Moszkva szerint 600 ukrán katonát öltek meg Kramatorszknál, a város polgármestere szerint egyet sem

Szokásos esti videóüzenetében a védelmi minisztérium után az ukrán elnök is közölte, hogy újabb ötven ukrán katonát szabadítottak ki az orosz hadifogságból, hozzátéve, hogy többek közt mariupoli védő is volt közöttük. Mint mondta, éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy minél több ukránt szabadíthassanak ki, és háláját fejezte ki azok iránt, akik oroszokat ejtenek fogságba, mert ezzel is további fogolycseréket tesznek lehetővé.

Zelenszkij köszönetet mondott a légierőnek is, és külön kiemelte Bahmut védőit, akik az orosz túlerővel szemben is még mindig tartják a rommá lőtt várost. Az elnök szerint ez a régió jelenleg a front legvéresebb pontja, éppen ezért logikusnak tűnik, hogy további katonákat küldenek majd a térségbe, és az ágyúzás intenzitását is növelni fogják.

Az is kiderült, hogy a következő héten is több diplomáciai eseményen fognak részt venni az ukránok, melyektől csupa jó dologra számítanak, amelyekkel tovább erősíthetik a védelmüket. Zelenszkij végezetül ismét hangsúlyozta, hogy az oroszok szerinte hazudtak a tűzszünetről is, de mint mondta, ezekkel a bejelentésekkel már senkit nem tudnak befolyásolni. „A békét csak Ukrajna sikerével lehet visszaállítani, és minden nappal közelebb jutunk ehhez” – zárta szavait az elnök.

Közös légi hadgyakorlatot tart az orosz–belarusz regionális katonai egység köteléke január 16-tól február elsejéig – közölte vasárnap a minszki védelmi minisztérium a Telegram-oldalán.

„A repüléstaktikai manőverekbe a belarusz fegyveres erők minden repülőterét, gyakorlóterét és légvédelmét is bevonják” – olvasható a közleményben, amely szerint az orosz légierő érintett egységei már meg is érkeztek Belaruszba.

(MTI)

Az ukrán védelmi minisztérium Twitteren közölte a hírt, melyhez egy képet is mellékelt. A katonák fogolycsere keretében térhettek haza, de az a posztból nem derült ki, hogy hány oroszt engedtek el az ukránok cserébe.

Moszkva vasárnap azt állította, hogy 600 katonát öltek meg a keleti Kramatorszk városára mért rakétatámadásban. A város polgármestere azonban cáfolja ezt, szerinte a hétvégi csapásoknak nem voltak halálos áldozatai.

Az orosz állítás az elemzők szerint több okból is gyanúsnak tűnik. Alig néhány nappal azután, hogy Ukrajna több száz orosz katonát ölt meg egy makijivkai ideiglenes laktanya elleni támadásban, ostobaságra vallana ilyen számban katonákat elszállásolni a tüzérségi ágyúk hatótávolságán belül. Pont ezt az orosz hibát használták ki, valószínűtlen, hogy elkövetnék.

A közelmúltban a donyecki frontvonalon járt a Guardian riportere, aki meg is jegyezte, hogy az ukrán katonák mennyire óvatosak, sosem tartózkodnak nagyobb számba verődve egy helyen.

A szilveszteri ukrán támadás halálos áldozatainak magas száma dühöt és felháborodást váltott ki Oroszországban, így kissé propagandának tűnhet az az állítás, hogy az oroszok képesek legalább ilyen mértékű, sőt akár nagyobb – ahogy az oroszok fogalmaztak – bosszúra.

Ráadásul Ukrajnában rengeteg hazai és nemzetközi újságíró, fotós, forgatócsoport dolgozik, ezért jóval nyitottabbak a média felé, mint Oroszország, ahol azt szigorúan ellenőrzik.

Még ha egy halálos támadás helyszínét el is zárhatják a sajtó egy része elől, minden harctéri haláleset és sérülés a rokonok és ismerősök tudomására jut az országban. Ha több százan haltak volna meg, ezrek gyászolnának, egy ilyen volumenű tragédiát nehéz lenne eltussolni egy olyan országban, ahol sajtószabadság van.

Kitüntette Vlagyimir Putyint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik, írja az Oslobodjenje. Az orosz elnök többek között a megbonthatatlan szerb–orosz barátság fejlesztéséért és megerősítéséért részesült a kitüntetésben, amit fizikai valójában majd csak akkor kaphat meg, amikor személyesen találkozik a két baráti állam vezetője.

A bosznia Szerb Köztársaságban október elején tartottak választásokat, melyet szűk többséggel az évtizedek óta hatalmon lévő Dodik nyert meg.

A magyar kormányzati politika az elmúlt időszakban kitüntetett figyelemmel fordult a boszniai szerbek felé. Orbán Viktor tavaly novemberi boszniai látogatása után a magyar kormány 35 millió eurós gazdaságfejlesztési programot indított, amelynek kezdete részben egybeesett az ottani választásokkal.

A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Dodik-féle Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói nagykövete korábban azzal fenyegetőzött, hogy ha Bosznia a NATO-ba vágyik, akkor az történhet vele, ami Ukrajnával. Az EU többször vádolta már azzal Orbán Viktort, hogy az EU érdekeivel ellentétben beállt a hivatalosan is uniós tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy 600 ukrán katona halt meg rakétatámadásukban, amit egy ukránok által ideiglenesen laktanyának használt épületre mértek. A közlemény szerint a támadás „bosszú” a szilveszter éjszakai, Makijivka elleni ukrán csapásért, amiben az ukránok szerint 400, az oroszok szerint is majdnem 100 katona halt meg.

A tárca a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta: „Az elmúlt 24 órában az orosz felderítők jelezték és több független csatornán keresztül megerősítették, hogy az ukránok ideiglenes laktanyát hoztak létre Kramatorszk városában. Az egyik épületben több mint 700 ukrán katona tartózkodott, a másikban pedig több mint 600. Rakétatámadásunk következtében több mint 600 ukrán katona vesztette életét”.

Svédország miniszterelnöke bízik abban, hogy Törökország jóváhagyja az ország NATO-csatlakozási kérelmét annak ellenére, hogy szerinte Ankara

„olyan dolgokat kért, amelyeket nem akarunk és nem is tudunk teljesíteni”

– mondta Ulf Kristersson. Svédország és Finnország csatlakozásához az összes tag jóváhagyása szükséges, de Törökország kifogásokat emelt Svédországgal kapcsolatban. Az aggályok középpontjában Törökországnak a kurd csoportokkal való összecsapásai állnak, és az, hogy terroristaként tekint a nagyszámú svédországi kurd diaszpóra képviselőire.

Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, de a csatlakozásukról csak az idei év első ülésén fognak szavazni. A két ország viszont egy percet sem veszített Magyarország miatt, mondta Orbán Viktor még novemberben.

Egy civil meghalt, nyolcan pedig megsebesültek a Bahmut városát ért orosz ágyúzásban az elmúlt nap folyamán, számolt be Pavlo Kirilenko, a Donyecki régió ukránok által ellenőrzött részének kormányzója vasárnap reggel a Telegramon. Bahmutot hónapok óta intenzíven támadják az orosz csapatok, pedig nem számít fontos stratégiai célpontnak.

(Sky News)

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy a Moszkvát támogató Belaruszt állomáshelyként használhatják az oroszok, hogy észak felől támadják meg Ukrajnát, írja a Reuters. Belaruszban egyre több a katonai mozgás, mióta újabb orosz csapatokat telepítettek az országba.

A Belaruszban folyó katonai tevékenységet figyelő civil Telegram-csatornák szombaton este arról számoltak be, hogy az elmúlt két napban mintegy 1400-1600 orosz katona érkezett az északkeleti Vityebszk városába. A Reuters ugyanakkor nem tudta független forrásokból megerősíteni az információt.

Zelenszkij ukrán elnök szerdán azt mondta, hogy Oroszország újabb nagyszabású offenzívát tervez, a Pentagon pedig pénteken közölte, hogy elemzőik szerint Putyin az elszenvedett vereségek ellenére sem mondott le arról, hogy elfoglalja a kívánt ukrán területeket.

Ukrajna szankciós listára helyezett több mint száz – túlnyomó többségében – orosz művészt és más közéleti személyiséget, köztük az opera, a filmművészet és a popzene néhány kiemelkedő alakját – derült ki az ukrán elnöki hivatal által közzétett rendeletből.

A listán szerepel az éppen kórházban kezelt Nyikita Mihalkov Oscar-díjas orosz filmrendező, a Bécsben élő, 2006 óta osztrák állampolgársággal is rendelkező Anna Nyetrebko operaénekes. Szankciókkal sújtják Filipp Kirkorov bolgár-orosz popénekes-zeneszerzőt, Alekszandr Dugin orosz filozófust és közéleti szereplőt, valamint Marita Szimonjant, az orosz állami televízió vezetőjét is.

Összesen 119 személy – köztük három ukrán állampolgár – nem léphet be Ukrajna területére a rendelet értelmében, ukrajnai vagyonukat pedig befagyasztják.

A 77 éves Nyikita Mihalkov pár napja került kórházba, az orosz 360 Tv szerint tudatánál van, de gyulladást találtak a szervezetében, és a gyomrával is probléma van.

A CNN stábja ellátogatott a Bahmuttól 40 kilométerre északra fekvő Sziverszkbe, ahol elkísérték napi körútjukra a postásokat. Aznap szállította ki a posta a nyugdíjasok havi juttatását, így postai alkalmazottat, és nyugdíjast is kérdeztek a helyi viszonyokról. Kiderült, hogy a háború hétköznapi hősei a nyugdíjat gyakran életveszélyben kiszállító ukrán postások.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Az elmúlt hetekben az oroszok megerősítették védelmi állásaikat a dél-ukrajnai Zaporizzsjai régió középső részén, különösen Vaszilivka és Orihiv között. Oroszország nagy erőket állomásoztat ezen a területen.
• Az, ahogyan Oroszország a védelme erősítésén dolgozik, arra utal, hogy két irányból – vagy az északi Luhanszki területen, vagy Zaporizzsjában – tartják valószínűnek egy nagyobb ukrán támadás lehetőségét.
• Egy jelentősebb ukrán áttörés Zaporizzsjában komoly beszélyt jelenthetne az oroszországi Rosztov régió és a Krím közötti összeköttetésre, míg egy luhanszki áttörés még inkább aláásná Oroszország kimondott háborús célját, a Donbasz „felszabadítását”.
• Az orosz hadműveleti stratégák számár az lehet az egyik legfontosabb kérdés, hogy a két lehetséges irány közül melyikre számítsanak inkább.

Megrongálódott az oroszok által ellenőrzött két hőerőmű az ukrán Donyecki területen az ukrán hadsereg rakétatámadásában – közölték vasárnap moszkvai tisztségviselők és a Tass orosz állami hírügynökség.

A Reuters és a Guardian is arról számolt be, hogy az első információk szerint a Zuhreszben és Novij Szvitben lévő erőműveket találat érte, és néhányan megsérültek a támadásban.

A Novij Szvitben lévő Sztarobeszej erőműben két ember rekedhetett a törmelékek alatt, jelentette a Tass. Tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a támadást egy többszörös rakétavető rendszerrel hajtották végre.

Ukrajna nem kommentálta az esetet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva nem mondott igazat a tűzszünetről, mert például Bakhmutban nem volt fegyverszünet, írja a Sky News.

Az elnök szombat esti videójában azt mondta: ma a világ ismét meggyőződhetett arról, hogy Moszkva minden szava hazugság volt. Szerinte ismét bebizonyosodott: a csend, a biztonság és a béke helyreállítását és Oroszország nyomásgyakorlásának megszűntetését csak az orosz megszállók kiűzésével lehet elérni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 36 órás egyoldalú tűzszünetet hirdett az ortodox karácsony idejére, szombat éjfélig. Ennek ellenére tovább folytatódtak a harcok, amik Kremmina környékén voltak a leghevesebbek.

Az Egyesült Államok többek között 4000 repülőgép-rakétát és 2000 páncéltörő rakétát küld Ukrajnába a héten bejelentett 3,75 milliárd dolláros katonai támogatás részeként, derül ki az amerikai védelmi minisztérium részletes tájékoztatójából.

A Fehér Ház még pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok több mint 3 milliárd dollár (ami több mint 1100 milliárd forint) értékű új fegyveres segélycsomagot küld Ukrajnának, erről írtunk ebben a cikkben.

Most további részletek is kiderültek a szállítmányról: lesz benne 18-18 önjáró tarack és lőszerszállító jármű, 36 vontatott tarack 100 ezer hozzá való lőszertárral, írja az MTI.

Emellett szerepel a csomagban több tízezer tár tüzérségi lövedék, precíziós tárak, 1200 páncéltörő tarack, kiegészítő lőszer rakétarendszerekbe, valamint légvédelmi rakéták, 4000 repülőgép-rakéta, 2000 páncéltörő rakéta.

A részletes számok megnevezése nélkül az Egyesült Államok emellett eljuttat Ukrajnába kézifegyvereket, köztük mesterlövész-puskákat, géppuskákat, valamint gránátvető és kézifegyverlőszert, valamint gyalogsági aknákat, éjjel látó készülékeket és pótalkatrészeket.

A hivatalos közlemény szerint 2,85 milliárd dollárnyi felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adnak át Ukrajnának azonnali hatállyal. A támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai finanszírozási támogatás, ami az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára van. További 682 millió dollárt az Egyesült Államok európai partnerei és szövetségesei vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozási támogatásként.

• A Luhanszk megyei Kreminna város körül folytak a leghevesebb harcok az ortodox karácsony idején.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat reggel egyedül vett részt egy ortodox karácsonyi istentiszteleten Kremlben.
• Ukrán jelentések szerint több halottjuk is volt a „fegyverszünet” alatti harcoknak.
• Szevasztopol kormányzója azt közölte, hogy az orosz légvédelmi erők ukrán dróntámadást hárítottak el a krími kikötővárosnál.
• Az oroszbarát szakadárok közlése szerint robbanás történt szombat este egy Luhanszk megyei gázvezetéknél.
• Az ENSZ becslése szerint Ukrajnának legalább 1,79 milliárd dollárra (660 milliárd forint) lesz szüksége ahhoz, hogy a távközlési rendszert a háború előtti szintre állítsa vissza.
• Bezárja kazahsztáni éttermeit a McDonald's a háború hatásai miatt.

A szombati hírfolyamot itt lehet elolvasni.