Egy nyolcéves gyerek is meghalt Herszonban egy orosz rakétától, dróncsapás érhetett egy oroszországi légibázist is

Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat vetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik bizalmasával, illetve a hozzá köthető egyik vállalkozással és egy bankkal szemben is. Az amerikai külügy- és a pénzügyminisztérium együttes közlése szerint szankciós listára került családjával Vlagyimir Potanyin orosz oligarcha, aki így nem utazhat be az Egyesült Államok területére, illetve zárolják az ottani vagyonát. Egyebek között egy jachtját is lefoglalták.

„Egy további orosz nagybank szankciós listára helyezésével elmélyítjük Oroszország elszigeteltségét a globális piacokon” – közölte Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorelhárításért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára. A külügyminisztérium közlése szerint az Ukrajna elleni háborúban részes orosz kormányzók, valamint a Kreml által beiktatott ukrajnai orosz hatóságok ellen is újabb büntetőintézkedéseket vetettek ki. Szintén szankciókkal sújtották családtagjaikkal az orosz állami vasúttársaság igazgatótanácsának tagjait, több kormánytagot és a moszkvai terület kormányzóját is.

Potanyin azon üzletemberek egyike, aki felvásárolta az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló cégek vagyonát. A nikkelkirálynak hívott befektető 36 százalékos részesedéssel bír az Interrosz befektetési cégén keresztül a világ legjelentősebb palládium- és finomítottnikkel-kitermelőjének számító Norilsk Nickel vállalatban. A háború kezdete óta Potanyin részesedést szerzett a Roszbankban, amely most szintén szankciós listára került az Interrosszal együtt.

A második legnagyobb orosz hitelintézet, a VTB orosz bank 17 leányvállalatát is szankciókkal sújtották. „Ez egy átpolitizált döntés, amely nem fogja érdemben befolyásolni tevékenységünket. A VTB 2022 februárja óta van szankciók hatálya alatt. Tudjuk, hogyan kell alkalmazkodni” – közölte a pénzintézet. Hasonló közleményt tett közzé a Roszbank is.

(MTI)

Az ukrán vezérkari főnök szerint Oroszország Kijev újabb ostromára készül februártól. Ennek a veszélynek az elhárításához szükséges az ukrán hadsereg további megerősítése. Ez a nyugati fegyverszállítmányok révén folyamatban van – a HIMARS után Patriot rakétarendszert is kaphat az ország – ám Valerij Zaluzsnij szerint megtámadott országnak több kell Oroszország ellen ahhoz, hogy visszafoglalja azokat a területeket, amelyeket az orosz hadsereg február 24. óta megszállt. (Az orosz erők március közepén voltak a legközelebb Ukrajna kapitulációjához, azóta a megszállt területek több mint felét visszaszerezte az ukrán hadsereg. Zaluzsnij a február 24-i dátummal arra is utalhatott, hogy a 2014 óta megszállt Donyeck és Luhanszk, valamint a Krím visszaszerzésével egyelőre nem kalkulálhat.)

Az Economistnak interjút adó Zaluzsnij szerint Oroszország azzal, hogy 300 ezer embert mozgósított tud gondot okozni Ukrajnának, még akkor is, ha ennek a 300 ezer embernek nem is képes a legmegfelelőbb felszerelést és fegyvereket biztosítani. Oroszországnak 1,2-1,5 millió potenciálisan behívható embere van, bár a szám megtévesztő lehet, mivel a kevés katonai háttérrel behívott civilek harcértéke kétséges.

Felrobbant a lengyel rendőr-főkapitányság varsói székhelyén egy ajándéktárgy, amelyet a szervezet élén álló Jaroslaw Szymczyk ukrajnai látogatása során kapott – írta az MTI.

A robbanás még szerda reggel történt a rendőrfőkapitány irodájával szomszédos helyiségben – tudatta a lengyel belügyminisztérium. Az ajándékot Szymczyk december 11-12-i ukrajnai munkalátogatása során kapta a helyi ukrán hatóságok egyik főnökétől.

A rendőrfőkapitány könnyű sérüléseket szenvedett, szerda óta kórházban van megfigyelésen. Az épületben megrongálódott az őrszolgálati szoba mennyezete. Az ügyet az illetékes lengyel szolgálatok és az ügyészség vizsgálja, Lengyelország magyarázatot kért az ukrán féltől.

Keleti és déli irányban bővítené gázszállítási lehetőségeit Oroszország, válaszul az energiahordozókra kivetett nyugati szankciókat. Az orosz elnök erről a stratégiai jelentőségű nemzeti projektekről szóló megbeszélésen szólt.

Vlagyimir Putyin nem pontosította, hogy milyen partnerek jöhetnének számításba az EU helyett, ahová korábban évi 200 milliárd köbméter folgázt adott el. Az Ukrajna megtámadása miatt kivetett szankciók következményeit azonban nem annyira könnyű kompenzálni új vásárlókkal: déli irányban a volt szovjet tagköztársaságok szintén bővelkednek földgázban, ahogyan Irán is, Afganisztán pedig nem jön számításba jövedelmező partnerként. Keletre Kína a legkézenfekvőbb partner, ám egyrészt már saját beruházásokkal közvetlen beszerzési lehetőségei nyíltak Közép-Ázsia irányából, másrészt jóval kevesebbet fizetett eddig is az orosz földgázért, mint amennyiért azt Oroszország Európában el tudta adni. Épp ezért korábban Moszkva nem is tekintette Európát kiváltó partnernek Kínát.

Igaz, a Szibéria Ereje földvezeték 2019-re elkészült, ezen 2021-ben 10 milliárd köbméter földgáz jutott az 1,4 milliárdos országba – ez nem sokkal több, mint Magyarország éves fogyasztása.

A vezeték teljes kapacitása 38 milliárd köbméter, de a gyakorlatban 2022-ben is csak 15, jövőre éves szinten 22 milliárd köbméterrel számol a Gazprom.

Putyin szerint 2030-ra éri el a keleti gázexport az évi 88 milliárd köbmétert. Hogy ez milyen országokat jelenthet és mekkora bevétellel számolhat majd abból az orosz költségvetés, az a bejelentésből nem derült ki.

Ha hétfőn az EU energiaügyi miniszterei a tanácsülésen úgy döntenek, hogy bevezetik az unióban az ársapkát a földgázra, „akkor minden minden bizonnyal módosítanunk kell a Gazprommal megkötött hosszútávú gázvásárlási megállapodásunkat” – erről Szijjártó Péter az ATV kérdésére beszélt csütörtökön. Azt is mondta, hogy beszélt az orosz energiaügyi miniszterrel telefonon, és kérte, hogy nyitottan álljanak ehhez a kérdéshez. Alexszandr Novak miniszterelnök-helyettestől pedig erre pozitív választ kapott, így Magyarország energiaellátásának a biztonságát a jövőben is garantálni tudják, mondta Szijjártó.

Közben Katarban politikai megállapodást kötöttek az MVM és a Katar Energy között. Ez hosszú távon újabb földgázbeszerzési forrást jelenthet.

Egy nyolcéves gyerek meghalt, amikor orosz nehéztüzérségi támadás ért egy lakóházat Herszonban – írta az Unian. A város november 11-én ugyan felszabadult a csaknem kilenc hónapig tartó orosz megszállás alól, azóta azonban a Dnyeperen túlra húzódott orosz erők folyamatosan lövik a várost. (Legutóbbi helyszíni riportjainkat itt és itt olvashatja a békeidőben 300, most legfeljebb 80 ezres városról.)

A fiún kívül egy nő is meghalt a város másik pontján. Az asszony hazafelé tartott, amikor a repeszek halálosan megsebesítették. Három napja is halálos áldozatokkal járt egy orosz tüzérségi támadás. A rakétákkal, kazettás bombákkal, aknavetőkkel végrehajtott akciók célirányosan a civil infrastruktúrát és a lakóházakat célozzák.

A településen hetek óta nincs víz és villany, a gázellátás is csak helyenként működik, ami egyre nagyobb terhet jelent a tél beköszöntével.

Szerdán 86 ponton érte orosz tüzérségi támadás Herszon várost és az azonos nevű megye azon részét, amely nem áll orosz megszállás alatt. Abban a támadásban – amely oktatási épületet, civil lakóházakat, a megyei adminisztráció hivatali épületeit találta el – három ember halt meg.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman kiskorúak megkínzásával vádolta meg az orosz csapatokat. „Herszon megyében tíz kínzókamrára bukkantunk, közülük négyre magában a városban” – számolt be a tisztségviselő szerdai sajtótájékoztatóján Kijevben.

Az ombudsman azt is mondta, nemcsak kínzásról tudnak, dokumentációt találtak arról, hogy a gyerekek csak minden második nap kaptak vizet, és gyakorlatilag éheztették őket. Állítólag azzal igyekeztek megtörni őket, hogy azt mondták nekik: a szüleik lemondtak róluk, és nem jönnek vissza értük.

A kiskorúakat azzal vádolták, hogy támogatják az ukrán hadsereget. A fogvatartottak között volt egy 14 éves fiú, aki szétrombolt orosz haditechnikát fotózott.

Hasonló incidensekre a Harkiv megyei Balaklijában is akadt példa – tette hozzá Lubinec. A tisztségviselő egyúttal újra felrótta Moszkvának, hogy gyerekeket deportál Oroszországba. (MTI)

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra. A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. Bár az MTI híre erre valamiért nem tér ki, az európai közvélekedés szerint a karbantartás valójában csak ürügy volt, és Oroszország a lépéssel zsarolni próbálja a kontinens országait. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

(MTI)

Az ukrán erők az orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai Donyeck városát lőtték éjszaka, évek óta nem tapasztaltak ekkora támadást – közölték csütörtökön az elcsatolt területeken tartózkodó, Oroszország által kijelölt tisztségviselők.

Alekszej Kulemzin, a város oroszok által támogatott polgármestere a Telegramon azt írta: „Negyven rakétát lőttek ki BM-21 Grad rakéta sorozatvetőkből a városunkban élő civilekre”. A támadást háborús bűncselekménynek minősítette. Nyugati források egyelőre nem tudták igazolni a hír hitelességét.

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentése szerint Oroszország hiába telepített besorozott katonákból álló egységeket Belaruszba, ezek még az ottani belarusz csapatokkal együtt sem tudnak olyan erőt alkotni, amely képes lenne számottevően sikeres új támadást végrehajtani Észak-Ukrajnában.

Kedden Belarusz „harckészültségi ellenőrzést” hajtott végre erőin – jegyzi meg a minisztérium a legfrissebb hírszerzési információkra hivatkozva. A jelentések szerint a gyakorlatok az ország északnyugati részén, az ukrán határtól távol zajlanak.

Belarusz kulcsfontosságú szerepet játszott Oroszország februárban indított inváziójában, az Ukrajnára törő orosz csapatok főként onnan próbálták meg bevenni Kijevet, de azok az akciók nem jártak sikerrel.

(Guardian)

Egy kurszki orosz légibázist ért csapás szerda este – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő. Anton Gerascsenko, Zelenszkij elnöki főtanácsadója a Telegramon azt írta, egy „ismeretlen drón” csapott le a katonai létesítményre.

Meg nem nevezett orosz médiajelentésekre hivatkozva azt is hozzátette: „két robbanás történt Kurszkban, a repülőtér közelében”.

Az interneten keringő felvételeken látszott, hogy helyi idő szerint este 10 óra körül robbanások sorozata rázza meg a nyugat-oroszországi várost. A RIA orosz médiaszervezet idézte Roman Sztarovoit regionális kormányzót, aki szerint „a légvédelem működött a kurszki terület felett az este folyamán, nem voltak áldozatok és nem keletkezett kár”.

Múlt héten egy dróntámadás miatt kigyulladt egy olajtároló tartály egy kurszki repülőtéren, az ukrán határtól 280 kilométerre. Nyugati hírek szerint Ukrajna saját fejlesztésű szovjet drónokat használt arra, hogy a határától több száz kilométerre lévő orosz támaszpontokat támadja.

(Guardian)

• Szerda hajnalban dróntámadás érte Kijev központját – az ukrán légvédelem az összes drónt lelőtte, de a törmelék öt épületet is megrongált –, Herszonban pedig rakétacsapás érte a regionális közigazgatás székházát.
• Az ukrán miniszterelnök szerint az ország GDP-je a felére csökkenhet, ha az oroszok folytatják az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat – részben emiatt az EU felajánlott 30 millió energiatakarékos izzót az országnak.
• Ferenc pápa azt javasolta az embereknek szerda reggel audienciáján, hogy költsenek kevesebbet idén a karácsonyi ajándékokra, a különbözettel pedig támogassák Ukrajnát.
• Az orosz duma első olvasatban elfogadta a szabotázs miatt kiszabható életfogytiglani börtönbüntetésről szóló törvényjavaslatot, melyből az is kiderült, hogy ha valaki feldobja a társait, az büntetlen maradhat.
• Orbán Viktor 42 ezer honvédségi gyapjúsapka Ukrajnába küldését rendelte el, méghozzá azonnali hatállyal.
• Több névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő is állítja, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszert kaphat Ukrajna az Egyesült Államoktól, amit Biden elnök még a héten bejelenthet. Ha ez valóban így lesz, akkor ez lesz az ukrán légvédelem legfejlettebb föld-levegő rakétarendszere.

Az előző nap híreit ide kattintva tudja visszaolvasni.