Patriot légvédelmi rakétarendszert kaphat Ukrajna

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszert küld Ukrajnába – állítják amerikai médiajelentések. Joe Biden amerikai elnök valószínűleg még ezen a héten bejelenti a lépést – mondta három amerikai tisztségviselő, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak az AP hírügynökségnek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Egyesült Államok hány darabot tervez Ukrajnába küldeni, de a szállítások valószínűleg korlátozottak lesznek, mivel a rendszerre világszerte nagy a kereslet, drága és a működtetése jelentős kiképzést igényel. Amint a lépést jóváhagyják, a rendszereket valószínűleg a következő napokban küldik Európába, és a németországi Grafenwoehrben található amerikai bázison fogják kiképezni az ukrán katonákat a használatukra – mondták tisztviselők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten is sürgette a nyugati vezetőket, hogy fejlettebb fegyverekkel segítsék országát. A Patriot lenne a legfejlettebb föld-levegő rakétarendszer, amelyet a Nyugat eddig Ukrajnának biztosított az orosz légitámadások visszaverésére.

Justin Bronk, a RUSI (Royal United Service Institute for Defense and Security Studies) brit védelmi és biztonsági agytröszt munkatársa úgy véli, az USA döntése azokkal a nyugati aggodalmakkal függhet össze, hogy Irán nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétákat szállíthat Oroszországnak.

A Patriot az egyik legfejlettebb amerikai légvédelmi rendszer, egy-egy rakéta körülbelül 3 millió dollárba kerül. A rendszer magába foglalja a rakétaindítót, a radart, a parancsnoki és irányító központot és más támogató járműveket, a használatához és karbantartásához nagy létszámú csapatra van szükség.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese korábban azt közölte, hogy ha a NATO Patriot-rendszereket szállít Ukrajnának, akkor ezek a személyzetükkel együtt az orosz hadsereg célpontjává válnak – írta az MTI.

(AP, BBC)

A Kormány – figyelemmel az orosz–ukrán háború okozta katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából folyó széles körű nemzetközi együttműködésre, valamint a Magyar Honvédség rendelkezésére álló és átadható készleteire –

41 695 db gyapjú fejvédő ingyenes átadásáról döntött

a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részére. Felelős: honvédelmi miniszter, Határidő: azonnal. Orbán Viktor s. k.

– írja a Magyar Közlöny.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a háború február 24-i kitörése óta 184 ukrán sportoló vesztette életét. Zelenszkij a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőjével, Thomas Bachc-kal folytatott szerdai megbeszélésén jegyezte meg ezt a számot. (A Guardian megjegyzi, hogy a háborúban elesett ukrán sportolók számát nem lehet független forrásból ellenőrizni.)

Zelenszkij arról is tájékoztatta Bachot, hogy határozottan ellenzi az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottságának azon felvetését, hogy az orosz és belarusz sportolók semleges színekben vegyenek részt a 2024-es párizsi olimpián és paralimpián.

Amerikai tisztviselők hétfőn azt mondták, hogy a NOB küldöttei „egyöntetűen érdekeltek” abban, hogy olyan megoldást találjanak, amely lehetővé tenné az orosz és belarusz sportolók visszatérését a nemzetközi versenyekre. Zelenszkij azonban bírálta az amerikai lépéseket, és azt állította, hogy „február óta 184 ukrán sportoló halt meg Oroszország akcióinak következtében”.

„Nem lehet semlegesnek lenni, amikor a békés élet alapjait rombolják le, és figyelmen kívül hagyják az egyetemes emberi értékeket” – mondta Zelenszkij. Hozzátette: „Az egyetlen válasz a terrorista állam teljes elszigetelése a nemzetközi színtéren. Ez különösen igaz a nemzetközi sporteseményekre.”

Bach a múlt héten azt mondta, még nem tisztázott, hogy az orosz és belarusz sportolók indulhatnak-e az olimpián.

(AFP)

Az orosz duma első olvasatban elfogadta a szabotázs miatt kiszabható életfogytiglani börtönbüntetésről szóló törvényjavaslatot. A szabotázscselekmények elkövetésére való kiképzés és a szabotázscselekmények elkövetésére irányuló bűnszövetkezet létrehozása szintén büntetendő lesz, írja a TASZSZ.

A javaslat szerint a felforgatásra való rábeszélés, beszervezés vagy más módon történő bevonás, beleértve a felforgató cselekmények finanszírozását is, 8-tól 15 évig terjedő szabadságvesztéssel és 300-700 ezer rubeles pénzbírsággal büntetendő. Ha valaki hivatalos személyként vetekedne ilyenre, annak a büntetése 10-től 20 évig terjedő börtön lehet, 500 ezertől 1 millió rubelig terjedő pénzbírsággal, de akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható: a szabotázs szervezése és a szabotázsra való felbujtás 15-20 évig terjedő börtönbüntetéssel, esetleg életfogytiglani szabadságvesztéssel lenne büntethető.

A szabotázs finanszírozása „pénzeszközök vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtását vagy gyűjtését jelenti” – áll a dokumentumban.

Az ilyen bűncselekményt elkövető személy mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól, ha azt jelentette a hatóságoknak,

és így hozzájárult a szabotázs felderítéséhez. A szabotázshálózat szervezéséért vagy működtetéséért 15-20 évig terjedő börtönbüntetést és 1 millió rubelig terjedő pénzbírságot jár, de életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetséges. A szabotázshálózatban való részvételért a büntetés 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés, 500 ezer rubelig terjedő pénzbírsággal. Az a személy azonban, aki önként felhagyott a szabotázshálózatban való részvétellel, és bejelentette annak létezését, mentesül a büntetőjogi felelősség alól.

Csernyihiv és Odessza városát is „fel kell szabadítani” – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője. A BBC újságírója, Francis Scarr által megosztott felvételeken Pusilin arról beszélt, hogy az „ellenséget olyan távolságra kell visszaszorítaniuk”, hogy ne tudják támadni a szakadár állam területét.

Az oroszok által beiktatott Pusilin azt is mondta, hogy az észak-ukrajnai Csernyihiv városát és a legnagyobb ukrán kikötőt, Odesszát is „fel kell szabadítani”. „Valószínűleg nem lenne helyes itt időkeretről beszélni, de én nem mondanék le erről a célkitűzésről” – tette hozzá.

(Sky News)

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos állítása szerint az ukrán nyomozók egy olyan kínzókamrát fedeztek fel Herszon városában, ahol állítólag gyerekeket tartottak fogva és bántalmaztak az orosz megszálló erők.

"Az orosz biztonsági szolgálatok egy gyerekcellának nevezett helyen gyerekeket tartottak fogva, csak kevés vizet és szinte semmi ételt nem adtak nekik – mondta Lubinec helyi lakosok tanúvallomásait idézve. A vallomások szerint a gyerekeket pszichológiai bántalmazásnak vetették alá, azt mondták nekik, hogy a szüleik elhagyták őket, és hogy soha nem térhetnek haza.

Az ukrán ombudsman azt mondta, a háború február 24-i kitörése óta most először rögzítették gyerekek kínzását. “Azt hittem, Bucsa és Irpiny után már nem lehet rosszabb... de Herszonban tényleg elértük a mélypontot” – tette hozzá.

A Guardian kiemeli, hogy Lubinec állításait nem sikerült független forrásokból ellenőrizni.

64 ukrán katonatisztet valamint egy amerikai állampolgárt bocsátottak szabadon az orosz erőkkel folytatott legutóbbi fogolycsere során – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Az Ukrán Fegyveres Erők 64 fogságba esett katonája Donyeckben és Luganszkban harcoltak. Az amerikait a 35 éves Szuedi Murekszejként nevezték meg. Murekszej „segített a népünknek”, mielőtt orosz fogságba került – mondta Jermak.

(Guardian)

Az oroszok rakétacsapást mértek regionális közigazgatás központi épületére a dél-ukrajnai Herszon városában – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő.

Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a nemrég felszabadított város központi terén lévő épület két emeletén keletkezett kár, de a jelentések szerint senki sem sérült meg.

Az orosz csapatok a Dnyeper folyó túloldaláról lövik Herszont, mióta elhagyták a várost, és visszavonultak a folyó nyugati partjáról.

Egy, a Twitteren terjedő, meg nem erősített videófelvételen hatalmas füstfelhő szállt fel a közigazgatási épület tetejéről:

(Guardian)

Idén „a bátor ukrán nép” kapta az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet szerdán adtak át Strasbourgban. A díjátadóra többeket, köztük Ivan Fedorovot, az orosz erők által megszállt, dél-ukrajnai Melitopol polgármesterét is meghívták, hogy képviseljék az ukrán népet.

A díjat Ivan Fedorov mellett Olekszandra Matvjicsuk jogvédő, az ukrán Civil Szabadságjogok Központ elnöke, Julija Pajevszka, a „Tairai-i Angyalok” orvosi szervezet alapítója vették át. Az átadási ünnepségen videón bejelentkezve beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Bővebb beszámolónkat a díjátadóról itt olvashatja >>>

Ahogy a háború közeledik a tíz hónapos határhoz, a hőmérséklet tovább csökken, miközben a lakosság tartósan nem jut áramhoz, fűtéshez és vízhez, a közel hétmillió ukrajnai gyereknek pedig nemcsak a rendkívüli hideggel kell szembenéznie, de az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz sem tudnak hozzáférni – áll az UNICEF friss jelentésében.

„Gyerekek milliói néznek szembe egy sivár téllel a hidegben és sötétben gubbasztva, és nemigen van fogalmuk arról, hogyan és mikor érkezhet enyhülés” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

„A hideg okozta közvetlen fenyegetéseken túl a gyerekek nem tanulhatnak, nem tarthatják a kapcsolatot a barátaikkal és a családjukkal, ez pedig mind a fizikai, mind a mentális egészségüket kétségbeejtően veszélyezteti.”

A kórházak csak korlátozott mértékben működnek, miközben a meghibásodott vízművek növelik a tüdőgyulladás, a szezonális influenza, a vízzel terjedő betegségek és a Covid-19 amúgy is rendkívül magas kockázatát – írja az UNICEF.

Becslések szerint 1,5 millió ukrán gyereket fenyeget a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz és más mentális állapotok veszélye.

„A zord tél, a jövedelemkieséssel és a háború által kiváltott energetikai és társadalmi-gazdasági válsággal együtt pusztító hatással van a gyerekek és családok jólétére” – írja az UNICEF jelentésében. Az szervezet hangsúlyozta azt is, hogy a fenti problémák különösen súlyosan érintik azt a 6,5 millió embert, köztük 1,2 millió gyereket, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják a lakóhelyüket.

„A háború szabályai egyértelműek – a gyerekeket és a túlélésükhöz nélkülözhetetlen civil infrastruktúrát meg kell védeni” – mondta Russell.

(CNN)

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszország semmilyen „karácsonyi tűzszünetről” szóló javaslatot nem kaptt Ukrajnától, hozzátéve, hogy a téma „nincs napirenden”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején felszólította a G7-ek vezetőit, hogy támogassák a békés megoldást, amely azzal kezdődne, hogy Oroszország karácsonykor kivonja a csapatait Ukrajnából.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva kapott-e javaslatot a karácsonyi tűzszünetre, Peszkov az újságíróknak azt mondta: „Nem, senkitől sem érkezett ilyen ajánlat. Ez a téma nincs napirenden”. Peszkov arról is beszélt, Kijevnek el kell fogadnia az új területi „realitásokat”, amelyek közé tartozik, hogy Oroszország négy ukrán régiót annektált.

(Guardian)

Ferenc pápa azt javasolta, hogy idén karácsonykor kevesebb ajándékot vegyenek az emberek, a különbözettel pedig támogassák Ukrajnát.

„Jó, hogy megünnepeljük ezt a karácsonyt. De költsünk kevesebbet, legyen szerényebb karácsonyunk szerényebb ajándékokkal, és amit megspórolunk, azt küldjük el az ukrán népnek” – mondta a pápa a pápa szerda reggeli általános audienciáján a Vatikánban.

„Annyi szenvedés van Ukrajnában, annyi, de annyi” – mondta. „Annyian szenvednek, éheznek, fáznak, és sokan meghalnak, mert nincs elég orvos és ápoló” – tette hozzá.

„Ne felejtsük el. Karácsony van, igen. Békében az Úrral, igen. De az ukránokkal a szívünkben. Tegyük meg ezt a konkrét gesztust értük” – mondta.

A közvetlenül az egyházfő hatáskörébe tartozó úgynevezett alamizsnahivatal már december elején adománygyűjtést indított: kizárólag hőtartó férfi-, női és gyerekruhákat várnak egészen januárig, amikor kamionnal szállítják majd Kijevbe. A ruhákat a Vatikánban lehet személyesen átadni, vagy más módon eljuttatni oda. A szállítmányt a hivatalt vezető Konrad Krajewski bíboros kíséri majd, aki a háború kirobbanása óta rendszeresen visz adományokat Ukrajnába – írja az MTI.

(Guardian, CNN, MTI)

Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag) tartott beszédében kiemelte, hogy az európai közösség továbbra is egységesen kiáll az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett, aki pedig megpróbálja kijátszani a közös álláspontot, az kudracra számíthat – írja az MTI.

Scholz úgy fogalmazott: „Bárki, aki azt hiszi, hogy alááshatja az EU értékeit, amelyek mellett minden tagállam elkötelezte magát, azáltal, hogy blokkolja az EU kül- és biztonságpolitikáját, kudarcot fog vallani”.

A Guardian beszámolója szerint a német kancellár a kijelentéssel egyértelműen Magyarországra és a magyar kormány álláspontjára hivatkozott, miután a magyar kormány korábban ellenezte a közös, 18 milliárd eurós hitelt, amivel az Európai Unió Ukrajnát támogatja majd 2023-ban.

„Az Ukrajnának nyújtott támogatást, beleértve az Oroszország elleni szankciókat is, mindaddig fenntartjuk és fokozzuk, amíg Vlagyimir Putyin elnök folytatja a Kijev elleni háborúját” – jelentette ki Scholz. Hozzátette: „Senki sem szenved annyira Oroszország háborújától, mint az ukránok – és mi szilárdan mellettük állunk”.

Szerda hajnalban dróntámadás érte Kijev központját. Bár az ukrán légvédelem a 13 iráni gyártmányú drón közül az összeset lelőtte, a törmelékek öt épületet is megrongáltak. Sérültekről egyelőre nem érkezett hír, a légiriadó viszont továbbra is érvényben van.

A támadásról közzétett hírügynökségi képeken látszódik, hogy az egyik lelőtt drónra az volt írva cirill betűkkel, hogy „Rjazanyért”. Az oroszországi város területén található repülőteret december elején érte ukrán dróntámatás.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij a kedden megrendezett nemzetközi párizsi konferencián többek között arról beszélt, 50 millió energiatakarékos izzóra van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy megbirkózzon az ország energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásokkal – írja a BBC. Az ukrán elnök a konferencián arról is beszélt, az orosz agresszió megállításának egyik kulcsa Ukrajna energiastabilitásának garantálása.

A generátorokra ma már „olyan nagy szükség van Ukrajnában, mint a páncélozott járművekre és a golyóálló mellényekre” – mondta.

Az ukrán energetikai infrastruktúrában keletkezett károk miatt átlagosan mintegy két és fél gigawattnyi áram hiányzik, ha azonban az országot 50 millió LED-izzóval látnák el, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, mint a régebbi típusok, azzal körülbelül egy gigawatt energiát lehetne megtakarítani, ami mintegy 40 százalékkal csökkentené a hiányt – magyarázta.

Az Európai Unió már vállalta is, hogy 30 millió izzót küld Ukrajnába.

Az ukrán energiahálózatot ért orosz támadások miatt milliók maradtak áram nélkül, jelenleg mintegy 12 millió ember van lekapcsolva az elektromos hálózatról. A tervezett és nem tervezett áramkimaradások az ország szinte minden régióját érintik, és akár napokig is eltarthatnak, miközben számos kulcsfontosságú szolgáltatás (például a kórházak) generátorokra támaszkodik. Zelenszkij elmondása szerint Ukrajna elektromos hálózatának helyreállítása körülbelül 1,5 milliárd euróba kerülne.

A konferencián összesen valamivel több mint 1 milliárd eurót ajánlottak fel összesen a részt vevő országok, ebből 415 millió eurót az energetikai infrastruktúra helyreállítására fordíthatnak.

Amennyiben Oroszország folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni rakétatámadásait, az ukrán GDP 50 százalékra eshet vissza – erről Denisz Smihal ukrán miniszterelnök számolt be az ukrajnai segítségnyújtásról szóló nemzetközi konferencián kedden Párizsban – írja a Pravda.

„Az ukrán gazdaság mintegy 35-40 százalékkal zsugorodhat. Ha Oroszország folytatja az infrastruktúránkat célzó terrorista tevékenységét, akkor további 10 százalékot veszíthetünk, ami a GDP-nk 50 százalékának felel meg” – mondta.

Az Ukrán Állami Statisztikai Hivatal szerint Ukrajna GDP-je az év harmadik negyedévében 30,8 százalékkal csökkent, de nőtt valamelyest a második negyedévhez képest. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt a GDP csökkenésének mértéke idén még drámaibb lehet, az újjáépítés pedig jövőre lassabb lehet, mint ahogy azt az októberben jósolták.

Svájc 100 millió svájci frankkal (108 millió dollárral, azaz nagyjából 41,5 milliárd forinttal) támogatja Ukrajnát, hogy „átvészelje ezt a válságot” – közölte a svájci külügyminisztérium.

A támogatásról szóló döntést a svájci elnök kedden az Ukrajna megsegítésére szervezett nemzetközi konferencián jelentette be Párizsban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, 800 millió dollárra becsüli az ország szükségleteit ezen a télen. A keddi párizsi konferencián megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adomány jött össze.

Ebből az egymilliárd euróból 415 milliót az energiaszektorra, 25 milliót a vízellátásra, 28 milliót élelmezésre, 17 milliót az egészségügyre, 22 milliót a szállításra költenek, a fennmaradó közel 493 eurót pedig még nem nevesítették. A konferencián a magyar kormányt Sztáray Péter képviselte.

A 100 millió svájci frankos adományt a svájci parlament hagyta jóvá, és a polgári infrastruktúrára, valamint az ukrán lakosságnak nyújtott segítségre fordíthatják az ukránok. Az év elején Svájc már nyújtott egy 80 millió svájci frankos humanitárius segélyt Ukrajnának.

Dróntámadás érte az ukrán fővárost szerda reggel. A városvezetés közölte, hogy a támadásnak nem voltak sérültjei, két közigazgatási épületet rongáltak meg a drónok roncsai. A légiriadó viszont továbbra is érvényben van, eddig 11 drónt lőttek le a város felett a kora reggeli támadás óta.

Nagy-Britannia ukrajnai nagykövete, Melinda Simmons a Twitteren közzétett bejegyzésében az írta: „Kijevet ma kora reggel robbanások riasztották fel.” Hozzátette, igyekszik távol maradni az ablakoktól, mert hallja kint a robbanásokat.

Két kijevi városi közigazgatási épületet a központi Sevcsenkivszkij kerületben „dróntörmelék” rongált meg – közölte a kijevi városvezetés a Telegramon közzétett bejegyzésében.

A Nexta hírügynökség közzétett egy videót is, ami a támadás közelében készülhetett:

Az Euromaidan is közzétett egy videót, amin a reggeli robbanások egyike hallatszik:

A kijevi régió vezetője, Olekszij Kuleba a Telegramon közzétett felhívásban azt írta, bár a drónok többségét az ukrán légvédelmi erők lelőtték, a légiriadó nem szűnt meg, és azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tegyenek óvintézkedéseket. „A veszély továbbra is fennáll. Maradjanak az óvóhelyeken” – írta Kuleba.

(Guardian)

• Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, Ukrajnának egymilliárd dollárra (közel négyszázmilliárd forint) van szüksége az infrastruktúra helyreállításához.
• Az Egyesült Államok közölte, hogy 13 millió dollár értékű energetikai berendezéseket küldenek Ukrajnába.
• Emmanuel Macron francia elnök szerint megszületett a megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy elszállítsák a nehézfegyvereket az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű környékéről.
• Egy párizsi nemzetközi konferencián bejelentették, hogy egymilliárd eurónyi adomány gyűlt össze Ukrajnának.
• A brit külügyminisztérium bejelentette, hogy 12 orosz parancsnokot és 4 iráni vezetőt szankcionálnak.
• Oroszország közeli szövetségese, Belarusz kedden Szergej Alejnyiket nevezte ki új külügyminiszterének. Azt is bejelentették, hogy soron kívüli katonai ellenőrzést tartanak.
• Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy szó sem lehet arról, hogy az orosz csapatokat idén kivonják Ukrajnából.

A háború keddi híreit itt olvashatja vissza.