Az ukránok szerint az oroszok több mint negyven rakétával támadták Kijevet, Harkivban nincs áram

Dimitrij Szitijt a Közép-afrikai Köztársaságban próbálták meggyilkolni az ottani orosz nagykövetség tájékoztatása szerint, a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint pedig a merénylet után jelenleg kórházban ápolják. Szitij az ország fővárosában, Banguiban működő orosz kultúrközpont, a Russian House vezetője, Putyin séfjéhez, vagyis Jevgenyij Prigozsinhez pedig többek közt azért kötődik, mert az Egyesült Államok két éve az általa vezetett Wagner-csoporthoz való állítólagos kötődése miatt vetett ki rá szankciókat.

Kettejük jó kapcsolatára utalhat az is, hogy Prigozsin a történtek miatt közleményt adott ki, melyben azt írta, Szitijt egy csomagba rejtett bombával próbálták megölni, az orosz orvosok pedig mindent megtesznek, hogy megmentsék az életét. Prigozsin arról is írt, hogy a férfi elleni támadás Franciaországból érkezett, állítása szerint már múlt héten küldtek neki egy fenyegetést postán, ezt követte a mostani, robbanószerkezetet tartalmazó csomag.

Prigozsin azt is jelezte, hogy már lobbizott az orosz külügynél, hogy Franciaországot nyilvánítsák terrorizmust támogató államnak, és indítsanak vizsgálatot az ország, illetve annak nyugati szövetségesei – beleértve ebbe természetesen az Egyesült Államokat is – által használt terrorista módszerek felderítésére. A francia külügy tagadta, hogy az országnak bármiféle köze lenne a támadáshoz.

(Guardian)

Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány egy – ukrajnai útja során – ajándékba kapott gránátvetőt sütött el a saját irodájában – írja a Sky News lengyel sajtóértesülésekre hivatkozva. Ahogy tegnap írtuk, szerdán robbanás rázta meg a lengyel rendőr-főkapitányságot, amiben a rendőrfőkapitány és az őrszolgálati szoba mennyezete megsérült.

A rendőrség közleménye szerint hárman sérültek meg, de nem mentek részletekbe. Egyelőre nem tudni, hogy az eset hogy történhetett, és sem a rendőrség, sem az ügyészség nem válaszol újságírói megkeresésekre.

Oroszország 76 rakétát lőtt ki pénteken Ukrajnára, közülük az ukrán légvédelem hatvanat még a levegőben megsemmisített – írja Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram-bejegyzése alapján az MTI.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kifejtette, hogy az orosz erők Tu-95-ös repülőgépekről H-555-es és H-101-es rakétákat lőttek ki, Kalibr típusúakat pedig a Fekete-tengerről. Ezen felül még SZ-300-as légvédelmi rakétákat is indítottak.

Az ukrán légvédelem Tu-22M-as bombázókat és MiG 31K típusú repülőgépeket észlelt, utóbbiak Kinzsal-rakétahordozók. Szu-35-ös repülőgépek is „dolgoztak” H-59-es rakétákkal, továbbá a Kaszpi-tenger északi részéről is voltak kilövések. Ihnat szerint az orosz erők mindenáron el akarták terelni az ukrán légvédelem figyelmét, és a lehető legnagyobb feszültségben akarták őket tartani. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a légvédelem jól működött. Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy helyi idő szerint délután fél egykor az ország egész területén lefújták a légiriadót.

Ahogy írtuk, az orosz erők az ukrán fővárosra több mint negyven rakétát lőttek ki, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. Hozzátette, hogy a becsapódásokról később érkeznek információk. Nem tartja kizártnak, hogy a nap folyamán még lehet újabb orosz rakétatámadás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem tíz orosz rakétát lőtt le régiója fölött.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kijelentette, hogy városában „kolosszális” mértékű infrastrukturális pusztítást végzett a támadás, elsősorban energetikai létesítményekben. Vitalij Klicskó, Kijev polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy hosszabb ideig tartó áramkimaradás esetén a tömegközlekedés és a városi szolgáltatások tovább fognak működni, de némileg más módban. Ígérete szerint áramszünet ideje alatt az autóbuszok minden útvonalon közlekednek, és ingyenesen szállítják az utasokat.

A városi villanyvasút is közlekedni fog dízelmotoros mozdonyok segítségével, viszont az áramszünet ideje alatt a metróforgalmat felfüggesztik. A földalatti állomások a támadások idejére ideiglenes óvóhelyként működnek. A földalatti állomásokon elérhető lesz internetkapcsolat, áram a mobiltelefonok és más elektromos eszközök feltöltéséhez, ivóvíz és illemhely. A belépés ingyenes, de mindenkinél lennie kell személyazonosságot igazoló okmánynak – írta a polgármester.

Tájékoztatott még arról, hogy a vízellátás hosszabb időre történő kimaradása esetén generátorokkal működtetett szivattyúházakból lehet ivóvizet felvenni, valamint a melegedőpontokat is ellátják kellő mennyiségű ivóvízzel. Ezen felül továbbra is működni fognak Kijevben a bevásárlóközpontok és a piacok.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy a reggeli orosz rakétatámadás nyomán kiesett az energiarendszer fogyasztásának több mint 50 százaléka. Az energetikai létesítményekben okozott károk miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Minszkben tárgyal Alekszandr Lukasenko belarusz államfővel. Lukasenko ezzel párhuzamos, egy pénteki tanácskozáson arról beszélt, hogy országa sosem lesz Oroszország ellensége.

„Soha nem leszünk Oroszország ellenségei, és soha nem fogunk elhidegülni Oroszországtól. Ez a hozzánk legközelebb álló ország, a hozzánk legközelebb álló nép. Úgy gondolom, hogy amíg mi vagyunk hatalmon, ragaszkodni fogunk ehhez az állapothoz. Ha másképp lett volna, akkor úgy jártunk volna, mint Ukrajna” – mondta Lukasenko a belarusz-orosz együttműködés kérdéseiről tartott tanácskozáson.

A belarusz vezető megjegyezte, szerinte helyes döntés volt, hogy országa a 2020-as elnökválasztás, és azt követően kirobbant zavargások után egyre inkább közeledett Oroszországhoz. „Úgy látom, hogy most felpörögnek az események. A hétfői tárgyalások után mindenki azt fogja mondani, hogy ennyi volt: Belaruszban jönnek-mennek az oroszok, ők uralják az országot. Szeretném hangsúlyozni: rajtunk kívül senki sem kormányozza Belaruszt. Ez a mi feladatunk az alkotmány szerint” – tette hozzá Lukasenko.

(TASZSZ)

A FIFA nem akarja lejátszani Volodomir Zelenszkij videóját a vébédöntő előtt – írja a CNN névtelen forrásokra hivatkozva. A lap szerint a videóban – amiről nem tudni, hogy előre felvett vagy élő közvetítés lett volna – az ukrán elnök a világbéke mellett szólalt volna fel.

A forrás szerint még zajlanak a tárgyalások, egyelőre csak az első válasz volt nem. A FIFA nem reagált a CNN megkeresésére.

Nem teljesen váratlan, hogy Zelenszkij egy stadionban is felszólalt volna: az orosz invázió kezdete óta ahol tud, megjelenik valamilyen videós formában. Így tett például a cannes-i filmfesztivál megnyitóján és az Európai Parlament Shakarov emberi jogi díjának szerdai átadóján is. A díjat a testület idén az ukrán népnek ítélte oda.

A harkivi polgármester, Ihor Terehov tájékoztatása szerint a péntek reggeli hatalmas orosz rakétacsapás-sorozat óta nincs áram a városban. Azt közölte, hogy hatalmas károkat szenvedett a kritikus infrastruktúra, köztük az energiarendszer. „A mérnökök dolgoznak a károk helyreállításán. Tudom, hogy nincs villany a házakban, nincs fűtés, nincs vízellátás” – mondta. A polgármester arra kérte a polgárokat, hogy használják az ukrán hatóságok által létrehozott menedékhelyeket, ahol felmelegedhetnek, étkezhetnek és feltölthetik a telefonjaikat.

Az oroszok Krivij Rih városát is támadták, a jelentések szerint egy háromemeletes lakóházat ért találat. Két ember meghalt, hatan – köztük három gyerek – megsérült, őket kórházba szállították. „A romok alatt még mindig lehetnek emberek” – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat, hozzátéve, hogy a katasztrófavédelem és a tűzoltók a helyszínen vannak.

A Kijevet ért légicsapások miatt az ukrán parlamentben sem víz, sem fűtés nincs – közölte Viktorija Vojcicka parlamenti képviselő. Arra is figyelmeztetett, hogy fűtés nélkül az otthonok lakhatatlanná válnak, mivel Ukrajnában különösen kemény tél van. Kijevben sokan a metróállomásokon kerestek menedéket, a városban részleges áramkimaradás van, és a vízellátás is megszakadt.

A ukrán fővárosát több mint negyven rakétával támadták péntek reggel – közölte a kijevi katonai közigazgatás szóvivője. Mihajlo Samanov azt mondta, hogy ezek közül 37-et lelőtt az ukrán légvédelem, de azok, amelyek átjutottak, úgy tűnik, hogy az infrastrukturális létesítményeket találták el.

(Sky News)

Délelőtt az ukrán hatóságok elkezdték felmérni a már megszokottnak tekinthető hajnali orosz rakétatámadás által okozott károkat. Az ukrán DTEK energiavállalat bejelentette, áramkimaradásokra lehet számítani Kijevben, a város polgármestere, Viltaij Klicskó pedig a Telegramon figyelmeztette a polgárokat arra, hogy az energiahálózatot ért károk miatt a vízellátás az egész városban akadozik.

Harkiv és Poltava régiójából is áramkimaradásokat jelentettek a helyi hatóságok. Személyi sérülésekről egyelőre Krivij Rihből számoltak be, ott egy lakóépületet ért találat két halálos áldozatot szedett, öten – köztük két gyerek – megsérült.

(Guardian)

Az uniós tagállamoknak közösen vásárolt hadianyaggal kéne feltöltenie a háborúban gyorsan merülő ukrán tartalékokat.

– mondta Jiří Šedivý, az Európai Unió tagállamainak védelmi koordinációjáért felelős Európai Védelmi Ügynökség (EDA) igazgatója pénteken a Reuters hírügynökségnek. Šedivý szerint a háború rávilágított az európai államok felkészültségének hiányosságaira, elsősorban a fegyver- és lőszertartalékok területén. Az EDA éppen ezért intenzív tárgyalásokat folytat az európai hadiipari cégekkel a termelés felfuttatására, a tagállamokat pedig arról akarja meggyőzni, hogy koordinált felszerelés- és lőszerbeszerzésekkel segítsék Ukrajnát.

Šedivý hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak is részt kell vennie az európai polgárok biztonsága és védelme érdekében tett erőfeszítésekben. Európának fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes mindig megvédeni Európát a kontinensre leselkedő fenyegetésektől, különösen nem úgy, hogy a NATO legerősebb tagjának katonai kapacitásait „elkerülhetetlenül” le fogják kötni a Csendes-óceán térségének konfliktusai (Šedivý az USA és Kína közti súrlódásokra gondol Tajvannál és a Dél-Kínai-tengeren). Éppen ezért Európának fejlesztenie kell olyan, eddig relatíve elhanyagolt képességeit, mint a légiszállítás, a légifelderítés, vagy a precíziós rakéták fejlesztése és gyártása.

Péntek hajnalban légvédelmi szirénákra ébredt Ukrajna, miután Oroszország újabb rakétacsapást mért az energiaellátást biztosító infrastruktúrára. A nyugati régiókat leszámítva az északi Szumitól a Fekete-tenger partján fekvő Odesszáig mindenhonnan érkeztek hírek a támadásról, és az ukrán légvédelem elhárítási kísérleteiről. Egyelőre sem az esetleges áldozatokról, sem az okozott károkról nem érkeztek hírek, a beérkező adatokat a nap folyamán értelemszerűen azonnal közöljük.

Oroszország októberben, a Harkiv és Liman régiójában elszenvedett vereségek, illetve a Kercsi-szoroson átívelő híd elleni szabotázsakció után kezdett bele az ukrán energiatermelő- és elosztórendszer szisztematikus lerombolásába; azóta irányított rakétákkal és Irántól beszerzett kamikázedrónokkal támadják az infrastruktúrát, komoly fennakadásokat okozva az energiaellátásban.

Magas rangú ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy Oroszország széles körű szárazföldi offenzívát tervez az új év elejére. Az offenzíva a Donbaszban, Ukrajna déli részén, vagy akár Kijev felé is megindulhat – mondták magas rangú tábornokok. Moszkva új offenzívájára már januárban sor kerülhet, de valószínűbb, hogy csak tavasszal fog elindulni – jelentette az Economist.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a nyilatkozataiban azt mondta, egyre több bizonyítékuk van arra, hogy Oroszország a sorozatos harctéri veszteségek ellenére új offenzívát tervez. Reznyikov úgy véli, erre februárban kerülhet sor, amikor az október óta besorozott mintegy 300 ezer orosz katona fele már túl lesz valamilyen szintű kiképzésen. „Legalább három hónapig tart a kiképzésük. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg februárban próbálják elindítani az offenzíva következő hullámát. Ez a tervük” – mondta Reznikov a Guardiannek.

„Az oroszok mintegy 200 ezer új katonát készítenek fel. Nincs kétségem afelől, hogy újra megpróbálkoznak Kijevvel” – mondta Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Economistnak.

(BBC)

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításában. A csütörtöki teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a péntekit pedig kezdjük el a legfontosabb csütörtöki fejleményekkel, címszavakban:

• Dróncsapás ért egy kurszki orosz légibázist az ukránok szerint.
• A britek szerint nem tudnának sikeres támadást indítani Belaruszból az ottani erők.
• 2014 óta a legsúlyosabb ukrán támadás történt Donyeck ellen az oroszok szerint.
• Gyerekek kínzásával, éheztetésével vádolja az oroszokat az ukrán ombudsman.
• Egy nyolcéves gyerek is meghalt a Herszon elleni orosz rakétáktól.
• Szijjártó szerint módosítani kell a Gazprom-szerződést, ha ársapka lesz.
• Putyin keleti partnerekkel bekkelné ki az energiahordozókra kivetett nyugati szankciókat.
• Háborús ajándék robbant a varsói rendőrségen.
• Az ukrán vezérkari főnök szerint Oroszország februártól ismét Kijev ostromára készül.
• Washington szankciókat vetett ki Vlagyimir Potanyin orosz oligarchával szemben.