Magyarországra érkezett a belarusz külügyminiszter

Kedden Magyarországra érkezett és Nagy István agrárminiszterrel tárgyalt Szergej Alejnyik, Belarusszia külügyminisztere, szúrta ki a 444 a fehérorosz BelTA hírügynökség tájékoztatását. A BelTA azt is írja, hogy szerdán Alejnyik találkozik a Moszkvából hazaérkező Szijjártó Péterrel is.

A belarusz híroldal azt írja, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb 2023 februárjában járt Minszkben, ahol megállapodtak abban, hogy tavasszal megtartják a gazdasági együttműködési bizottság ülését, és a tárgyalásokat folytatják.

Márciusban az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amiben sajnálatukat fejezték ki azért, mert Szijjártó Péter februárban Minszkbe utazott. Az EP akkor hangsúlyozta, hogy fontos megerősíteni az EU egységét Belarusszal szemben, „beleértve a jelenlegi rezsim diplomáciai elszigetelését”. A képviselő-testület „elítél minden olyan fellépést, beleértve a de facto hatóságoknál Minszkben tett magas rangú látogatásokat, amelyek kételyeket támasztanak azzal kapcsolatban, hogy az Unió egyértelműen nem ismeri el” a belarusz vezetést.

Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau újabb katonai támogatást ígért Ukrajnának, miután találkozott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, írja a Guardian.

Kanada 21 ezer fegyvert, 38 gépkarabélyt és 2,4 millió lőszert küld Ukrajnának, valamint szankciókat fog bevezetni 14 orosz magánszemély és 34 szervezet ellen, köztük a Wagner-csoporthoz kapcsolódó biztonsági célpontok ellen – közölte Trudeau. A kanadai kormány emellett kilenc, a belarusz pénzügyi szektorhoz kötődő szervezet ellen is szankciókat vezet be.

Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában. A miniszter Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval tárgyalt, írja az MTI.

Szijjártó szerint ha tetszik, ha nem, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében. Idézte a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadott jelentését, amely szerint a következő fűtési szezonban lesz igazán kritikus a gázellátás.

A megállapodás részeként kiterjesztették azt a lehetőséget is, ami alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. „Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni” – mondta erről Szijjártó.

A Krím Oroszország által kinevezett vezetője, Szergej Akszjonov szerint készen állnak az ukránok esetleges tavaszi ellentámadására, a Krímben állomásozó orosz erők kiépítették a védelmi vonalakat, és bőven elegendő emberrel rendelkeznek a támadás visszaverésére.

Akszjonov novemberben említette először az új védelmi vonal felállítását, majd februárban azt mondta, hogy a munkálatok áprilisra be is fejeződnek. A múlt héten nyilvánosságra került műholdfelvételek részletesen bemutatták a Krím és a Ukrajna szárazföldi része közötti átkelőhely közelében fekvő Medvegyivka kisváros közelében ásott lövészárkokat és egyéb építményeket.

Ezek az információk arra utalhatnak, hogy Oroszországban egyre inkább tartanak egy esetleges ukrán támadástól. Szakértők szerint Kijev a javuló időjárást kihasználva és az új nyugati fegyverszállítmányok birtokában a nyugaton kiképzett friss csapataival magához ragadja majd a kezdeményezést.

(Sky News)

Oroszország azt tervezi, hogy most először elektronikus módon, online katonai behívópapírokat fog bevezetni, ezzel megnehezítve a behívás elkerülését, írja a Reuters.

Az alsóház két szavazáson is támogatta a szükséges jogszabályokat. Egyes törvényhozók azt kifogásolták, hogy a változtatásokat elsiették, és nem volt elég idő a tervezet tanulmányozására. Kormányzati tisztviselők szerint jelenleg nem tervezik, hogy a változtatással több embert kényszerítenének a harcokra.

Oroszország azt állítja, hogy tavaly valamivel több mint 300 ezer embert mozgósított, de most arra összpontosít, hogy hivatásos önkéntes katonákat próbáljon toborozni egy reklámkampány segítségével. „Tökéletesítenünk és korszerűsítenünk kell a katonai behívórendszert” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden egy sajtótájékoztatón. A szóvivő szerint nem terveznek második mozgosítási hullámot.

Ukrajna újraindította az Európába irányuló villamosenergia-exportot, annak októberi felfüggesztése óta először – erősítette meg az ukrán energiaügyi miniszter. Tavaly ősszel Oroszország szisztematikus támadásokat indított az ukrán létesítmények ellen, a légicsapások miatt a lakosságnak és az iparnak is áramkimaradásokkal kellett szembenéznie.

German Galuscsenko energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszországnak „egyáltalán nem sikerült tönkretennie Ukrajna energiahálózatát”. Galuscsenko szerint az export újraindítása ellenére továbbra is a hazai lakosság villamosenergia-ellátása marad az ország legfontosabb célja.

Az Európai Unió Ukrajna fő energiaexportpiaca.

Közel 8500 civil halálát erősítette meg az ENSZ 2023 április 10-i jelentése. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) közölte, hogy a 2022. február 24-i invázió kezdete és 2023. április 9. között 8490 halálos áldozatról és 14 244 sebesültről tudnak, azonban felhívják a figyelmet, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet. A testület már régóta hangsúlyozza, hogy a dokumentált esetek csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.

A halálos áldozatok többségét az ukrán kormány által ellenőrzött és az oroszok által támadott területeken jegyezték fel, 3927 civil a heves harcok által sújtott Donyeck és Luhanszk régiókban halt meg.

Az OHCHR szerint a valós szám azért is magasabb ennél, mert a harci területekről jóval lassabban, nagyobb késéssel érkeznek be az adatok, és azok megerősítése is hosszadalmasabb.

Az ENSZ által megbízott vizsgálóbizottság a múlt hónapban megállapította, hogy az orosz erők „válogatás nélküli és aránytalan” támadásokat hajtottak végre Ukrajna ellen. Oroszország tagadja, hogy civileket támadna, vagy atrocitásokat követett volna el a polgári lakosság ellen.

Ukrán források szerint újabb mérföldkőhöz közelít az Ukrajnára támadó orosz hadsereg embervesztesége. Az ukrán vezérkar által kiadott adatok szerint az orosz haderő 179 320 embert veszített – a halottak és a súlyos sérültek összesített száma alapján.

Az elmúlt 24 órában hét tankot semmisített meg az ukrán hadsereg, így a tavaly február 24-én Ukrajna ellen megindított orosz katonai invázió kezdete óta az orosz erők már 3644 tankot és 7038 páncélos járművet veszítettek .

Az Ukrajna elleni harcokban egyébként is alulteljesítő orosz légierő 307 repülőgépet és 293 helikoptert veszített.

911 szárnyas rakétát semmisítettek meg az ukrán erők és az orosz flotta 18 hajóját tették harcképtelenné.

A fenti beszámoló ugyan pontos adatokat tartalmaz, a katonai veszteségekről azonban minden kétséget kizáró, külső szereplők által megerősített számok nincsenek, sem orosz, sem ukrán részről – de jó becsléseket adó források így is vannak, amelyek kizárólag ellenőrzött, fényképes bizonyítékkal alátámasztott adatokkal dolgoznak.

Oroszországban a katonai veszteségek publikálását hivatalosan is megtiltották, ez nem csak a háborúra, de az azon kívüli időszakokra is érvényesek – hivatalosan orosz szempontból az ukrajnai veszteségek az utóbbi kategóriába esnek, mivel Oroszország nem ismeri el, hogy háborúban állna Ukrajnával, az ott zajló konfliktust a törvény szerint nem is lehet háborúnak nevezni, hivatalos minősítése rendkívüli katonai műveletnek.

Kiszivárgott amerikai dokumentumok szerint Egyiptom titokban rakétákat és lőszert akart szállítani Oroszországnak – írta a Washington Post. A lap szerint egy február 17-én keltezett dokumentum Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és egy magas rangú egyiptomi katonai tisztviselők közötti beszélgetéseket foglal össze. A dokumentumban esz-Szíszi utasítja a tisztviselőket, hogy tartsák titokban a rakéták gyártását és szállítását, hogy „elkerüljék a nyugattal való problémákat”, és emellett utal arra a tervre is, hogy Oroszországnak tüzérségi lövedékeket szállítanak.

A dokumentumokkal kapcsolatban az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője, Ahmed Abu Zeid a Washington Postnak azt mondta, hogy „Egyiptom álláspontja kezdettől fogva azon alapul, hogy nem avatkozik bele ebbe a válságba, és kötelezettséget vállal arra, hogy mindkét féltől egyenlő távolságot tart, miközben megerősíti, hogy Egyiptom támogatja az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot”. Hozzátette: Egyiptom továbbra is „mindkét felet az ellenségeskedések beszüntetésére és a tárgyalások útján történő politikai megoldás elérésére szólítja fel”.

A Washington Post idéz egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőt is, aki szerint tudomásuk szerint az egyiptomiak végül nem szállítottak fegyvereket Oroszországba. „Nincs tudomásunk ennek a tervnek a végrehajtásáról. Nem láttuk, hogy ez megtörtént volna” – mondta. Egyiptom egyébként az USA egyik legszorosabb szövetségese a Közel-Keleten, és az amerikai segélyek egyik fő kedvezményezettje.

Az elmúlt napokban több amerikai hírszerzési dokumentum kiszivárgásáról is érkeztek, hírek, az erről szóló cikkünk itt olvasható.

A nem atomtöltetű fegyverek körében legerősebbnek tartott, termobárikus rakétákat rendeltek az orosz légideszantos csapatok (VDV) mellé, ami arra utal, hogy az egységet ismét bevetné az orosz haderő Ukrajnában – közölte a brit védelmi minisztérium.

A hír mindkét eleme új: a légiszállítású, mélységi műveletek végrehajtására alkalmas VDV az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én indított háborúban kulcsszerepet játszott volna – elsősorban a Kijev melletti Hosztomel légitámaszpontjának elfoglalásában – ám végül súlyos veszteségeket szenvedett. Az orosz részről villámháborúnak szánt, de az eredményes ukrán katonai ellenállás és az azóta az ukrán hadseregnek fegyverszállítmányok formájában nyújtott folyamatos nyugati segítség révén feltartóztatott invázió alatt a VDV-t nem lehetett gyorsan szakképzett katonákkal feltölteni.

A másik elem maga a fegyver, amelyet egyébként az orosz erők saját bevallása szerint már tavaly is vetettek be az ukrán erők ellen, de ilyen jellegű fegyverrendszere a VDV-nek korábban nem volt – jegyzi meg a brit védelmi minisztérium jelentése.

A Tos-1A 220 milliméter átmérőjű, 24 hengeres sorozatvető és termobárikus fegyver. A rendszert orosz meghatározása nyomán nehéz lángszórónak is nevezik. A termobárikus rakétákat a nem atomtöltetű fegyverek körében a legpusztítóbbak között tartják számon. Működése két szakaszból áll: előbb gyúlékony anyagot szór a levegőbe, majd ezt az aeroszol felhőt robbantja be nagy területen elvonva az oxigént. A hatása miatt vákuumrobbanásnak is nevezett jelenség rendkívül pusztító erejű – a nem nukleáris töltetű fegyverek közében az egyik legerősebb.

Az Institute for the Study of War jelentése alapján vasárnap és hétfőn az oroszok tovább nyomultak a donyecki régióban található Bahmut városa körül, illetve magán a településen belül is. Az elemzés kitér arra is: az oroszok ugyanakkor valószínűleg továbbra is súlyos veszteségeket szenvednek el, írja az Unian.

Az elemzők szerint a közzétett adatok, videók, földrajzi hely megjelölésével rendelkező információk alapján az orosz erők kissé előre tudtak haladni Hromovétól északnyugatra, Bahmuttól pár kilométerre. Hétfő este az ukrán fegyveres erők is arról számoltak be, hogy az oroszok továbbra is igyekeznek előrenyomulni Bahmut, Avgyijivka, Marin és Liman térségében.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalosan is jogtalanul fogvatartottnak titulálta Evan Gershkovichot, a Wall Street Journal Oroszországban bebörtönzött újságíróját. Ezzel Washington jelezte, hogy hamisnak tartja az újságíró ellen felhozott vádakat, úgy tekintik, mintha túszként tartaná őt fogva Oroszország, írja a Guardian.

„Az újságírás nem bűncselekmény. Elítéljük, hogy a Kreml továbbra is elnyomja a független hangokat Oroszországban, háborút folytatva az igazság ellen. (…) Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy azonnal engedje szabadon Gershkovichot”

– mondta Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivője közleményében.

Gershkovichot március végén Jekatyerinburgban kémkedés vádjával vette őrizetbe az FSZB. Egy moszkvai bíróság döntése értelmében az újságírónak május 29-ig előzetes letartóztatásban kellene maradnia, ez ellen adtak be fellebbezést a riporter ügyvédei.

Gershkovich a letartóztatása óta állítólag nem léphet kapcsolatba a külvilággal, és az ügyvédje sem tudta megnézni az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat.

A Wall Street Journal viszont többször is határozottan tagadta az újságíró ellen felhozott vádakat, amelyek 20 év börtönnel is büntethetők. A lap szerint az eset a szabad sajtó elleni súlyos támadás. Joe Biden elnök is felszólította Moszkvát Gershkovich elengedése érdekében.

• Az ukránok szerint hamisítványok a róluk szóló, kiszivárgott NATO-dokumentumok.
• A korábbi híresztelésekkel szemben az oroszok nem terveznek tűzszünetet az ortodox húsvét idejére.
• Bahmut nagy részét elfoglalták már az oroszok, most a város vasútállomásáért folynak a legvéresebb harcok.
• Átírhatják az ukránok tavaszi ellentámadásának terveit a kiszivárgott NATO-dokumentumok miatt.
• 106 orosz hadifoglyot cseréltek el 100 ukránra, néhány Azovsztal-védő is szabadult.

A hétfői híreket itt lehet olvasgatni.