Támadó műveletbe kezdtek az ukránok, de még nem biztos, hogy ez a főcsapás

Miután Oroszország kilépett a gabonaegyezményből, ami Ukrajnának biztosította a fekete-tengeri szállítást, veszélybe került több exportpiac gabonaellátása. Az egyik ilyen piac az afrikai kontinens, ahol nagyban alapoztak az ukrán gabonára, az egyezmény felrúgása után viszont emelkedő árakkal és élelmiszer-hiánnyal számoltak.

A Szentpéterváron tartott Oroszország-Afrika-csúcstalálkozón Putyin azt állította, hogy Oroszország egymaga képes pótolni a kieső ukrán szállításokat, és a következő 3-4 hónapban Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának egyenként 25-50 ezer tonna gabonát tudna biztosítani ingyenesen.

Kína segít Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában, nagy valószínűséggel katonai és kettős felhasználású termékeket is szállít – derül ki az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által készített jelentésből. Kína mindeddig következetesen tagadta, hogy katonai felszerelést küldött volna Oroszországnak az ukrajnai hadműveletek kezdete óta.

„A Kínai Népköztársaság kettős felhasználású technológiát szállít, amelyet az orosz hadsereg az ukrajnai háborújának folytatásához használ fel, dacára a nemzetközi szankciók és exportkorlátozások jelentette barikádnak”

– fogalmaztak a jelentés készítői. „A vámnyilvántartások szerint a kínai állami hadiipari cégek navigációs, zavaró eszközöket és harcirepülőgép-alkatrészeket szállítanak szankciós listára került orosz állami hadiipari vállalatoknak” – írták. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján egy olyan videót tett közzé, amelyen azt állítják, hogy visszafoglalták az oroszoktól az ukrajnai Sztaromajorszke falut.

A katonák azt mondták, hogy a 35. dandár és az Arei önkéntes zászlóalj szabadította fel az említett falut.

Korábban az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Oroszország légicsapásokat hajtott végre a közelben.

Sztaromajorszke Kelet-Ukrajnában található, körülbeül 100 kilométerre nyugatra Donyecktől.

Jevgenyij Prigozsin a szentpétervári Afrika-csúcson lehet, ahol Vlagyimir Putyin is ott van, írja a Sky News. A Wagner Közép-afrikai Köztársaságban működő egyik legfontosabb embere, Dimitri Syty Facebook-posztjai alapján Prigozsin a puccskísérlet ellenére sincs kitiltva Oroszországból, hiszen a szentpétervári Trezzini Palace szállodában látható, ahol az orosz-afrikai csúcsot is tartják.

Lehetséges, hogy a fotó nem most, hanem egy másik alkalommal készült, de annak is lenne értelme, ha Prigozhin afrikai tisztviselőkkel találkozna, mivel a Wagner még mindig nagyon aktív Afrikában.

A Wagner biztosítja például a hétvégi népszavazást is a Közép-afrikai Köztársaságban, amely során Faustin-Archange Touadera elnök átírja az alkotmányt, hogy meghosszabbíthassa hatalmi idejét. Hasonlót vitt véghez Vlagyimir Putyin is 2020-ban.

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornáján, írta az MTI.

A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal, 2023. november 15-ig hosszabbították meg. A vonatkozó határozatokra 347, illetve 334 képviselő szavazott a 450 fős törvényhozásban.

A következő parlamenti választásokat októberben kellene megtartani, de a törvény szerint hadiállapot idején nem tarthatók választások.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán nyújtotta be a parlament mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat a törvényhozásnak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A parlament az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén, tavaly február 24-én vezette be a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ez a nyolcadik hosszabbítás.

A Citizen Lab megvizsgálta, hogyan változott a cenzúra Oroszország legnagyobb közösségi platformján a háború kezdete óta, írja a The New York Times. A szervezet több mint 300 bírósági végzést elemzett, amelyet az ország egyik legnagyobb közösségi oldala, a Vkontakte ellen állítottak ki, és amelyek fiókok, bejegyzések, videók és egyéb tartalmak eltávolítását követelték.

A háború előtt az orosz kormány átlagosan 50 naponta adott ki eltávolítási végzést a VK-nak. A háború kitörése után ez a szám megugrott, csaknem napi egyszerire módosult, írja a jelentés. A bírósági végzések gyakran független médiaoldalakról származó hírekre irányultak, valamint azokat a bejegyzéseket és fiókokat érintették, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel vagy a háborúval szembeni ellenállást fejeztek ki. A jelentés szerint a kormány kulcsszóblokkolást is alkalmazott a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer kifejezések cenzúrázására.

„Ezek az eredmények (…) arra utalnak, hogy Oroszországnak szigorúan ellenőriznie kell az oroszok hozzáférését az invázióval kapcsolatos információkhoz” – mondta Jeffrey Knockel, a jelentés egyik szerzője.

Az orosz közösségi médiában és sajtóban is megjelent egy friss fénykép Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérről. A felvétel Szentpéterváron készült, az Afrika – Oroszország-csúcson, amin Vlagyimir Putyin is részt vesz. Csütörtökön és pénteken 17 afrikai vezető találkozik az orosz elnökkel.

Prigozsint a Közép-afrikai Köztársaság delegációjának egyik tagjával fotózták le. A Sky News igazolta, hogy a képek a szentpétervári Trezzini Palace Hotelben készültek, ami az Afrika – Oroszország-csúcs honlapján is szerepel helyszínként. Azt nem lehet tudni, hogy a kép pontosan mikor készült, mindenesetre az interneten csütörtökön bukkant fel először.

Prigozsin hollétéről ellentétes információk jelentek meg mióta a június végi kudarcba fulladt lázadása után állítólag önkéntesen Belaruszba távozott. Rögtön utána felröppent a pletyka, hogy már vissza is tért Oroszországba, de hivatalosan senki nem erősítette ezt meg. A tartózkodási helye szinte folyamatosan téma, múlt héten például arról is érkeztek hírek, hogy Putyinnal teázott, miközben olyan videók is készültek róla, amik alapján úgy tűnt, Belaruszban volt a csapataival.

Az, hogy a jelek szerint Prigozsin is találkozhat az afrikai vezetőkkel Szentpéterváron, újabb jele lehet annak, hogy a Wagner-csoport Moszkva áldásával bővítheti az afrikai jelenlétét. „Az afrikai országok és a Wagner katonai magáncég közötti megállapodások jövője mindenekelőtt az érintett országok kormányain múlik” – szögezte le június végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Július 26-án jelent meg a brit parlament külügyi bizottságának jelentése, amelyben élesen bírálták a brit kormányt, amiért az szerintük alábecsülte a Wagner afrikai terjeszkedését. A jelentés hét országot sorol fel, ahol a Wagner katonai tevékenységét észlelték: Ukrajnát, Szíriát, a Közép-afrikai Köztársaságot, Szudánt, Líbiát, Mozambikot és Malit.

A Politico cikke szerint múlt héten több száz Wagner-zsoldos érkezett a Közép-afrikai Köztársaságba. Az országban vasárnap tartanak népszavazást az elnöki mandátumkorlát eltörléséről. Ha megszavazzák, a jelenlegi elnök, Touadera újraindulhatna a székéért.

A Wagner-vezérről készült képeket az Orchestra Wagner Telegram-csatorna is megosztotta. Az oldal arra utalt, hogy a Wagner keze is benne lehet a nigeri katonai puccsban, bár ezt az állítást független hírforrás nem tudta ellenőrizni.

Rácz András Oroszország-szakértő Facebookon írt arról, mit lehet eddig tudni az ukrán ellentámadásokról. Szerinte nyílt forrásokból jelenleg megalapozottan annyit lehet mondani, hogy

• az ukrán és orosz források egyetértenek abban, hogy a korábbinál nagyobb léptékű támadó műveleteket kezdett az ukrán haderő,
• ukrán részről legalább három zászlóaljnyi erő biztosan részt vesz benne,
• úgy tűnik, hogy az ukránok elfoglalták a Sztaromajorszke nevű falut és nyomulnak tovább dél, illetve kelet felé,
• támadó műveletek zajlanak az orihivi irányban is, Robotyne falunál,
• és súlyos harcok vannak Bahmutnál is.

Óva int azonban mindenkit attól, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le, ugyanis „azt még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az ellentámadásnak ezek a műveletei elvezetnek-e majd a sokak által régóta várt áttöréshez”.

Sőt, még azt sem tudni, valóban ez lehet-e a főcsapás, hiszen „a bevetett három zászlóaljnyi erő körülbelül egy dandárnak felel meg – viszont Ukrajna 20 dandárnyi új erőt állított fel az ellentámadás céljára, és összesen harmincnál több dandárt különítettek el a támadáshoz”. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó egységek az eredetileg ellentámadásra szánt erők töredékét teszik ki.

Azt azonban ő is megjegyzi, hogy „ez a mostani művelet a bevetett ukrán erők számát tekintve nagyobb, mint az ellentámadás kezdete óta eddig bármi”.

Írország miniszterelnöke, Leo Varadkar kijelentette: nem hiszi, hogy az ír kormány részvétet nyilvánítana Oroszországnak Vlagyimir Putyin halála esetén. Hozzátette, hogy valószínűleg delegációt sem küldenének az orosz elnök temetésére.

Varadkar ezt egy olyan újságírói kérdésre válaszolta, ami Írország hagyományosan semleges külpolitikájára vonatkozott. Az ír kormány a második világháború alatt szigorúan semleges külpolitikát folytatott, amihez az is hozzátartozott, hogy az akkori kormányfő és külügyminiszter, Eamon de Valera részvétét fejezte ki Adolf Hitler 1945-ös halála után. Ezzel Írország egyébként nagy felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben, és eléggé rontott a megítélésükön.

Arra a kérdésre, hogy 80 évvel később, Putyin halála esetén Írország hasonló részvétet nyilvánítana-e Oroszországnak, Varadkar azt mondta: „Nem hiszem. (…) Nem tudnám elképzelni, hogy képviseltetve lennénk a temetésen.” Az ír kormányfő szerint továbbra is semleges külpolitikát folytatnak, de ez inkább katonai, mintsem politikai semlegességre vonatkozik.

(Sky News)

Az Afrikai Unió arra szólított fel, hogy sürgősen állítsák vissza az ukrán gabona és olajos magvak tengeri szállítását lehetővé tevő egyezséget, írja a Politico. Az ikermegállapodást Ukrajna, illetve Oroszország kötötte Törökországgal és az ENSZ-szel. Pár napja az oroszok nem hosszabbították meg a saját alkujukat, mert több követelésük sem teljesült, majd gyakorlatilag arra utaltak, hogy lőhetnek a Fekete-tengeren haladó teherhajókra. (A részletekről itt írtunk.)

A bizonytalanság különösen érzékenyen érinti Afrikát, mert a háború előtt az ukrán gabona jelentős részét tengeren keresztül oda szállították.

A gabona és műtrágya problémája „mindenkit érint” – hangsúlyozta az 55 tagú szervezet – egyben a Comore-szigetek – elnöke. Azali Assoumani szerint „erről is beszélünk Szentpéterváron”, ahol 17 afrikai vezető találkozik csütörtökön és pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Beszélni fogunk Putyinnal, hogy lássuk, hogyan indíthatnánk újra ezt az egyezséget” – tette hozzá.

Észak-Koreába utazott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, ahol részt vett a koreai háború fegyverszünetének 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Sojgu Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel is találkozott.

Az észak-koreai állami műsorszolgáltató jelentése szerint katonai kérdésekről tárgyaltak, ezen belül a két ország védelmével és biztonságával kapcsolatos témákat is érintették. A találkozón Sojgu átadta az észak-koreai vezetőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök „meleg és baráti levelét” – közölte a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

Kim Dzsongun elvitte Sojgut az ország legújabb fegyvereit felvonultató kiállításra is, az erről készült fotókon az látható, amint rakéták mellett sétálnak. Az orosz védelmi minisztérium Sojgu elutazása előtt kiadott közleményében arról számolt be, hogy Sojgu látogatását a kétoldalú együttműködésben fontos eseménynek tartják, amely a két ország katonai együttműködését is erősíti.

(MTI)

Egybehangzó nyugati sajtóértesülések szerint megindulhatott az ukrán hadsereg eddigi legjelentősebb áttörési kísérlete a front déli részén, illetve a keleti Bahmut környékén. Masszív támadási kísérletről számoltak be orosz tisztviselők is.

Az ukrán erők két hónapnyi kimerítő küzdelem után fokozták ellentámadásukat. A New York Times meg nem nevezett Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva azt írta, az ellentámadás fő csapásiránya most kezdődhetett meg, és az ukrán hadsereg több ezer, nyugaton kiképzett és felszerelt katonát küldött az orosz védelem egy vélt gyenge pontjára, Zaporizzsja régióban.

A New York Times által idézett magas rangú amerikai tisztviselő szerint az ukrán parancsnokok a jelentések szerint megpróbálták megragadni a lehetőséget, miután hetek óta próbálják felőrölni az orosz védelmet Zaporizzsjában, bombázva az orosz lőszerraktárakat és logisztikai csomópontokat a frontvonalak mögött.

A Washington Post azonban arról számolt be, hogy egy amerikai tisztviselő „óvatosságát fejezte ki” a következtetések levonásában, miszerint a fő ellentámadás megkezdődött. „Zaporizzsja térségében további erők harcba bocsátására irányuló előkészítő lépések jeleit látjuk. De nem világos, hogy mi lehet ezeknek a lépéseknek a célja” – idézték a meg nem nevezett tisztviselőt.

Korábban Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője „masszív” támadásról és heves harcokról számolt be Orihiv településtől délre (Zaporizzsja megye), de azt mondta, a támadást visszaverték. Az egyik legtöbbet idézett orosz katonai blog, a Rybar viszont „több mint 80 páncélozott jármű, köztük harckocsik és gyalogsági harcjárművek támadásáról” számolt be, hozzátéve, hogy az ukrán erőknek sikerült behatolniuk az orosz vonalak mögé „három területen”.

Egy ukrán tisztviselő szerint a csapatok előrenyomulása során minden fegyvertípust használnak, beleértve az amerikai kazettás bombákat is.

Az Institute for the Study of War, washingtoni székhelyű katonai kutatóintézet „taktikailag jelentősnek” nevezte az állítólagos ukrán előnyöket – írja a Guardian.

Az ukrán erők dolgát rendkívül megnehezíti, hogy a nyugati fegyverszállítmányok kései érkezése miatt az oroszoknak több hónapjuk volt megerősíteni az Ukrajnán belüli védelmi vonalaikat. Tankcsapdákat, lövészárokrendszereket építettek. Hatalmas területeket aknáztak alá, és távolról is képesek aknákkal szórni az ukránokat, akiknek eddig az ellentámadásra kijelölt egységeik nagy része még rejtve volt a frontvonalak mögött.

• Orosz dróntámadás érte Harkiv környékét.
• Korrupciógyanús ügy miatt őrizetbe vették egy odesszai körzeti katonai parancsnokot.
• Hazaárulás gyanújával eljárás indult egy oroszpárti ukrán politikussal szemben.
• Eljárást indítottak egy ukrán törvényhozó ellen, aki a háború alatt a Maldív-szigeteken nyaralt, nem sokkal később le is mondott mandátumáról.
• Az F–16-osokat már beígérték Ukrajnának, de kiképzési program még nincs a vadászgépekre.
• Több mint egy évvel a bejelentés után vette át az MTA díját Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus.
• 14 év börtönre ítélték az egyik legnagyobb orosz kiberbiztonsági cég vezetőjét.

Jó reggelt! Ha a háború szerdai híreire kíváncsi, itt megtalálja őket.