A magyar kormány is részt vesz az Ukrajnát megsegítő párizsi konferencián

A magyar kormány is képviselteti magát azon az Ukrajna megsegítésére szervezett konferencián, amely kedden kezdődik Párizsban. A Szolidaritás Ukrajnával néven tartandó konferencia francia tervek szerint több lesz, mint egyszeri adománygyűjtés: ez lehet az első lépés arra, hogy kialakítsák a polgári infrastruktúra helyreállítását és a rövid távú, a lakosság téli időszakon való átsegítését célzó segélyek és hitelek eljuttatásának intézményesített kereteit, úgy, ahogyan ez katonai téren már megtörtént. Utóbbi a ramsteini formátum – miután az első találkozóra az Egyesült Államok Németországban lévő, ramsteini légibázisán került sor –, ennek keretében már félszáz ország juttatott el katonai szállítmányokat vagy nyújtott más módon az ukrán hadsereget célzó segítséget. Ennek lehet a civil megfelelője a francia kezdeményezés, amely a párizsi mechanizmus nevet kaphatja.

A konferencián Volodimir Zelenszkij videón jelentkezik be Kijevből, de jelen lesz az ukrán kormányfő, akit francia kollégája, Élisabeth Born fogad. A rendezvényen 47 ország képviselteti magát – egy részük állam- vagy kormányfői, a többség miniszteri szinten.

Magyarországot a külügyminisztériumtól Sztáray Péter képviseli. Ez ugyan nem a legmagasabb szint, de francia diplomáciai források szerint a magyar fél is aktívan közreműködött a szervezésben.

Jelen lesz az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az ENSZ főtitkára, António Guterres és 22 nemzetközi szervezet, köztük az EU-ból és az ENSZ-től. A párizsi mechanizmus célja az is, hogy a sokféle részről érkező adományokat – vagy éppen pénzügyi hiteleket – összehangolják és minél konkrétabb ukrajnai igények kielégítésére fordítsák.

Gyorssegélyre van szükség, de hitelre is

Hosszabb távú, újjáépítést célzó konferencia már volt három is idén: májusban Varsóban, júliusban Luganóban, októberben Berlinben. A keddi konferencián a résztvevők adományról és hitelből nyújtandó segélyről egyaránt tárgyalhatnak, de fókuszban elsősorban a következő hónapokban szükséges gyors segítség biztosítása áll: október közepe óta Oroszország – amely egyre több elfoglalt területről vonul vissza, alulmaradva az ukrán hadsereggel szemben – rendszeresen támadja rakétákkal a fronttól távolabbi ukrajnai városokat – elsősorban a civil infrastruktúrát –, így milliók maradhatnak a télre áram, fűtés és víz nélkül.

A cél rövid távon ezért a gyógyszerek, orvosi eszközök biztosítása mellett az elektromos hálózat, a vízellátás és a fűtési rendszerek helyreállítása – már amennyire ez az orosz rakétázások idején lehetséges.

A közelmúltban a Kijev melletti Bucsa polgármestere Budapesten, pontosabban a testvérvárosi kapcsolatokat felvevő Ferencvárosban járt Baranyi Krisztina meghívására. Anatolij Fedoruk elmondta, hogy a városának, ahogy Ukrajna sok más településének is, elsősorban az áramhálózatot pótló generátorokra van szüksége.

Franciaország Ukrajna ötödik legnagyobb katonai beszállítója lett, igaz, ehhez eddig 200 millió eurós hitelt nyújtott Ukrajnának, védelmi felszerelések beszerzésére, továbbá 200 ukrajnai katona kiképzéséről gondoskodott az EU közös programján belül. (Az Egyesült Királyság ezen a téren jóval aktívabb, ott jelenleg már a harmadik, 10 ezer fős kiképzés van folyamatban.)

A polgári célú támogatás ennél nagyobb: eddig 240 millió euró értékben nyújtott humanitárius támogatást Ukrajnának és a menekülteket fogadó szomszédos országoknak.

Emellett 400 millió euró hitelt adott a francia fejlesztési ügynökség, és további 1,2 milliárd euró exporthitelről kötött megállapodást Franciaország Ukrajnával.
Francia diplomáciai források szerint ötszáz francia vállalat áll készen arra, hogy részt vegyen a segítségnyújtásban – bár azt, hogy ezt milyen pénzügyi feltételek mellett teszik, részletesen majd a konferencia során lehet megtudni. A szervezők szerint a többség eddigi tevékenysége alapján adományként biztosítja részvételét a segítségnyújtásban.

Nem a magyar vétó miatt találták ki a konferenciát

A hosszabb távú újjáépítésre előzetes becslések szerint legalább 50 milliárd euró szükséges – igaz, ennek felmérése azért is nehéz, mert a háború továbbra is zajlik, így az összeg jóval több is lehet.

A francia fél szerint nincsen szó arról, hogy a konferencia részben arra lenne válasz, hogy Magyarország megvétózta, hogy az EU 18 milliárd euró hitelt bocsásson 2023-ban Ukrajna rendelkezésére. Igaz, ez nem feltétlenül jelenti a végszót: a Népszava brüsszeli tudósítója és a Portfolio forrásai szerint a magyar kormány belement, hogy az EU közös adósságvállalási megoldáson keresztül támogassa Ukrajnát. Az Euronews pedig azt írja, hogy a cseh elnökség megerősítette nekik, hogy Magyarország a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt hitel ügyében is feladta a vétóját. Ez utóbbiról azonban a másik három kérdéssel ellentétben még éjjel háromig sem került fel új közlemény a Tanács honlapjára, ezért az Ukrajnának szánt támogatásról a cseh elnökség tweetjén kívül hivatalosan nem tudni többet.

A konferenciát azonban már korábban elkezdték szervezni, mint ahogyan a magyar kormány az EU-s programmal szembeni fenntartásait jelezte volna. Ráadásul a konferencián Magyarország is részt vesz – a Hungary Helps ad ehhez keretet magyar részről -–, ami szintén jelzi, hogy a kettő között nincsen szoros összefüggés.