Milorad Dodik lett a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az újraszámlálás után is
2022. október 27. – 17:24
Milorad Dodik nyerte meg az elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban – közölte a boszniai választási bizottság csütörtökön, miután befejezte a szavazatok újraszámlálását. Az előzetes eredmények szerint is a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) politikusa, a szervezet elnöke szerezte meg a szavazatok többségét az október 2-i választáson, ám később a választási bizottság csalás gyanújával több helyen kezdeményezte a szavazatszámlálás megismétlését.
Több szavazóhelyen találtak hamis szavazólapokat, az ügyészség nyomozást is indított az ügyben, ám a szavazatok ismételt megszámlálását követően a választási bizottság jóváhagyta az előzetes eredményeket, és kihirdette Milorad Dodik győzelmét. A végül megválasztott elnök szerdán harmincezer embert vitt utcára, hogy tiltakozzanak az újraszámlálás ellen.
Korábban Dodik, valamint kihívója, az ellenzéki Jelena Trivic is bejelentette győzelmét. Az ellenzéki jelölt hívta fel először a figyelmet a választási csalásra is.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok október első vasárnapján az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntöttek. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
Milorad Dodik 2010 és 2018 között már volt a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, ezért 2018-ban nem indulhatott újra a tisztségért, helyette a boszniai háromtagú államelnökség szerb helyéért szállt versenybe, és el is nyerte azt. Négy év után viszont újra indult a többségében szerbek lakta országrész vezetéséért.
Orbán Viktor egyébként már október 13-án fogadta Dodikot, és gratulált neki a győzelméhez. A magyar kormányzati politika egyébként az elmúlt időszakban kitüntetett figyelemmel fordult a boszniai szerbek felé, amiről többek között itt olvashatnak bővebben.
Bosznia-Hercegovina a mai formájában az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés megkötésével jött létre – idézi fel az MTI. A megállapodás értelmében az országot két részre osztották, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
