Orosz dróntámadások Harkivnál, korrupció miatt őrizetbe vettek egy odesszai katonai parancsnokot

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború szerdai eseményeit! Csütörtöki hírfolyamunk reggel indul.

Benyújtotta lemondását parlamenti mandátumáról Jurij Arisztov, a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, kormánytöbbséget alkotó Nép Szolgája párt képviselője, miután újságírók a Maldív-szigeteken látták július közepén egy ötcsillagos szállodában – írja a házelnök, Ruszlan Sztefancsuk közlése alapján az MTI. A következő ülésén a parlament is tárgyal arról, hogy megfossza-e mandátumától a képviselőt.

A 48 éves Arisztov a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke volt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálata szerdán közölte, hogy vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, jogszerűen utazott-e a képviselő a Maldív-szigetekre a háború alatt.

A hatóságok házkutatást is tartottak Arisztovnál. A főügyészség és a nyomozó iroda anyagai, valamint a médiában elterjedt információk alapján megindították vele szemben a büntetőeljárást annak gyanújával, hogy hamis adatközléssel jutott ki Ukrajnából külföldre.

Ukrajnában januárban elnöki rendelet és kormánydöntés is született, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy az országot sújtó háború alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak. A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre.

A nyomozás most megállapította, hogy a szóban forgó törvényhozó három napra üzleti útra utazott Lengyelországba, majd betegszabadságot vett ki, és családjával a Maldív-szigetekre utazott.

A koronavírus-lezárások óta először hívta meg magához újra „barátait” Észak-Korea: az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu és Li Hongzsong, a Kínai Kommunista Párt Politikai Hivatalának tagja érkezik az országba a koreai háború 70. évfordulójára, írja a Reuters.

A hírek szerint hatalmas katonai parádét rendeznek az évfordulóra, amelyen elemzők szerint az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által betiltott nukleáris robbanófejek is szerepelnek majd. Ez már csak azért is kellemetlen, mert a tanácsnak Oroszország és Kína állandó tagja.

A csütörtökön zajló esemény, amelyen Észak-Korea az Egyesült Államok vezette szövetséges erők felett aratott győzelmet ünnepli, lehetőséget ad Észak-Korea számára, hogy kiemelje: a hidegháború alatt az észak-koreai csapatok kínai és orosz támogatással harcoltak. Észak-Korea technikailag még mindig háborúban áll az Egyesült Államok vezette szövetséggel, miután a harcok fegyverszünettel, nem pedig formális békeszerződéssel végződtek.

Egy orosz bíróság szerdán 14 év börtönbüntetésre ítélt egy magas szintű kiberbiztonsági vezetőt hazaárulás miatt, írja a Reuters. A TASZSZ állami hírügynökség szerint a vád az volt, hogy a férfi titkos információkat adott át külföldi kémeknek.

Ilja Szacskov tagadta a vádakat. A férfi alapította a Group-IB-t, ami egykor Oroszország egyik legjelentősebb kiberbiztonsági cégen volt, ám idén bejelentette, hogy megszakította kapcsolatait eredeti piacával. Szacskov nem áll kapcsolatban az IB-csoporttal, de részesedéssel rendelkezik az orosz divízióban. 2021 szeptemberében tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) árulás vádjával.

Szacskov egy évvel letartóztatása előtt kiverte a biztosítékot egy olyan rendezvényen, amelyen Mihail Misusztyin miniszterelnök is részt vett. Az állami tévében is bemutatott beszédében azzal vádolta a hatóságokat, hogy engedték, hogy egy prominens orosz bűnöző hacker akadálytalanul intézze ügyeit Oroszországon belül, bírálta egy korábbi kém kinevezését a fejlett technológiák exportját felügyelő testületbe, illetve Vlagyimir Putyin kiberbiztonsági megbízottját is kritizálta.

Letartóztatása előtt Oroszország egyik legígéretesebb üzletembereként tisztelték Szacskovot, aki 2019-ben a Kremlben találkozott Putyinnal, miután elnyert egy fiatal vállalkozóknak járó díjat.

A parlament külügyi bizottsága (FAC) élesen bírálta a brit kormányt, amiért alábecsülte az orosz Wagner-zsoldoscsoport terjedését, főleg az afrikai országokban, írja a BBC. A FAC azt mondja, hogy a kormány félreértette a Wagner működését.

„Mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy a kormány nem érti a Wagner Európán kívüli pozícióját, különösen az afrikai államokban tapasztalható hatalmukat” – mondta a bizottság elnöke, Alicia Kearns képviselő.

A jelentés hét országot sorol fel, ahol a Wagner katonai tevékenységét észlelték: Ukrajnát, Szíriát, a Közép-afrikai Köztársaságot, Szudánt, Líbiát, Mozambikot és Malit. A csoport rendkívül sikeres és jövedelmező üzleti modellt dolgozott ki ezekben az országokban, saját magát és ügyfeleit gazdagítva, többnyire a helyi lakosság kárára.

A jelentés szerint a brit kormány 10 éven keresztül „alábecsülte a Wagner-hálózat tevékenységét, valamint a biztonsági vonatkozásait Európára nézve”.

Ez a téma a héten még aktuálisabbá vált, mivel a becslések szerint mintegy 3000-10 000 Wagner-zsoldos állított fel bázist Fehéroroszországban, és bejelentették, hogy határon átnyúló razziát szeretnének végrehajtani Lengyelországban, ami NATO-tagállam.

Mali kiváló példája egy olyan országnak, ahol a Wagner-csoport sikeresen kiszorította a nyugati, francia vezetésű erőket, miközben beszőtte magát az autokratikus kormányba, amely nemrég ragadta magához a hatalmat.

„Az Egyesült Királyságnak alternatívát kell nyújtania a nehézségekkel küzdő országok számára” – írja a jelentés. „A Kreml külpolitikai célja, hogy rákényszerítse a csődben lévő államokat arra, hogy a Wagner-hálózatra támaszkodjanak.”

Az ukrán ügyészség büntetőeljárást indított egy olyan törvényhozó ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy luxusnyaraláson vett részt a Maldív-szigeteken, megsértve a külföldi magánutazásra vonatkozó háborús tilalmat – közölte a főügyészség szerdán a Reuters szerint.

Idén január óta tilos a tisztviselőknek magáncélú külföldi utazásokat bonyolítani, míg a 18-60 év közötti ukrán férfiak többsége el sem hagyhatja az országot a hadiállapot miatt. A nyomozás most megállapította, hogy a szóban forgó törvényhozó három napra üzleti útra utazott Lengyelországba, majd betegszabadságot vett ki, és családjával a Maldív-szigetekre utazott – közölte a főügyészség.

A törvényhozó július közepén a maldív-szigeteki Ithaafushi nevű privát szigeten szállt meg egy szállodában – közölte az Állami Nyomozó Iroda, amely Ukrajna Biztonsági Szolgálatával együtt folytatja a vizsgálatot.

Volodimir Zelenszkij elnök keddi éjszakai beszédében valószínűleg közvetlenül utalt az esetre, hiszen a korrupciót és a háború alatt a felelősségük alól kibújó tisztségviselőket emlegette.

A Reuters úgy tudja, egyelőre nem történt vádemelés.

Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.

„Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok”

– ez lett volna a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díjával elismert Traski Viktor előadásának témája tavaly tavasszal, az MTA 195. közgyűlésén tartott Külső Tagok Fórumán. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen valós és komplex függvénytant, funkcionálanalízist és valószínűségszámítást is oktató matematikus a háború miatt azonban akkor nem tudott elutazni a budapesti rendezvényre. Küldött viszont egy rövid videót, amelyben – miközben távoli robbanások zaja hallatszott – röviden ismertette kutatásait, majd reményét fejezte ki, hogy a járvánnyal és háborúval sújtott időszakot követően személyesen is be tud majd számolni eredményeiről az Akadémián.

Több mint egy évvel később, immár a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Traski Viktor azt mondta: nem gondolta volna, hogy egy évet kell várnia, hogy személyesen is eljöhessen Budapestre.

„Háborúban hallgatnak a múzsák” – idézte köszöntőjében a római szállóigét Kollár László akadémikus, az MTA főtitkára. Mint mondta, háborúban nemcsak a kultúra, hanem a tudomány is veszélyben van, pedig éppen a kultúra és a tudomány jelentheti az összekötő kapcsot a különböző népek között.

Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke a kárpátaljai magyar kutatót köszöntve arra emlékeztetett, hogy már a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2009. évi módosítása az MTA közfeladatainak sorába emelte a határon túli magyar tudományosság ügyét. A külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának jutalmazására, elismerésére alapított Arany János-díjat három kategóriában – Életműdíj, Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj, Fiatal Kutatói Díj – ítéli oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.

A testület értékelése szerint Traski Viktor kötelességtudó, céltudatos, aktív fiatal kutató, aki olyan kutatásokat végez, amelyeknek a jövőben is lesznek innovációs alkalmazásaik.

A díjátadó zárásaként Traski Viktor egysége, a 128-as számú hegyi dandár tüzérségének katonái által készített emléktárgyat, egy a dandár szlogenjével és jelzésével ellátott löveghüvelyt ajándékozott az MTA főtitkárának.

Traski Viktorral készült interjúnk ide kattintva elérhető.

Hazaárulás gyanújával eljárás indult a Vlagyimir Putyin ukrajnai bizalmasa által vezetett Kreml-barát párt a betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) egykori parlamenti képviselőjével szemben – írta az Rbc.ua. Vadim Rabinovics ellen oroszbarát, EU- és ukránellenes nézetek terjesztésének gyanújával zajlik a nyomozás.

Rabinovicsot a párt betiltásakor fosztották meg mandátumától. A párt több képviselője az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetekor Oroszország felé elhagyta az országot. Jelenleg már a párt egykori elnöke, a milliárdos Medvedcsuk – akinek egyik gyerekének a keresztapja maga az orosz elnök – Oroszországban tartózkodik. Medvedcsuk Ukrajnában őrizetben volt, őt végül Moszkva egy fogolycsere keretében kérte ki. Ukrajna Mevedcsuk mellett 55 orosz foglyot adott át tavaly szeptemberben, cserébe 215 ukrán fogolyért, közöttük több mint száz olyan ukrán katonáért, akik az orosz erők által elfoglalt Mariupolban lévő Azovsztalt védték hónapokon át.

Az év végéig már megérkezhetnek az F–16-os vadászgépek Ukrajnába, egyelőre azonban még nincsen szervezett képzési program az ukrán pilótáknak, akiket az orosz megszállók ellen kell majd bevetni – írta a Politico.

A vadászgépeket nemcsak a kelet-ukrajnai fronton vetnék be, de Ukrajna szerint fontos szerepet játszhatnának a Fekete-tengeren is, miután Oroszország kilépett a gabonaegyezményből, így nem garantálja a még ukrán ellenőrzés alatt maradt kikötőkből induló gabonaszállító hajók biztonságát.

Szakértők szerint önmagukban a vadászgépek nem változtatják meg a frontvonalakat, de jó szolgálatot tehetnek azok ellen az orosz helikopterek ellen, amelyek orosz ellenőrzés alatt álló területekről indítják rakétáikat ukrán célpontok ellen. Ezek kilövésére ugyanis a HIMARS rakétavető rendszer kevésbé alkalmas, mert a célpont ehhez túl közel van, a vállról indítható rakétáknak viszont már túl távoliak.

Az ukrán pilóták kiképzését Dánia és Hollandia vállalná, de hivatalosan még egyetlen ország sem csatlakozott a programhoz.

A Politico forrásai szerint nem valószínű, hogy ukrán felségjelzésű F–16-osok jövő tavasz előtt a levegőbe emelkedhetnének.

Őrizetbe vették Odessza katonai körzetének parancsnokát – írta az Unian. Jevhen Boriszov ellen korrupciógyanús ügyben indult eljárás. Spanyolországban szerzett ingatlanokat, amelyeket rokonai nevére vásárolt meg. Édesanyja nevére hárommillió euró (1,15 milliárd forint) értékben került ingatlan. Ukrajnát a volt katonai körzeti vezető egészségügyi okokra hivatkozva hagyhatta el, ám valójában nem kezeléseket vett, hanem nyaralt Spanyolországban.

Boriszov óvadék ellenében szabadlábon védekezhet, igaz, ehhez a korrupciós gyanút csak erősítően nagy összeget kellene letennie: 150 millió hrivnát, azaz nagyjából 1,4 milliárd forintot.

Miközben zajlik az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború, az ukrán elnök mind gyakrabban szólal fel a korrupció ellen. Volodimir Zelenszkij szerint elkeserítő esetek vannak arra, hogy képviselők, katonai körzetvezetők hogyan élnek vissza helyzetükkel és használják fel a háborús helyzetet személyes gazdagodásra. Zelenszkij szerint a korrupciós bűncselekmény a háborús időszakban egyenlő a hazaárulással.

Drónokkal támadták az orosz erők egy Harkiv megyei települést – írta az Unian. Pervomajszkban az orosz hadsereg Iránból szerzett Sahid-drónjai gyártelepet támadtak, tűz ütött ki. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Harkiv megyét több támadás érte az utóbbi napokban, a múlt héten kilenc településen rendelték el a gyerekek kötelező evakuálását.

• Oroszország éjjel dróntámadást indított Kijev ellen. A támadás azután történt, hogy Oroszország „kemény megtorló intézkedéseket” helyezett kilátásba Ukrajna ellen.
• Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve közölte, hogy gyalogsági aknákat találtak az orosz erők által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén.
• 28 millió töltényt, kémdrónokat, rakétavédelmi rendszereket, tüzérségi fegyvereket tartalmaz az a 400 millió dolláros csomag, amelyet Ukrajna kap az Egyesült Államoktól.
• Egyre csak gyarapodnak az orosz műholdvevők az ország chisinaui nagykövetségének tetején, a moldáv főváros orosz képviselete a gyanú szerint egyre fontosabb kémközpont.
• Az orosz törvényhozás alsóháza elfogadott egy törvénymódosítást, aminek értelmében a jövőben 18 és 27 év helyett, 18 és 30 év között lesz a behívhatósági korhatár.
• Akár 15 százalékkal is emelkedhet a gabona világpiaci ára az Oroszország és Ukrajna közti fekete-tengeri gabonaegyezmény felmondása miatt – tájékoztatott a Nemzetközi Valutalap (IMF).

A háború keddi eseményeit itt tudja visszaolvasni.