nem ritka hogy orosz repülőgépek megközelítik, sőt megsértik egy európai ország légterét.

Hollandia a NATO-követelmények részeként Belgiummal megosztva figyeli a Benelux-légtereket, és évente átlagosan néhány alkalommal ad ki gyorsreagálású riasztást. A holland légtér az Északi-tengeren határos Dániával.

(MTI)

Erős robbanás rázta meg hétfő reggel a romániai Costinești üdülőtelepet a Fekete-tengernél. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség jelentése szerint egy tengeri akna robbant fel, miután egy hullámtörő szikláknak ütközött A robbanásban senki sem sebesült meg, a hatóságok szerint nem keletkeztek károk.

(Transtelex)

Hétfő reggel 100 rubel volt egy dollár, az orosz valuta 17 havi mélypontra zuhant – írja a Portfolio. A rubel két hónap alatt 15-, év eleje óta pedig 30 százalékot zuhant. Vlagyimir Putyin gazdasági tanácsadója szerint emögött a laza monetáris politika áll, vagyis az, hogy a jegybank eddig nem hajtott végre elég nagy kamatemelést.

Pedig már júliusban is emeltek (100 bázispontot, 8,5 százalékra), de most bejelentették, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés után is érdemes emelésre számítani. Hozzátették, hogy a rubel zuhanása nem okoz pénzügyi instabilitást. Legutóbb az invázió utáni hónapban, tavaly márciusban volt ilyen gyenge a rubel. A háború előtt 75 körül járt az árfolyam.

A lap azt írja, hogy jól látható, hogy a 60-as szinten álló rubel tavaly decemberben kezdett el esni, pont amikor az EU bevezette az orosz olajra kivetett kétlépcsős szankció első fázisát, ami szerint a tagállamok nem vehetnek tankerrel szállított orosz olajat. Februárban indult be az EU, az USA és az Egyesült Királyság közös szankciója ami 60 dollárban határozta meg az orosz olajár plafonját.

Ezt az oroszok kijátszották, mikor júliusban és augusztusban összefogtak Szaúd-Arábiával, jelenleg az urali kőolaj ára hordónként 72 dollár körül jár. De hiába a magas olajár, a rubel beszakadt. Hiába tudják jó áron adni az olajat, napi legalább 500 ezer hordós exportszűkítésről döntöttek, és Ázsiába jelentős kedvezménnyel adják a nyersanyagot.

A júliusi kamatemelés mellett a jegybank nemrég bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium nem bízza már meg devizapiaci intervenciókkal, a saját jogon végzett napi intervencióikat hajtják végre. Emiatt napi 2,3 milliárd dollárnyi devizát ad el, miközben rubelt vesz, de a valuta értéke ennek ellenére is esik.

A Portfolio szerint emögött négy dolog, illetve azok kombinációja állhat.

• Bár az olaj ára emelkedik, az eladott mennyiség csökken. A gázárak nagyot csökkentek, miközben ebből is kevesebbet adnak el. Tehát a két nagy exportláb gyengül, de közben a kiskereskedelem erős, aminek magas az importhányada. Az import dinamikusan nő, de az export értéke 2022 második feléhez képest egyharmaddal zuhant.
• A külkereskedelmi folyamatok sem segítenek a rubel iránti keresleten.
• Egyre nagyobb az orosz költségvetési deficit, aminek megfinanszírozása további rubelgyengüléshez vezet.
• Bár megnehezítették, hogy orosz magánszemélyek és külföldi vállalatok kimenekítsék a tőkéjüket az országból, van még rá lehetőség. Ezt a pénzügyi tanácsadó tagadta.

Oroszország részben azzal indokolta az Ukrajna ellen indított háború, hogy ott elnyomják az orosz kisebbséget. A megtámadott országban azonban milliószámra élnek oroszok, akik szerint Moszkvának semmitől sem kell megmentenie őket. Nemcsak orosz nemzetiségűek, de orosz állampolgárok is élnek Ukrajnában, akik 2014-ben fedezték fel ukrán identitásukat és álltak ki civilként az orosz megszállás ellen. Ilyen a története annak az Oroszországba hurcolt férfinak is, akit apja próbál kiszabadítani, miközben egy orosz bíróság életfogytiglani börtönre ítélné. A Telex tudósítói Herszonban készítettek interjút az apjával.

Augusztus 14. és 19. között hatnapos oroszországi és belaruszi látogatáson vesz részt Li Sang-fu kínai védelmi miniszter. „Li Sang-fu államtanácsos és védelmi miniszter Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Viktor Khrenin belarusz védelmi miniszter meghívására augusztus 14. és 19. között Oroszországba utazik, hogy részt vegyen a 11. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián, és ellátogat Belaruszba is” – közölte a kínai védelmi minisztérium szóvivője.

A Sky News megjegyzi, hogy Peking és Moszkva szoros kapcsolata az elmúlt hetekben hűlni látszott, miután a hónap elején vita tört ki a két hatalom között az Oroszországban őrizetbe vett és kihallgatott kínai állampolgárok miatt. Ugyanakkor a kínai védelmi miniszter mostani látogatása azt jelezheti, hogy visszatérnek az országok közötti korábbi szoros kapcsolatokhoz.

Li Sang-fu idén áprilisban már járt Moszkvában, akkor arról beszélt, hogy Kína és Oroszország új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését.

Legalább három ember megsebesült, miután az éjszaka folyamán rakétacsapások érték a dél-ukrajnai Odessza városát – közölte a régió kormányzója. Oleh Kiper a Telegramon azt írta, hogy a lezuhanó rakétaszilánkok és törmelékek miatt tűz ütött ki a városában.

Az Ukrán Fegyveres Erők déli parancsnoksága azt közölte, hogy légvédelmi erőik 15 drónt és nyolc Kalibr típusú rakétát semmisítettek meg, amelyeket Oroszország a kikötőváros ellen indított.

A Reuters által megosztott fotókon az látszik, hogy egy odesszai szupermarketben és egy négyemeletes épületben is tűz keletkezett az éjszakai orosz támadások után.

(Sky News)

Egy orosz hadihajó vasárnap figyelmeztető lövéseket adott le egy teherhajóra a Fekete-tenger délnyugati részén. A Guardian beszámolója szerint ez volt az első alkalom, hogy Oroszország tüzet nyitott egy kereskedelmi hajóra azóta, hogy júliusban kiléptek az ENSZ és Törökország által közvetített gabonamegállapodásból.

Július 17-én Oroszország nem hosszabbította meg a fekete-tengeri gabonamegállapodásban való részvételt, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy mezőgazdasági termékeket exportáljon a Fekete-tengeren keresztül. Moszkva akkor azt közölte, hogy az ukrán vizekre tartó összes hajót potenciálisan fegyverszállítónak tekinti.

Oroszország vasárnap azt közölte, hogy augusztus 13-án, moszkvai idő szerint körülbelül 6:40-kor a Fekete-tenger délnyugati részén a Vaszilij Bikov nevű járőrhajójuk észlelte a Sukru Okan szárazáru-szállító hajót, amely az ukrajnai Izmajil kikötőjébe tartott.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a Sukru Okan nem reagált a felszólításra, hogy álljon meg ellenőrzés céljából, ezért az orosz hadihajóról automata kézifegyverekből figyelmeztető lövéseket adtak le. „A Vaszilij Bikov járőrhajóról egy Ka–29-es helikopter szállt fel orosz katonák egy csoportjával. Rádióbeszélgetések után a hajó megállt, és az ellenőrző csoport átszállt a szárazáru-szállító hajóra. Miután az ellenőrző csoport munkája befejeződött, a hajó továbbindult Izmajil kikötőjébe” – írták.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren azt írta, hogy szerinte az incidens „a nemzetközi tengerjog egyértelmű megsértése, kalóztámadás és bűncselekmény egy harmadik ország polgári hajója”. Állítása szerint Ukrajna le fogja vonni az összes szükséges következtetést az esetből, és a lehető legjobb választ fogja rá adni.

A Marine Traffic oldal hajózási adatai szerint a Sukru Okan jelenleg Románia partjainak közelében tartózkodik, és észak felé tart.

• Az ukránok szerint egyre több orosz katona dezertál a hadseregből.
• Egy 23 napos csecsemő is meghalt a Herszon megyét ért orosz rakétatámadásban.
• Az ukránok egyik legfontosabb célja a kercsi híd vasúti pályájának megsemmisítése.
• Még idén új generációs, Luna szuperdrónokat kap a Rheinmetalltól Ukrajna.
• Öt lakás és 16 autó rongálódott meg az oroszországi Belgorodban egy ukrán dróntámadásban.

A vasárnapi híreket itt lehet elolvasni.