Milorad Dodik harmincezer embert vitt utcára, hogy ne számolják újra a szavazatokat

Rendőri becslések szerint mintegy harmincezren vonultak utcára kedd este Banja Lukában, hogy leállítsák az október eleji választás szavazatszámlálásának megismétlését, írja az MTI.

A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolója szerint az emberek azt szeretnék elérni, hogy a választási bizottság hagyja jóvá a boszniai Szerb Köztársaság elnökére és alelnökeire vonatkozó előzetes választási eredményt, és jelentse ki, hogy Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének új elnöke Milorad Dodik.

Mint megírtuk, lassan egy hónapja még mindig nem tudni a boszniai Szerb Köztársaság leendő vezetőinek nevét, ugyanis a szerbek lakta országrészben felmerült a választási csalás gyanúja. Néhány szavazóhelyen hamis szavazólapokat találtak, az ügyészség nyomozást indított, és az ügy lezárása előtt nem hirdetik ki a végleges eredményeket, a szavazatokat újraszámolják. Korábban Milorad Dodik, valamint kihívója, az ellenzéki Jelena Trivic is bejelentette győzelmét. Az ellenzéki jelölt hívta fel először a figyelmet a lehetséges választási csalásra.

A kedd esti tiltakozáson az emberek azzal vádolták meg a választási bizottságot, hogy meg akarja változtatni az országban élő szerbek döntését. A tüntetésen részt vett Milorad Dodik, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke is, aki kijelentette,

a szerb szavazatokat soha többé nem Szarajevóban fogják összeszámolni, a szerbek saját magukról fognak dönteni. A boszniai szerbeknek nincs szükségük központosított hatalomra és nincs szükségük Boszniára sem, „hiszek a független boszniai Szerb Köztársaság eszméjében”.

A bosznia-hercegovinai választópolgárok október első vasárnapján az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntöttek. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.

Október közepén az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tett Bosznia-Hercegovina uniós tagjelöltségére, amit a magyar kormány aktívan támogatott. Milorad Dodik nemrégiben Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral, akivel egyetértettek abban, hogy „a háborús és szankciós válsággal sújtott Európai Uniónak minden eddiginél fontosabb, hogy soraiban tudhassa a Nyugat-Balkán államait.”

Ahogy arról korábban írtunk, a magyar kormány nemrégen gazdaságfejlesztési programot indított Bosznia-Hercegovinában, szeptember elejétől lehetett pályázni eszközbeszerzésre. A pályázati időszak részben egybeesett a Boszniában esedékes választásokkal, és több helyi szakértő is úgy vélte, hogy a pénzzel Dodikék kampányát is próbálták elősegíteni. A magyar kormány szerint azonban az ország gazdasági felzárkóztatása a cél.

Dodik 1998 óta a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és miniszterelnökeként, az utóbbi négy évben pedig a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjaként dolgozik. Lépései miatt az ország súlyos belpolitikai válságba sodródott, a múlt évben ugyanis sikerült elérnie, hogy a boszniai szerb parlament megszavazza a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést. Ezt idén júniusban az ukrajnai háború miatt fél évvel elhalasztották.

Dodik nem a keddi tüntetésen beszélt először arról, hogy Bosznia-Hercegovina nem tartható fenn a jelenlegi állapotában, vissza kell állítani az eredeti alkotmányos rendet, és ha ez nem megy, akkor a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt venniük az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.