106 orosz hadifoglyot cseréltek el 100 ukránra, Azovsztal-védők is szabadultak

Több mint kétszáz hadifoglyot engedtek szabadon április 10-én hétfőn egy nagy fogolycsere-akció keretében. Az akció részeként 106 orosz és 100 ukrán fogoly szabadult, az ukránok között voltak, akik még tavaly tavasszal védték Mariupol várost, és az abban található Azovsztal acélgyárat.

Az Azovsztal védőit ebben a cikkünkben mutattuk be részletesebben.

(Sky News)

Valószínűleg meg kell változtatnia az ukránoknak a következő időszakra tervezett ellentámadás menetét a nemrég kiszivárgott dokumentumok miatt. Azokban ugyan konkrét haditervek nem szerepeltek, de az ukrán fegyveres erők állapotáról és a nyugati szállítmányokról rengeteg részlet kiderült.

Mint korábban írtuk, márciusban és április elején számos szigorúan titkos amerikai és NATO-dokumentum szivárgott ki, és került fel az internetre, a hírszerző szervezetek pedig még mindig nem tudják, hogy ki adhatta ki ezeket. Az sem egyértelmű, hogy a dokumentumok közül mindegyik eredeti-e, vagy esetleg vannak hamisítványok.

Hónapok óta szó van arról, hogy az ukrán hadsereg áprilisban vagy májusban indíthatja el a következő ellentámadását. Ezt korábban két dologtól tették függővé: egyrészt a nyugati fegyverek (elsősorban tankok) megérkezésétől, másrészt az időjárástól.

Az ellentámadás időpontja és iránya természetesen nem nyilvános, arról valószínűleg csak néhányan tudnak az ország felső vezetésében. Katonai szakértők viszont arról beszélnek, hogy stratégiai szempontból egy déli, Mariupol irányába indított támadás lenne a legelőnyösebb, mivel azzal az ukránok el tudnák vágni egymástól a Krím környékén és a Kelet-Ukrajnában állomásozó orosz csapatokat.

Ukrajna korábban több sikeres ellentámadást is végrehajtott már (egyszer Harkiv, egyszer Herszon környékén), az oroszok mostanra viszont a front nagy részén mélyen beásták magukat és összetett védelmi állásokat építettek ki. Kérdés, hogy a mostanában Ukrajnába érkezett nyugati fegyverek, például a Leopard tankok mennyire segítik majd az ukrán csapatokat a front áttörésében.

A kiszivárgott dokumentumokról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

(Foreign Policy, Week, Reuters)

Oleh Zdanov ukrán katonai elemző szerint az orosz hadsereg már elfoglalta Bahmut belvárosát és most fokozatosan, utcáról utcára haladnak nyugatra, a külvárosok felé. Az oroszok néhány hete foglalták el Bahmutka folyó nyugati partját, azóta a legintenzívebb harcok a város vasútállomásáért folynak.

A Liveuamaps térképe szerint az ukránok már csak a város nyugati külvárosában tartják magukat, de azt a területet is három oldalról körülvették az oroszok. Zelenszkij szerint ha komolyan felmerül a bekerítés lehetősége, akkor szóba jöhet, hogy kiürítik a város még mindig tartott területét.

Bahmutot több mint nyolc hónapja ostromolja az orosz hadsereg, de nem világos, pontosan miért ennyire fontos a város elfoglalása. Ha ugyanis az ukránok ki is vonulnak onnan, az oroszok nekifoghatnak a várostól néhány kilométerre nyugatra fekvő, szintén megerődített Csasohov Jar ostromába, ami után nyugatra további megerődített városok sorakoznak.

A frontról a legutóbbi helyszíni riportunk itt olvasható.

(Reuters)

A Kreml közölte, hogy nem terveznek húsvétkor tűzszünetet tartani Ukrajnában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami TASZSZ-nak arról beszélt, hogy erre „senki nem is tett javaslatot és nem is terjesztett ilyet elő”, írja a Guardian.

Megjegyzései azután hangoztak el, hogy az Institute for the Study of War elemzői korábban jelezték, Oroszország megpróbálhat tűzszünetet kérni a közelgő ortodox húsvétra hivatkozva: arra használva fel ezt az időt, hogy rendezze haderejét. Az elemzések alapján a tűzszünet aránytalanul előnyös lenne az orosz csapatok számára – holott tavaly Ukrajna tűzszünetet kért vallási okokra hivatkozva, ezt Oroszország nem adta meg végül neki.

A Kreml reagált a kiszivárogtatott NATO-dokumentumok ügyére, pontosabban arra a vádra, miszerint Oroszország állhatott a pentagoni titkos akták nyilvánosságra kerülése mögött (arról, hogy itt valóban szivárogtatásról, vagy inkább blöffről lehet-e szó, itt írtunk hosszan).

A Kreml úgy fogalmazott, „általános tendencia, hogy mindig Moszkvát hibáztatják mindenért”. Amerika továbbra is azon dolgoznak, hogy megtalálják a kiszivárogtatott anyagok forrását. Pénteken három amerikai tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy valószínűleg Oroszország vagy oroszbarátok állhatnak a szivárogtatás mögött.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta az amerikai állításokra reagálva: „Ehhez nem tudok hozzászólni semmilyen módon. Önök és én is tudjuk, hogy valójában mindig mindenért Oroszország a hibás. Ez egy általános betegség.”

(Guardian)

Az orosz megszállók üldözik azokat a vallási szervezeteket, amelyek nem támogatják az orosz ortodox egyházat, írja az Unian az Institute for the Study of War elemzése alapján.

Az elemzés azt írja, Oroszország „vallási tisztogatásokat hajt végre”, üldözi a számára kifogásolható vallási szervezeteket Ukrajna megszállt területein. A háború kezdete óta legalább 76 felekezetet üldöztek az oroszok a megszállt területeken.

• Legalább 26 misét/istentiszteletet megszakítottak, a felekezeteket erőszakkal a Kreml által irányított moszkvai ortodox egyházhoz csatornázták be.
• Legalább 29 lelkészt vagy vallási vezetőt öltek meg vagy fogtak el.
• Legalább 13 istentiszteleti helyet semmisítettek meg.

Az oroszok a fő hangsúlyt az Ukrajnai Ortodox Egyház üldözésére helyezték, de más, Kremlnek nem kívánatos vallási mozgalmat is igyekeznek elnyomni: így többek között a baptistákat, pünkösdieket, krisnásokat, katolikusokat, presbiteriánusokat, evangélikusokat, metodistákat és egyes muszlim mozgalmakat is.

Pár napja állítólag kiszivárogtak az internetre a Pentagon szigorúan titkos dokumentumai, amelyekről amerikai tisztviselők azt állították, legalább egy részük hiteles. Ukrajna blöffnek nevezte a papírokat, de azért módosította katonai haditerveit, a szivárogtatás vagy blöff kérdéséről pedig itt írtunk hosszan.

A nyilvánosságra került NATO-hírszerzési dokumentumokban a New York Times szerint arról is írtak, hogy az orosz erők azt ígérték katonáiknak, hogy bónuszban részesülnek a NATO-tankok megsemmisítéséért vagy megrongálásáért. A dokumentumok alapján Oroszország ezzel is az Ukrajnában küzdő orosz alakulatok motiválására tenne kísérletet.

Mint a lap írja, a katonáknak videót és fényképeket kellett volna készíteniük a megsemmisítésről: ezeket a videókat széles körben tervezte Oroszország terjeszteni, hogy megpróbálják csökkenteni az Ukrajnába és a Nyugatba vetett bizalmat.

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszaka elítélte a Zaporizzsja elleni orosz támadást, amelyben egy apa és 10 éves lánya is meghalt virágvasárnap. A kislány édesanyja súlyosan megsérült. Az ukrán elnök beszédében úgy fogalmazott,

„Eltaláltak egy házat, egy lakóházat. Hárman voltak benne. (…) A férfi és a lány is meghalt, a nőt válságos állapotban kórházban kezelik jelenleg.”

Oleh Szinjehubov, Harkiv kormányzója elmondta, hogy további két férfi is meghalt vasárnap egy támadás során Kupjanszk városában.

(Guardian)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Múlt héten Oroszország fokozta támadásait a Donyeck városától 20 km-re délnyugatra fekvő Marinka körül.
• Marinkáért 2014 óta folynak a harcok, a tüzérségi csapásokban szinten teljesen megsemmisült a város, amelynek jelentőségét az adja, hogy onnan lehet megközelíteni Donyecket és a kulcsfontosságú H15-ös országutat.
• Oroszország továbbra is fontosnak tartja a tágabban vett donyecki terület – beleértve a Marinka és Avdijivka körüli részeket is – folyó műveletek erőforrásainak biztosítását, jelentős erőforrásokat áldozva fel minimális nyereségért cserébe.

Ukrajna módosította számos katonai tervét a Pentagon szigorúan titkos dokumentumainak kiszivárgását követően, írja a Sky News. Az amerikai hírszerzés dokumentumai a közösségi médiában jelentek meg az elmúlt hetekben, Washington vizsgálatot indított.

A CNN jelentése szerint amerikai tisztviselők azt állítják, hogy a dokumentumok legalább egy része hiteles. Kiderül belőlük, miként kémkedtek olyan szövetségeseik után, mint Izrael vagy Ukrajna. A dokumentumok állítólag „kritikus hiányosságokat” is jeleznek az ukrán hadseregben.

Egy Zelenszkijhez közeli forrás azt állítja, hogy Ukrajna katonai terveinek egy részét megváltoztatták, ugyanakkor számos ukrán tisztviselő hamisítványnak nevezte a dokumentumokat. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója például korábban azt mondta, hogy azok „rengeteg kitalált információn alapulnak”, és „semmi közük Ukrajna valódi terveihez”.

• Már 178 ezer elesett orosz katonáról írnak az ukránok.
• Az oroszok azt állítják, hogy 70 ezer tonnányi üzemanyagot sikerült megsemmisíteniük Zaporizzsjánál.
• Tízéves csúcson Ukrajna arany- és devizatartaléka.
• Az elemzők szerint az oroszoknak nincs elég lőszerük.
• A britek szerint az oroszok igyekeznek úgy tenni, mintha minden rendben lenne az elcsatolt ukrán területeken.
• 24 óra alatt több mint 50 visszavert támadásról számoltak be az ukránok.

Jó reggelt, ez itt a hétfői hírfolyamunk. Ha a vasárnapi hírekre kíváncsi, a vasárnapi közvetítést itt megtalálja.